Megérkeztek a gyurgyalagok

„Rigó nagyságú, de karcsúbb madár; szine és egész megjelenése szerint mintha nem is a mi éghajlatunkból, hanem messze délszakról való volna, oly gyönyörű és csillogva ragyogó az ő szine és oly különös az ő formája. Begye aranysárga, melle, hasa gyönyörűen sötétzöld; homloka tövin fehér, aztán zöld; szemén át fekete pászta, nyakán, a mell felé, fekete kaláris; tarkója, dolmánya sötét fahéjszinű, a szélek felé világosodó, farka zöld, két középső tolla nyilszerűen kiálló; lába kurta, kuczorgásra alkalmatos, szeme kárminpiros, csőre hajlott és hegyes.” Azt hiszem Herman Ottó nem is jellemezhetné jobban ezeket a repülő ékszerdobozokat A madarak hasznáról és káráról című könyvében, hiszen színpompás tollazatuk azonnal odavonzza a tekintetet, lássuk be a madárvilág divatdiktátoraival van dolgunk.

A gyurgyalagokon kívül más hazánkban előforduló madár is vibráló színekkel büszkélkedhet, hiszen a tengelicek sem éppen a visszafogottak ezen a téren. Ez a madárfaj jelenleg nem veszélyeztetett és azt tudták, hogy korábban a kitartás és a termékenység szimbóluma volt és 2017-re a tengelicet az Év madarának választották?