Keresd meg ki elfogad, értékeli női mivoltodat

Kedves olvasónk kedvtelésből versel, amelyet fél éve kezdett el. Elmondása szerint imád olvasni, szereti a történelmet, főleg a középkort.

Kovács Krisztiánné, Adrienn – Lányaimnak

Nőként élni nehéz,

Ha nem vagy

Tökéletes idomú,

Baba arcú szépség.

Régi időkben a szépség

Erény volt, de nem

Szükség, fontosabb

Volt a főzés, hímzés.

Napjainkban elvárás

Csinos pofi, dekoltázs,

Belső érték elenyész

Külső lett az érték.

Manapság már különbség

Férfi s nő közt annyi,

Nekünk többet kell

Dolgozni, helytállni.

Háztartás, gyerek, munka,

Mindig van feladat, figyelmünk,

Türelmünk ritkán lankadhat.

Férfinép ezt el nem ismeri,

Többségük mártírként hirdeti

Mily sanyarú a sorsa, asszonyát

Megbecsülni sosem fogja.

Manapság is létezik elnyomás,

S a nép ugyanúgy nem vesz

Róla tudomást, csak elfordul,

Boldoguljon mindenki ahogy tud.

Feminizmus által elérték,a

Két nem már egyenérték, ám

Hiába, hímek az urai

A világnak.

Leányként elképzeled mily

Szép lesz az életed, de

Karriered ha építgeted

Megszólnak, hogy hol a gyerek.

Gyermekeid jönnek sorban,

Nő társaid körbefognak,

Értetlenül megbámulnak

Mi jó neked e sorsban.

Bármit teszel meg nem

Felelsz, jobb ha magasról

Teszel az elvárásokra, s

Magadnak boldogságot nyersz.

Ne csak szépségre törekedj,

Üres burok ne legyen fejed.

Művelődj, tanulj, s magad

Soha fel ne add.

Szép szempár, kockahas, terem

Bármely bokorban, de külsőség

Mit sem ér, ha belül

Rohad az egész.

Keresd meg ki elfogad,

Értékeli női mivoltodat,

S ha megadod neki mi tőled telik,

Szerelmedet megbecsüli.