Komló szaurusz

2019.11.23. 13:00

Lábnyomok gazdája

Szente Tünde

Fotó: komlomedia.hu

Most ez komoly? Komló szaurusz? – kérdezte a férfit. – Igen – érkezett a válasz –, itt találták meg, ezért adta ezt a nevet a paleontológus, az őslénytanász. Eszter a kiállításmegnyitó előtt nézegette a tárlókban látható leletmaradványokat, és beszélgetett az ifjú biológussal, aki lelkesen mesélt az „Év ősmaradványa 2019-ben” szavazatrekorderéről.

„Egy korai félrelépés” tablófelirattól mosolyra kerekedett Eszter arca. Az itt látható háromujjú lábnyom egy fiatal Komlosaurus Carbonistól (KC-tól) származik, ami/aki vélhetően megcsúszott a sárban vagy iszapban. A mintegy 200 millió éves „félrelépés” bizonyítékát a kővé szilárdult iszap napjainkig megőrizte. Egy másik tablónak is szellemes címet adott a rendező: „Inkognitóban”. Azzal érvel, hogy bár ugyanabból a földtörténeti környezetből került elő, ez a töredékes lábnyom nem a KC-é. A különös nyom feltehetően egy négy vagy öt ujjat viselő dinoszauruszhoz tartozott, amelyet ez idáig még nem írtak le és nem határoztak meg pontosan.

Tovább haladva, jutottak el a Mecseki Jurassic Parkba. Beléptek a régmúlt élővilágába, amely mintegy 200 millió évvel ezelőtt, a kora-jura időszakban létezett. A mai Mecsek területe a jura időszakban egy hatalmas folyó delta-torkolatát övező síkság volt. A deltát átszövő folyóelágazások, kisebb-nagyobb tavak és szigetek a tengerpart felé folyamatosan változó, hol zártabb, hol pedig nyíltabb mocsár- és lagúnarendszert alakítottak ki. A meleg és párás éghajlat dús növényzetű, trópusi láperdő kialakulását tette lehetővé. A sűrű és fajgazdag szubtrópusi jellegű növényzetet elsősorban páfrányok, cikászok, páfrányfenyők és fenyők alkották.

A jura időszakban a Kárpát-medence még nem létezett, helyén ekkor gyorsan változó, vízzel borított, vagy éppen szárazulatként kiemelkedő mikrokontinensek helyezkedtek el. E változatos területen az eltérő környezeti viszonyok nyomán különféle kőzetek keletkeztek, amelyekben rendszerint az ősmaradványok is gyakoriak.

Hát ezt látni kell! Ide elhozzuk a gyerekeket – tervezgetett Eszter, a fiai ugyanis már egészen kicsi koruktól kezdve, a dinoszauruszok komoly tudó(sa)ivá váltak, odahaza a műanyag dinógyűjtemény leltári tételszáma meghaladja a háromszáz darabot. Egy típus hiányzik közülük, a nevezett Komlosaurus Carbonis: aminél/akinél a nemzetségnév Komló városára, a fajnév pedig a kőszénre utal. Ezek az őslények a sekély tenger partjának homokjában futottak, ahol lábnyomaikat az üledék később kitöltötte, majd a rétegek közt épségben őrződött meg alakjuk. Egyedei falkában jártak táplálék után.

Valószínűsíthetően ragadozó, esetleg dögevő, illetve halevő életmódot folytattak. Egy-egy példány 12-18 centiméteres, három ujjból álló hátsó lábain járt, egy lépéssel kb. 60-70 centimétert tett meg. Mellső végtagjai csökevényesek voltak, járás közben hosszú, izmos farkával egyensúlyozott. Magassága csupán a másfél-két métert érhette el. Életnagyságú alakja Pecsics Tibor alkotása.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában