Munkaidő-csökkentés, sörhiány a májusi kánikulában, Gagarin utolsó repülése

1968 márciusának második fele sporttörténeti sikerek sorát hozta. Március 17-én rajtolt az első osztályú női és férfiröplabda-bajnokság is, mindkét esetben először harcolta ki a jogot a D. Kohász gárdája, hogy a legjobbak között szerepelhessen. A lap pedig arra buzdította a szurkolókat, a debütáló NB I-es szezon alatt támogassák a város röplabdázóit. A megyei labdarúgás történetében is kiemelt helyet foglal el ’68 március 17., hiszen a D. Kohász és a Videoton gárdája először meccsel egymással az NB I-ben. Hatalmas érdeklődés kísérte a találkozót, amelyet a Központi Sporttelepen 11 ezren szurkoltak végig. A megyei derbin Csörgő kétszer, Borsányi egyszer köszönt be a fehérváriak kapujába, így a Kohász sima, 3–0-s sikert aratott. A folytatásban két igazán klasszis gárda várt Formagginiékra. Március 24-én – a beszámolók szerint egy jó színvonalú meccsen – kikaptak a Fáy utcában 4–2-re a többek között Mészöly Kálmánt is felvonultató, az edzőlegenda Illovszky Rudolf által irányított Vasastól, ám a bajnokság 5. fordulójában, március 31-én a későbbi bajnok Ferencváros látogatott Dunaújvárosba. A hétközi, nemzetközi kupameccsen a Fradi idegeben 2–1-re verte a baszk Bilbaót, ám Dunaújvárosból vereséggel távozott, hiszen Formaggini Károly és Kiss Imre góljaira csak Karába János válaszolt. Akkoriban a Ferencvárosnál olyan korszakos labdarúgók kergették a labdát, mint például Albert, Fenyvesi, vagy éppen Rákosi Gyula, a tréner pedig Lakat Károly volt. A Fradi-verő Kohász pedig a következő összeállításban lépett pályára: Varga – Formaggini, Ligeti, Ruppert, Borsányi, Oláh, Végh, Csörgő, Mártha, Kiss, Nagy.

A Hírlap arra a kérdésre is megadta a választ, hogy az épülő szocialista tervvárosnak melyik is a legtehetősebb környéke. „A gazdagok utcája a Kossuth Lajos utca. Napfényes szombat délutánon, vagy vasárnap délelőttönként negyvennél is több személygépkocsit számolhatunk meg a házak előtt.

Hogy negyvenvalahány autó miért teszi gazdaggá az egész utcát? A Vasmű úttól a Szórád Márton útig harmincegy lépcsőházra, azaz 341 lakásra jut ennyi, vagyis minden hetedik családnak gépkocsija van.”

Március 27-én elhunyt Jurij Alekszejevics Gagarin, a világ első űrhajósa. „A Szovjetunió Hőse egy próbarepülés során életét vesztette. A tragikus hírt mély megdöbbenéssel fogadta a világ” közölte a Hírlap, amely a gyászhír mellett a címlapon képes összeállítást is közölt Gagarin 1961 nyarán tett dunaújvárosi látogatásáról. Új szolgáltatást vezetett be a Vegyesipari Vállalat áprilisban: előre fizetés esetén házhoz szállították a tisztított, kimosott fehérneműt. A házhozszállítást négy csinos Patyolat-görl végezte.

A „Mi történt a múlt héten” címen futó rovatban a legfontosabbnak ítélt külpolitikai hírek kaptak helyet. „Szerdán (április 4-én – a szerk.) este egy puskalövés felvillanó fényében ennek a kérdésnek egész nagyságát megláthatta a világ. Egy nagy nemzet, az amerikai nemzet eltörölhetetlen szégyenére meggyilkolták a Nobel-békedíjas Martin Luther Kinget, a néger nép egyik vezetőjét.” A Gárdos Miklós által jegyzett összeállítás kitért a csehszlovák helyzetre is: „A múlt hét eseménytömegéből feltétlenül a legfontosabbak első sorába tartoznak a csehszlovákiai politikai történések. Jellegük és perspektíváik értékelésénél Alexander Dubceknek, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának abból a megállapításából kell kiindulnunk, hogy a csehszlovák dolgozók célja nem akármilyen demokrácia, hanem szocialista demokrácia, hogy nem lehet szó a párt vezető szerepének csökkentéséről, hanem csakis a lenini normáknak az új feltételekkel összhangban álló hatásos és célravezető megoldásáról… a párt központi bizottsága javasolta a kormány kommunista tagjainak, indítványozzák a kormány lemondását.”

A Dunavidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat büszkén hirdette, hogy megnyílt új egysége, a Múzeum Sörkert, az Ady Endre utcában.

1968 tavaszán több mint negyedmillió facsemetét ültettek el

’68 tavaszán nagyléptékű fásítási és virágosítási program zajlott városszerte. Az IKVV erdészeti dolgozói a Ságvári városrészben negyedmillió facsemetét ültettek el, fele-fele arányban akác és fenyőfákat, valamint több mint 60 ezer kétnyári virágot ültettek ki a város parkjaiba.

Május 1-jén látogatási csúcsot döntött a vidámpark. A beszámoló szerint több mint 17 ezren keresték fel a város népszerű szórakoztató helyét.

A Hírlap május 7-ei száma már tényként közölte, július 1-jétől új munkarend lép életbe a vasműben. Závodi Imre vezérigazgató-helyettes kifejtette: 12 ezer 250 dolgozót érint majd a munkaidőcsökkentés, a vasműben 42 és 44 órás munkaheteket vezetnek be. A bérek pedig az alábbiak szerint alakultak: „1967-ben a Dunai Vasműben a dolgozók átlagkeresete 24 ezer 194 forint volt, 1968-ban 24 ezer 665, 1969-ben pedig 25 ezer 158 forint lesz…”

Egy kis sajtótörténet: 1968. május 16-án debütált az új országos napilap, a Magyar Hírlap, amelyet a városi újság is köszöntött: „Nem csupán a sajtó dolgozói tekintenek nagy várakozással az új orgánum megjelenése elé, hanem az olvasók is, mert a hazai hírközlés, a tájékoztatás, a lakosság felvilágosítása fejlődésének tekintik. Ez lesz az egyetlen újság Magyarországon, amely minden nap megjelenik.”

Május közepén beütött a kánikula, s egyből jelentkeztek is a gondok sörfronton. A nyári ellátás tekintetében nem sok jót ígért a Dunavidéki Üzemi Vendéglátó Vállalta. Halász József főosztályvezető őszintén vallott: „A dunaújvárosi sörfejtő kapacitása kicsi, de egyébként sem ígér sok jót a söripar. Azt mondják, ha jön a balatoni igény, akkor elsősorban a Balaton környékének ellátásával törődnek. De már május 1-jére is 10 ezer üveggel kevesebbet kaptunk, mint amennyit kértünk. Tudja, nálunk három alapvető cikknél panaszkodhatunk az ellátásra: sör, tőkehús, füstszűrős cigaretta.”