A világörökség méltó várományosa a limes

A projekt keretében a római limes magyarországi szakaszának részét képező nagytétényi Campona castellum és a verőcei kikötőerőd örökségének komplex turisztikai célú hasznosítását tervezik. A projekt célja a világörökség-várományos helyszínek tematikus hálózattá való fejlesztése – hangzott el a közelmúltban a budapesti projektindító sajtótájékoztatón.

Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese elmondta: a fejlesztésre pályázó konzorcium vezetője a Magyar Nemzeti Múzeum, tagja a verőcei önkormányzat, valamint az Iparművészeti Múzeum, amelynek nagytétényi területén a fejlesztés egy része zajlik, továbbá a Várkapitányság Nonprofit Zrt. és a Magyar Turisztikai Ügynökség.

A pályázat a limes két világörökségi várományos helyszínén valósul meg, a turisztikai fejlesztés célja a területek lehetőségeinek kiaknázása. A pályázatban Nagytétény és Verőce közös szereplését az indokolta, hogy a pályázat feltétele volt hálózat létrehozása. A verőcei helyszín csatlakozása formai és tartalmi szempontból is fontos, a két pályázat kiegészíti, erősíti egymást – mondta.

A tervezett fejlesztéseket Váradi Linda, a Campona-projekt építészeti tervezője és Grauszmann György, Verőce polgármestere ismertette.

Camponának a római birodalom pannóniai határvonalán (limes) elhelyezkedő egyik segédcsapat-táborát és települését nevezték.

Campona katonai tábora (castellum) Budapest déli kapujában fekszik, Nagytétény központjában. A nagytétényi kastély mellett fekvő egykori lovasíjász-tábor a magyarországi római limes egyik kiemelt pontja. A Magyar Nemzeti Múzeum a projekt keretében látogatóközpont, kiállítás, régészeti park, játszótér, rendezvényhelyszín és egy Limes InfoCentrum létrehozását tervezi.

A nagytétényi római castellum területének harmada beépítetlen. A terület állami tulajdonban és a Magyar Nemzeti Múzeum kezelésében van, lehetőséget kínálva egy római lovastábor bemutatására és folyamatos régészeti kutatására. A római védművekkel – erődfal, tornyok, kapuk – határolt, parkosított területen a tábor épületeit, főútjait érzékeltetik, amely egy kilátóhelyről is áttekinthető lesz. A fennmaradó szabad terület rendezvény- és közösségi térként hasznosítható.

Váradi Linda a Campona Vic­trix – Győzedelmes Campona elnevezésű projektről elmondta: a teljes fejlesztés három ütemben valósul meg. Jelenleg az első ütemről van szó, amelyben látogatóközpont, kiállítás, kőtár létrehozása, szabadtéri rendezvénytér és bemutató szerepel. A projekt 355 millió forintból valósul meg.

A római limes másik pontján, Verőcén is készül egy látogatóközpont. A Pest megye északi részén látható római őrtorony maradványaira épülő turisztikai fejlesztés az egykori limes másik szerepére hívja fel a figyelmet. A Duna partján álló őrtorony nemcsak védelmi funkciót töltött be, hanem a hadsereg átkelését, vízi járművek kikötését is szolgálta.

Grauszmann György elmondta: a Duna mellett fekvő településen négyezren laknak. A falu határában található torony és hídfőállás a római katonai építészet és határvédelmi stratégia több mint 400 éven keresztül működő kiemelkedő emléke. Hangsúlyozta: a 415 kilométer hosszú dunai limes szakaszban világörökségi várományos helyszín a verőcei kikötőerőd. Egy pályázaton 219 millió forint támogatást kaptak, amelyet a hídfőállás és környezete turisztikai célú fejlesztésére és hasznosítására fordítanak. A terület állami tulajdon, a ­DMRV Zrt.-től az önkormányzat kezelésébe került.

A polgármester arról tájékoztatott, hogy kétszintes látogatóközpontot hoznak létre, amelyben a késő római határvédelem, a római kori hajózás és vízhasználat témáját mutatják be interaktív módon, emellett egy római tematikus játszóteret és tanösvényt is kialakítanak.