Fertőzést terjeszthet a klímaberendezés

A kormánynak a hűtő-fűtő berendezés veszélyhelyzeti üzemeltetéséről szóló 213/2020. (V. 16.) rendelete rendelte el május 16-ától a veszélyhelyzet megszűnéséig „a fokozott fertőzésveszélyre való tekintettel”, hogy a vendéglátóhelyeken kizárólag a külső levegő beszívásával rendelkező hűtőfűtő berendezés használható, a belső levegő keringetésű berendezés használata tilos.

A tilalom nem terjed ki azokra a helyiségre, amelyekben a berendezés használata a nyersanyagok állagának a megóvása, vagy az ott működtetett eszközök zavartalan működtetése miatt elengedhetetlenül szükséges, valamint az UV-sterilizáló technológiával ellátott berendezésre.

A kormányrendelet alapján csoportosíthatjuk a berendezéseket a helyiség belső levegőjét keringető, azt lehűtő készülékekre, valamint a kültérből beszívó, azt lehűtő készülékekre – segít eligazodni Szilágyi László, a VGF&HKL (Víz-, gáz-, fűtéstechnika és hűtő-, klíma-, légtechnika) szaklap kiadóvezetője, aki sorra veszi a különböző fajta klímaberendezéseket. A legegyszerűbb légkezelő berendezés a ventilátor, amely csupán átmozgatja a helyiség levegőjét, ezért vendéglátóhelyen nem használható. Magyarországon a legelterjedtebb légkondicionáló berendezések a split klímák. Ezek osztott rendszerűek, a kültéri és a beltéri egység légtechnikailag nincs kapcsolatban egymással. A beltéri egység tulajdonképpen a helyiség levegőjét keringteti át a készülék alumíniumlamelláin, melynek következtében lehűti a levegőt. Hasonló elven működnek a fan-coilok is, csak ott a kültéri egység az első lépcsőben vizet hűt le, ez hűti le azután a belső levegőt ventilátorral szerelt „radiátorokon” keresztül. Mindebből következik, hogy vendéglátó üzletben split klímák és fancoilok nem használhatók.

Arról, hogy az osztott rendszerű klímák hozzájárulhatnak- e fertőzések, például a koronavírus terjesztéséhez, megoszlanak a vélemények. Az viszont biztos, hogy mivel folyamatosan beszívják, illetve lehűtve kifújják a hűteni kívánt helyiség levegőjét, egyfajta folyamatos belső cirkulációt hoznak létre. Ebben a légáramban pedig a parányi vírusok aeroszol formában többször is megtehetik az utat a beltéri egységen keresztül, növelve a fertőzésveszélyt – írja a szakember.

A kormányrendelet kimondja, hogy a belső levegő keringetésével dolgozó készülékek közül az UV-sterilizálóval ellátott berendezés használható. A technológia lényege, hogy egy ultraibolya tartományú fénynyalábon áthaladva a vírusok és baktériumok jelentős része elpusztul.

Mivel a rendelet kifejezetten a belső levegőt keringető berendezések használatát tiltja, vendéglátóhelyen a légcsatornázható, 100 százalékban külső beszívásos berendezés használata értelmezhető megengedett berendezésnek. Ezeknél nincs jelen a helyiségből visszaszívott levegő, így egy fertőzött személy esetén a többiek elvben nem fogják az általa kilélegzett levegőt beszívni. Szilá gyi László hozzáteszi: célszerű minden újraindított épület épületgépészeti rendszerét felkészíteni a működésre.

A helyiségek szellőztetése és a levegő szűrése nagyban csökkentené a kockázatot. Ma már olyan komplex légtisztító készülékek kaphatók, amelyekkel a virágporon és a háziporon kívül a füst, szmog, kipufogógázok, benzingőz, szagokat okozó vegyületek, atkák, gombaspórák, baktériumok, sőt a vírusok nagy része is kiszűrhető a levegőből – mutatott rá a légtechnikai szakember.

(Forrás: VGF&HKL)