2019.04.16. 07:00
Rajzanak a vöröshangyák, pöffeszkedik a páva, új hálót sző a pók – eső lesz?
Földünk különböző pontjain minden órában megközelítőleg 5000 mérőállomáson vizsgálják az időjárás megannyi elemét az előrejelzések készítéséhez, és minden 12 órában legalább ezer meteorológiai ballon emelkedik a magasba, hogy még pontosabb értékeket kapjunk.
Fotó: pixabay
A technika iszonyú fejlettségének köszönhetően egy napra 80–99 százalékos, de még tíz napra is 60–70 százalékos pontossággal jelezhető előre az időjárás. De mi volt akkor, amikor még nem volt naponta többször időjárás-jelentés a tévében, sem pedig internet, sőt, még a Balaton várható vízállását sem tudtuk megsaccolni? Nos, a népi megfigyelésekre, az állatok viselkedésére és saját testünk jelzéseire tudtunk csak hivatkozni. És ezek a dolgok sokszor bizony még működtek is.
Akik csak fantáziadús folklórnak tartják a főleg idősektől származó bölcsességeket, meglepődhetnek, ugyanis több megfigyelés van, amit a tudomány is igazol. Azt például, hogy ha „Medárd napján esik, negyven napig esik”, a vizsgált esetek 74 százalékában valóban bevált, és valamennyi névnaphoz kapcsolódó jóslat is rendszeresen beválik, ahogy az állatok jelzéseit sem szabad figyelmen kívül hagyni. Esőt jelez például, ha rajzanak a hangyák, ha pöffeszkedik a páva, alacsonyan szállnak a fecskék, felmászik a levelibéka a fűszál tövére, kitartóan kiabál a szamár és még sorolhatnánk.
A népi jóslatokban semmi mágia nincs, bármennyire is mesésen hangzanak. A gazdálkodó ember számára az életet jelentette a pontos megfigyelés, hiszen a növények gondozása vagy az állatok legeltetése miatt tudni kellett, hogy mit várhat az „égiektől”. A kiváló prognózisok előtt olykor még a tudomány is fejet hajt. Mondják, hogy „Vörös ég éjjel a pásztor örömére, vörös ég reggel a pásztor figyelmeztetésére”. És mit mond erre a meteorológia? Azt, hogy a bíborszínű naplemente, azaz a nap körüli színes égi jelenség azt feltételezi, hogy száraz, csapadékmentes, jó idő van kilátásban, a vörös reggel azt, hogy a nap alacsony szögben kelt fel és a közelgő esőfelhőkre vetülve jelzi: front közeledik nyugat felől.
Ma már mindezekre a média figyelmeztet bennünket, mégis többször hagyjunk otthon az esernyőnket, mint az őseink.
MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT
Én rengeteg ilyet ismerek, és el is hiszem, hogy jó pár évvel ezelőtt valóban működtek. Az állatok, a természet megfigyelése segíthetett az embereknek eldönteni, hogy milyen idő várható. Mostanában nem ilyen egyszerű, mert például itt van a klímaváltozás is, ami miatt biztosan másképp működik minden.
Hallottam már sok ilyen bölcsességet, viszont az én megfigyeléseim szerint kevés vált be. Az például szerintem sokszor igaz, hogy „ha piros az ég alja, szél lesz”, de volt már olyan, aminek pontosan az ellentéte jött be. De ez is olyan, mint bármilyen jóslat, azaz 50-50 százalék esélye van annak, hogy bejön.
A régi öregek, főleg vidéken még a mai napig bíznak ezekben a nagy igazságokban. Szerintem mindenki ismer egy csomót közülük. Katalin kopog, karácsony locsog, és hasonlók. Én viszont nem hiszek ezekben. Sokszor még abban sem, amit a televízióban mondanak az időjárás-jelentésekben.