2020.05.08. 09:00
Korosztálytól függetlenül szeretnek olvasni
Tudni való, hogy ilyen is létezik. Az intézmény megszépítése kényszerítette mozgásra ezt a körülbelül nyolcezer kötetes állományt Előszálláson.
Tábiné Nyúl Gabriella
Fotó: Balogh Tamás
Előszállás
Jó felé vezet az útjuk, a szorgalmas munka és egy pályázati siker nyomán lassan egy álomvilágba érkeznek. A bámulatos kalandtúrájukat a gondozójuk, Tábiné Nyúl Gabriella könyvtáros mutatta be nekünk:
– Sokféle könyvről hallottunk már, de utazókról még nemigen. Nekünk viszont egy egész könyvtárra való van belőle. Mint a művelődési ház és a könyvtár vezetője tevékenyen végigkövettem az intézmény életének nagy és pozitív változását, kezdve a 70-es évekbeli építéstől, közel ötven év múltán egészen napjainkig. Tulajdonképpen tízezer kötetünk van, de a legaktívabb utazósok nyolcezren voltak, hiszen legutóbb ennyit pakoltunk az olvasóterünkbe. Még van feladatunk bőven, mivel a pincében is van belőlük szép számban.
Megnyertek egy pályázatot, amelynek köszönhetően új bútorzatot kapnak
– Összefoglalná a kultúra helyi sikertörténetét?
– Kezdjük az elején, ezt a hosszú és sikeres történetet. Az intézményünk, a művelődési ház és a könyvtár újjászületése 2017-ben kezdődött. Az első nagyon fontos állomás a nyílászárók cseréje volt, e miatt költöztünk első alkalommal. Ezt az elektromos hálózat rekonstrukciója követte a következő évben, akkor is pakoltunk. Az elmúlt évre is jutott egy költöztetés, hiszen akkor az épületszárnyunk megkapta a végleges felújítását a padlótól a plafonig. Igazán mondhatom, hogy újjászületett, nagyon szép lett, megérte a fáradozást. A biztató jövő kapujában állunk. Nagy örömünkre tavaly megnyertünk egy olyan pályázatot, aminek a segítségével a mai kor színvonalának megfelelő bútorzatot kapunk ebben a hónapban. A jó hírt a közelmúltban erősítették meg, ezért haladéktalanul újból kipakoltuk a könyvtárat, hogy az új bútorzat elhelyezését meg tudjuk oldani.
– Miért volt szükség a folyamatos költözködésre?
– Azért, mert a településen belül nincs még egy, a könyvtár működésére való épület, a neki helyet adó művelődési házban pedig folyamatosan zajlottak a felújítás különböző fázisai. Mint ahogy azt mindenki jól tudja, ezek a munkák még a nagy elővigyázatosság mellett is jelentős porral és sérülésveszéllyel fenyegetik a könyveket. Ezért aztán minden alkalommal inkább mozgatni, és fóliázni kell azokat, mert rájuk még hosszú évtizedekig is szükség lehet. A legfontosabb dolog pedig az volt, hogy az itteni emberek, a korosztályuktól függetlenül, szeretnek könyvtárba járni és olvasni. Ezért, ahogy mód nyílott rá, megadtuk hozzá a lehetőséget.
– Egy kis könyvköltöztetős tanfolyam...
– A feladat nagyon egyszerű, de időigényes. A polcokat szabaddá kell tenni, szétszerelni, bevinni a raktárba, ott újból összeállítani, a könyveket is behordani, és végül szakmai módon a helyére rakni. Az elmúlt évben az ifjúsági klub tagjaitól, a mostani költözködéshez Biber Jánosné kolléganőmtől kaptam egy kis segítséget. Egy ilyen feladathoz nem elég az egyhetes, napi nyolc órában végzett szorgoskodás. Mostanra már nagy rutinnal végzem ezt a munkát, és persze ebben az időszakban nyugodtan kihagyhatom a fitneszedzéseket is. Március 16-tól a mostani szabályozásnak megfelelően a könyvtár zárva van, nem látogatható. Reményeink szerint, mire újranyílhat, akkorra már egy könyves álomvilágban fogadhatjuk az olvasóinkat.