Mennyire bízzunk az internetben az egészségünkkel kapcsolatos információkat illetően?

Ennek okai között szerepel, hogy a pácienseknek nincs idejük feltenni kérdéseiket a rendelőben, de az is többször előfordul, hogy csak később jut eszükbe, mi mindenre szerettek volna még rákérdezni, írja cikkében a feol.hu. Az azonban közel sem biztos, hogy a legmegbízhatóbb forrásokból tájékozódunk, ha egészségünkről van szó. De vajon mire érdemes figyelni, amikor saját magunk gyűjtjük be az információt?

Többen úgy érzik, az orvosnál nincs elég idő a kérdésekre

Sokunkkal előfordulhatott már, hogy egy időszakosan visszatérő fejfájás, hasogató derékfájdalom vagy gyanús kiütés esetén nem rohantunk egyből háziorvosunkhoz. Inkább felkerestük a legnépszerűbb egészségügyi weboldalak egyikét, vagy a közösségi médiában kértünk segítséget. Az említett országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar lakosság 75 százaléka utánanéz tüneteinek, mielőtt orvoshoz fordulna. A legnépszerűbb csatornák közé az egészségügyi tematikájú weboldalak tartoznak, a válaszadók 53 százaléka olvas utána ilyen jellegű platformon problémáinak, de sokan látogatnak el internetes fórumokra, közösségi oldalakra is. A megkérdezettek 14 százaléka hasonló tünetekkel küzdő baráthoz, családtaghoz vagy ismerős szakértőhöz is szívesen fordul tanácsért. Az utánajárási kedv az orvosi látogatás után sem csökken. Közel hasonló arányban olvasnak utána a páciensek a rendelőben elhangzott információknak, diagnózisoknak, javasolt gyógymódoknak vagy felírt gyógyszereknek.

A válaszadók 47 százaléka választja ebben az esetben is az egészséggel foglalkozó honlapokat, és 27 százalékuk informálódik fórumokon és közösségi felületeken, ami pontosan megfelel a szakértő felkeresése előtti aránynak. Mindössze 29 százalék jelezte, hogy az orvosi vizit után nem maradnak megválaszolatlan kérdései. A többiek információéhségének egyik fő oka, hogy nem jut elég idő az orvosnál arra, hogy mindent megkérdezzenek, a másik, hogy a rendelőben nem jut eszükbe minden kérdés. Olykor pedig előfordul, hogy nincs elég információjuk feltenni a megfelelő kérdéseket vagy éppen szégyellik azokat.

Laikusként nagyon nehéz eldönteni, hogy az internetes keresések eredményeként kapott találatok közül melyik releváns, illetve mi volna a tényleges hasznosság alapján a helyes sorrend. Azért sem árt óvatosnak lenni, mert az egyes weboldalak üzemeltetői gondoskodnak arról, hogy ha egy tünetre vagy betegségre keresünk, akkor ne a tartalmilag vagy orvosilag legmegalapozottabb, hanem az üzletileg előnyös találatok legyenek a lista elején. Ha terméket, vagy valamilyen egészségügyi szolgáltatást reklámozó oldalt olvasnak, éljenek mindig a gyanúval, hogy náluk az első ezeknek az értékesítése. Azok a weboldalak a leginkább megbízhatóak, amelyeken egyértelműen feltüntetik az információ forrását, netán az ezeket alátámasztó orvos vagy egyéb szakértő neve és referenciái is szerepelnek.

Ha komolyabb betegségekről van szó, a felmérés szerint többen kérnénk ki az orvosnál tett látogatás után egy második szakember véleményét is. Csupán minden tizedik válaszadó jelezte, hogy nem kérne sosem másodvéleményt. Akik kérnének, azok többek között súlyos betegségek, speciálisabb, nem mindennapos betegségek vagy szövődmények esetén tennék ezt. A megkérdezettek úgy vélték, jól jöhet egy megerősítést adó vagy épp cáfoló álláspont komolyabb műtéti beavatkozások vagy egyéb pénztárcánkat megterhelő kezelések előtt is.