Klímaszorongás: Talán jobb félni, mint megijedni?

Nem vagyunk egyformák, szoktuk mondogatni, ám még­is megdöbbentem azon, amikor egy ismerősömtől azt hallottam, alig 30 éves fia és felesége nem vállalnak gyermeket, azt mondják, a klímaváltozás kiszámíthatatlan és megjósolhatatlan következményei miatt erre a Földre nem szabad utódokat szülni. Jelen írásban annak igyekszünk a nyomába eredni, mi is a klímaszorongás, kiknél alakulhat ki, és lehet-e tenni ellene valamit.

– A klímaszorongás nem betegség, hanem jelenség, ám annyira új, hogy egyelőre nem létezik egységes definíciója sem. Leginkább a szorongás egy fajtájaként kezeljük. Maga a klímaváltozás nem új keletű téma, ám vélhetően most érkeztünk el arra a pontra, amikor az emberek egy része úgy gondolja, a folyamat már nem visszafordítható, és valamilyen ránk nézve tragikus, negatív következménnyel jár a nem is olyan távoli jövőben – magyarázta Benkő Anita pszichológus. Bizonyos jelei ennek már tapasztalhatók. Egyes emberek azonban jóval érzékenyebben reagálnak a problémára, és nem ragadnak meg azon a szinten, hogy környezettudatosabban kezdenek el élni. Szorongásról akkor beszélünk, ha valamivel kapcsolatban túlzottan erős, nem reális félelmeink vannak. A klímaváltozás esetében viszont nehezen alkalmazható definíciója ez a szorongásnak, hiszen például az időjárás szélsőséges változása valóban tapasztalható, s nem egy agyunk által létrehozott kitaláció. A klímaszorongás tehát inkább egy racionális veszélyre adott irracionális mértékű válasz, amit fokozhat, hogy úgy érezzük, nincs ráhatásunk a folyamatra, nem tudjuk megállítani a közelgő katasztrófát. De valóban irracionális mértékű a válasz?

– A klímaszorongás kapcsán még csak azt sem tudjuk megmondani, mi az úgynevezett normális reakció, és mi az, ami már kórosnak tekinthető, hiszen nem tudjuk pontosan, hogy a klímaváltozásnak mi lesz a végkimenetele. Csak a jövőben fog kiderülni, mennyire érintette az életünket. Utólag kiderülhet, egyáltalán nem túlzás, ha valaki nem vállal gyermeket, és az a nem normális, ha valaki nem fél a helyzettől – mondta a pszichológus. Ami a klímaszorongás tüneteit illeti, azok teljes mértékben megegyeznek az egyéb szorongás tüneteivel, vagyis felléphet többek között álmatlanság, étvágytalanság, szédülés, izzadás, depresszió, düh, állandóan visszatérő negatív gondolatok, pánikreakció. És hogy kiket érinthet a klímaszorongás?

– Bárkit, aki érzékeny a környezetvédelmi témára, de egészséges lelkületű, belső harmóniával rendelkező ember különböző stratégiákkal viszonylag könnyen megküzd a helyzettel. Leginkább azok érintettek, akik egyébként is hajlamosak a szorongásra, a depresszióra. Magyarországon egyelőre nincsenek a jelenséggel kapcsolatos felmérések, 2019-ben végezték az első kutatást, annak azonban még nincs publikált eredménye – árulta el Benkő Anita, aki azt is hozzátette, a klímaszorongással is meg lehet küzdeni, de egy bizonyos fokán túl nem árt szakember segítségét kérni.

A szorongás alacsonyabb szintjén mi is tehetünk azért, hogy csökkentsük a félelmeinket. Először is fontos az információszerzés, mert addig mindig félelmetesebbnek látszik egy dolog, amíg meg nem ismerjük. Aztán jöhetnek a konkrét tevékenységek, amelyek segítenek a kontroll érzésének a meglétében, vagyis abban, hogy úgy érezzük, van ráhatásunk a dolgokra, tehetünk mi is a Föld megóvásáért. Rengeteg lehetőségünk van: csomagolásmentesség, szelektív hulladékgyűjtés, zero waste mozgalom, amikor igyekszünk nullára csökkenteni a háztartási hulladékunkat, megújuló energiaforrások használata az otthonunkban, s még lehetne sorolni.

A klímaszorongásból teljesen nem lehet kigyógyulni, hiszen az élet végességével való szembenézésnek a problémáját jelenti, de el lehet jutni arra a szintre, hogy az egyén kezelni tudja a helyzetet.