PALERMO

2017.11.24. 10:00

Holdbéli kráterek az Etnán – A különleges élményért egyre többen látogatják

Európa legnagyobb és legismertebb működő vulkánja nemcsak a katasztrófaturisták, hanem a Szicíliába érkező külföldiek egyik kedvelt utazási célpontja.

Tóth Sándor

Aki egyszer eljut az olaszországi szigetre, nem hagyhatja ki, hogy kipróbálja, milyen érzés beletaposni a langyos vulkanikus hamuba, emlékként pedig megkövült lávadarabokat gyűjtögetni. A holdbéli tájhoz hasonlatos kráterek között haladva meghatározhatatlan zúgás vagy morgás hallatszik néhány száz méterrel feljebbről. „Sóhajt az Etna” – tartják a helyiek, akik közül több tízezren élnek a vulkán közelében, termékeny talajú alacsonyabb lejtőin. Éppen ezért jó vulkánnak tartják, amely nemcsak pusztít, hanem ad is – megélhetési lehetőséget a szőlő- és gyümölcstermesztőknek.

Catania főtere az Elefánt-kúttal Fotó: Tóth Sándor, Balla Márta

A 3350 méter magas vulkánóriás Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján magasodik. Területe 1200 négyzetkilométer, kerülete a hegy lábánál 135 km. Aki szereti bakancslistáján kipipálni a különleges helyszínek felkeresését, máris bejegyezheti úti célként, mivel az Etnát az UNESCO Világörökség Bizottsága természeti világörökségi helyszínné nyilvánította 2013-ban. Ráadásul olyan híres, az antik világ emlékeit őrző csodaszép városka található a közelében, mint Taormina, amely görög színházának romjaival és a Jón-tenger panorámájával ismerősen köszön vissza Csontváry Kosztka Tivadar nagyméretű festményén. Közvetlenül a hegy lábánál fekszik a „a láva városa”, Catania, a legtöbbet szenvedte el a vulkánkitörések pusztításától, de fennmaradtak római kori építményeinek romjai (amfiteátrum, fürdők, színház, vízvezeték) a barokk városmag közelében. A főterén, a Piazza del Duomón található jelképét, a törpeelefántot is láva-kőből faragták ki az Elefánt- kúton. A vulkánt a legjobb a déli úton, a Strada dell’Etnán megközelíteni, amelyet 1934-ben nyitott meg III. Viktor Emánuel. Felfelé haladva a ma is jó minőségű úton jól érzékelhető a táj flórájának változása, egyre kopárabb lesz minden.

Mediterrán taorminai látkép, háttérben az Etnával

Egy kanyar után pedig mementóként tűnik fel annak a háznak a teteje, amelyet fogságába zárt a megkövült láva az egyik legutóbbi kitörése után. Nem sokkal később pedig már fent vagyunk a Rifugio Sapienza turisztikai központnál, csaknem 2000 méter magasságban. Innen a drótkötélpálya kis utazófülkéjében lebegve emelkedünk még feljebb, egészen 2507 méteres magasságig, a Montagnola-kúpig. Itt a legtöbb turista útja az Etnán véget ér, bár lehet még gyalog vagy terepjáró kisbuszokkal feljebb merészkedni mintegy 300 métert, ha megfelelő az időjárás, de a csúcskráterek látogatása veszélyes és tilos. A Montagnola-kúpról tiszta időben szép kilátás nyílik a sziget keleti részére és a Szicí- liai-öbölre. Ez is csúcsélmény lehet azzal a tudattal, hogy egy működő vulkánra kirándultunk, amelynek kitöréseit már 1500 éve jegyzik.

VULKÁNI FAGYLALT

Érdemes a Rifugio Sapienza turistaközpontjának shopjában az Etna-borút nedűiből kóstolónak valót vásárolni, vagy az Etnán

portékájukat kínáló árusoktól kis üvegamforákba töltött mézet és lekvárt.

Igazi különlegesség az eukaliptuszméz, valamint a narancs-, citrom- és mandarinlekvár.

Az első fagylalt feltalálásának legendája is az Etnához fűződik a római időkben, ami nem volt más, mint a váltott futárok által a hegy csúcsáról hordatott ízesített jég.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában