2024.11.25. 09:50
Orbán Viktor: régi, kínzó adósságunkat törlesztjük a Puskás Múzeum létrehozásával (videó)
A Magyar Labdarúgás Napján nyílt meg a Puskás Ferenc és az Aranycsapat legendájának emléket állító Puskás Múzeum, amely az egykori Népstadion megmaradt toronyépületében kapott helyet a Puskás Arénában. A megnyitóra Budapestre utazott a Real Madrid nemzetközi igazgatója, Emilio Butragueno is, aki szerint a királyi gárda hálás a múzeum létrehozása miatt. Orbán Viktor kormányfő szerint ők komolyan vették, amit két fröccs és ultiparti között Puskás Ferencnek ígértek, és a mai nappal tekinthető befejezettnek az öt éve átadott Puskás Aréna.
Orbán Viktor miniszterelnök (j2), Emilio Butragueno, a Real Madrid intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója, korábbi spanyol válogatott labdarúgó (b2), Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (b) és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója (j) a Puskás Aréna toronyépületében létrehozott Puskás Múzeum megnyitóján 2024. november 25-én
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Amikor másfél évtizede hozzáfogtunk, hogy újjáépítsük a magyar labdarúgást, a világ és a magyarok kedvelt sportága itthon romokban hevert. Szinte hihetetlen, hogy amiben egykor a világ legjobbjai között voltunk, abban fél évszázad alatt csaknem eltűntünk a térképről – idézte fel Orbán Viktor miniszterelnök a Puskás Múzeum megnyitóján, hétfőn Budapesten.
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI
Hozzátette: hiába számított Magyarország a labdarúgásban nagyhatalomnak, a vasfüggöny mögé zárt, elszigetelt, erőszakosan amatőrré tett és államosított, korábban virágzó profi labdarúgó élet lassan hozzászürkült a kommunisták egyhangú világához. „Ruszkik haza, éljen a magyar szabadság, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” – idézte az egykori szlogent, kiemelve: a kommunizmus lényegét tekintve internacionalista, a futball azonban nemzeti.
Emlékeztetett arra is, hogy a kommunisták félbehagyták a háború után nemzeti egyetértésben építeni kezdett Népstadion munkálatait, a magyar futball kegyvesztettségének monumentális jelképeként itt maradt a felemás, félbehagyott aréna.
Százéves álom vált valóra, amikor öt évvel ezelőtt megnyílt az újjáépült Népstadion. Az azóta eltelt öt évben az új stadion felnőtt világhírű elődje örökségéhez, sőt bizonyos szempontból túl is szárnyalta azt – jegyezte meg.
A Puskás Múzeum átadását itt tudja megtekinteni:
Most először sikerült elérni, hogy a válogatott idehaza játsszon Európa-bajnoki csoportmérkőzést. Soha azelőtt európai kupadöntőnek nem lehetett otthona Budapest, mi pedig az elmúlt öt évben rendeztünk hármat is, mi több, immár a 2026-os Bajnokok Ligája döntőt is kiérdemeltük. Térségünkben csak egyszer, jó fél évszázada fordult elő ilyesmi – sorolta.
Hozzáfűzte azt is: a járvány idején a Puskás Arénát választotta otthonául
- a Manchester City,
- a Liverpool,
- a Lipcse,
- a Tottenham,
- és ma már mindennapos, hogy nálunk rendezi hazai meccseit Fehéroroszország és Izrael válogatottja, de számos esetben ezen országok klubcsapatai is.
Emlékeztetett arra, hogy 2002-ben előfordult: alig néhány száz ember jelent meg egy válogatott meccsen, ma ellenben órák alatt fogynak el a jegyek a válogatott mérkőzéseire a 60 ezres Puskás Arénában.
A magyar futball saját jogon is elhozta ide a közelmúltban a Juventust, a Barcelonát, a német, az angol, a portugál, a francia, a holland, a szerb válogatottat, és néhányat le is győzött már közülük. Köszönet mindenkinek, aki elhitte, hogy Magyarország ezt meg tudja csinálni, külön köszönet a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és elnökének, Csányi Sándornak – mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta, a régi Népstadion mindenkori állapota a hanyatlás jelképe volt, az új Puskás Aréna a magyar sport, a magyar labdarúgás újjáépítésének szimbólumává vált.
A mi látóhatárunk azért lehetett ennyire tágas, azért tekinthetünk ilyen messzire, mert (...) óriások vállán állunk. A magyar futball roppant öröksége kötelez, és erőt, muníciót is ad nekünk
– fogalmazott.
Ennek a legendáriumnak és kultúrának megtestesítője, világszerte ismert óriása a magyar Aranycsapat és annak kapitánya, Puskás Ferenc, „a magyar futballisták és minden tízesek örök példaképe” – jegyezte meg.
Orbán Viktor: lesz folytatása az Aranycsapat mítoszának
„Lehet, még messze a cél, de Öcsi bácsinak köszönhetjük, hogy azt soha nem tévesztettük szem elől. Amikor a nevével futballakadémiát alapítottunk vagy stadiont építettünk, akkor az ő vállain állva továbbra is világbajnoki és BL-döntőket, káprázatos gólokat, angol-, német- és brazilverést látunk. Néha már sikerül is, és hiszem, hogy egyre többször fog sikerülni” – fogalmazott.
Kiemelte: az igazolt futballisták száma az ezredfordulón 100 ezer alá csökkent, mára azonban megháromszorozódott, miközben építettek és felújítottak mintegy 2000 falusi iskolai és kis egyesületi futballpályát. Megújult az összes első- és másodosztályú profi csapat otthona, beleértve a külhoni magyar közösségek klubjait is. A magyar futballakadémiák sorát működtetik határokon belül és túl, ismét állandó továbbá a magyar csapatok jelenléte az európai kupák főtábláján.
Az Európa-bajnokságra 44 év távollét után jutottunk ki 2016-ban, azóta újra és újra. Megint van meghatározó magyar labdarúgó a világ egyik legjobb klubjában, és egyre-másra bukkannak fel a követői – összegzett.
Egy nagy adósságról is szólt azonban: a százéves álmot beteljesítő Puskás Arénát egészen a mai napig nem lehetett ugyanis befejezettnek nyilvánítani.
Tartoztunk még a magyar és a világfutballnak, az ide látogató százezreknek, saját magunknak, de elsősorban Öcsi bácsinak és zseniális magyar csapattársainak azzal, hogy itt, a róla elnevezett, immár ismét világhírű stadionban méltó emléket állítunk nekik. A Puskás Múzeum létrehozásával most ezt a feladatot teljesítettük
– közölte Orbán Viktor, köszönetet mondva a Puskás Aréna toronyépületében megnyílt kiállításért Schmidt Mária vezető kurátornak és munkatársainak.
Schmidt Mária: a Puskás Múzeum valójában a magyarokról mesél
A Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Puskás Múzeum vezető kurátora a hétfői ünnepélyes megnyitón azt mondta, a múzeumban azt a büszke népet szeretnék megmutatni, amely soha nem félt megvívni a küzdelmeit sem a csatatéren, sem a tárgyalóasztalnál, sem a futballpályán.
„Ha megnézik, megértik, miért mondom azt, hogy minden magyarban van valamennyi Puskásból, és mindannyian egy kicsit Puskások is vagyunk" – fogalmazott, majd elmondta, hogy ennek szellemében a múzeum bejáratánál egy nagy Puskás kép felett azt a feliratot olvashatják a látogatók, hogy „Helyettünk is hős”.
Emilio Butragueno, a Real Madrid nemzetközi igazgatója beszédében kiemelte:
Puskás Ferenc volt a Real Madrid egyik legkiemelkedőbb alakja, mivel része volt annak a legendás csapatnak, amely Alfredo Di Stéfanóval és Paco Gentóval együtt, Santiago Bernabéu elnök vezetése alatt örökre megváltoztatta a Real Madrid és a világ labdarúgásának történetét.
Butragueno szerint a Real Madrid közössége nem csupán úgy emlékszik Puskás Ferencre, mint egy labdarúgóra, aki a klub címerét és mezét viselve rendkívüli eredményeket ért el, hanem úgy is, mint aki olyan értékeket képviselt, amelyekkel minden madridista szívét meghódította. Ilyen a kemény munka, az önfeláldozás, a csapatszellem, a tisztelet, a bajtársiasság és az alázat, melyek a Real Madrid számára is kiemelkedően fontosak – tette hozzá.
A nemzetközi igazgató hangsúlyozta, a Real Madrid egész közösségét különleges büszkeséggel tölti el a múzeum, amely az előbb említett értékek közvetítését is szolgálja. Végezetül elmondta, Puskás Ferencnek azért is hálásak, mert nagy szerepe van abban, hogy Magyarországon is oly sokan a Real Madridnak szurkolnak.
„Ez a kapcsolat a Real Madrid és Puskás Ferenc között örök” – zárta mondandóját.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / Forrás: MTI
Csányi Sándor, Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnöke emlékeztetett arra, hogy november 25-e a magyar labdarúgás napja, mivel a magyar válogatott 71 évvel ezelőtt ezen a napon győzte le a Wembley Stadionban az évszázad mérkőzésen 6–3-ra Angliát.
A sportvezető felhívta a figyelmet arra, hogy Puskás Ferenc az egész futball ikonikus alakja lett, és nagy elismerés a magyar futballnemzet számára, hogy a FIFA évről évre a legszebb gólt elérő játékost Puskás-díjjal jutalmazza.
Csányi Sándor szerint Puskás a labdarúgás történetének első „totális” játékosa, egyedi és különleges személyiség volt, ugyanakkor segítőkész és jó kedélyű ember is, a csapat motorja.
A Puskás Múzeum jól szolgálja azt a célt, hogy megőrizze a magyar futball legméltóbb pillanatait, és a Puskás Arénában a legjobb helyen van, jó a tematikája, ugyanakkor interaktív
–jelentette ki az MLSZ első embere.
A megnyitón bejátszották Aleksander Ceferinnek, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) és Gianni Infantinónak, a FIFA elnökének videoüzenetét. Mindketten méltatták Puskás Ferencet, kiemelték jelentős szerepét az európai, illetve a világ labdarúgásában, utóbbi gyönyörűnek és világszínvonalú nevezte a kiállítást.
A rendezvény végén Orbán Viktor miniszterelnök, Schmidt Mária, Emilio Butragueno és Csányi Sándor a színpadon közösen aláírtak egy rekonstruált Puskás korabeli futball-labdát és ezzel szimbolikusan megnyitották a Puskás Múzeumot.
A Magyar Labdarúgás Napját ünnepelték a Puskás ArénánálNapjaink labdarúgásában is van mire büszkének lenni – hangsúlyozta Bánki Erik, a magyar szövetség (MLSZ) elnökségi tagja a Magyar Labdarúgás Napja alkalmából rendezett hétfői megemlékezésen. Az MLSZ centenáriumi emlékművénél, a Puskás Aréna mellett Sipos Jenő szóvivő felidézte, hogy 1953. november 25-én, a londoni Wembley Stadionban játszotta „az évszázad mérkőzését” az angol futballválogatott és a legendás Aranycsapat, melyen a Puskás Ferenc vezette magyar nemzeti tizenegy 6–3-ra győzött. Az MLSZ 1993-ban, a mérkőzés 40. évfordulóján november 25-ét a Magyar Labdarúgás Napjává nyilvánította. „Ezen a napon minden évben összegyűlünk, és Mihály Gábor szobrászművész alkotásánál emlékezünk az Aranycsapatra és az egykori labdarúgókra” – mondta Sipos Jenő. „Világrengető szenzáció volt az a győzelem, az angolverő tizenegy játékos nevét mindenki megtanulta” – mondta Bánki Erik, majd felidézte az azt követő éveket, amikor volt ugyan fellángolás, de a hosszabb sikersorozat elmaradt. „Most újból a legerősebb válogatottak között szerepel a magyar nemzeti csapat. Napjainkban is van mire büszkének lenni, Szoboszlai Dominik személyében van világklasszis játékosunk is. 2010 után nemcsak a csapat erősödött meg, hanem hatalmas fejlesztések mentek végbe, stadionok épültek, 2019-ben pedig elkészült a szentély, a Puskás Aréna” – sorolta Bánki Erik, majd kiemelte, sportdiplomáciai siker, hogy 2026-ban BL-döntőt rendezhet Magyarország. „A magyar labdarúgásnak van dicső múltja és sikeres jelene. Jó úton járunk” – összegzett Bánki Erik. Az emlékműnél az MLSZ koszorúját Berzi Sándor alelnök és Vági Márton főtitkár helyezte el, az egykori és mai válogatottak nevében Bálint László, Gellei Imre, Nagy Zsolt és Nikitscher Tamás koszorúzott, és elhelyezték a megemlékezés koszorúját a női labdarúgók is. |
Korábban írtuk:
Az évszázad mérkőzéseként híresült el az 1953. november 25-én, a londoni Wembley Stadionban lejátszott meccs az angol futballválogatott és a legendás Aranycsapat között. Ki ne tudná, hogy a Puskás Ferenc nevével fémjelzett magyar válogatott győzött 6:3 arányban.
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) a sporttörténeti győzelem évfordulóján, a magyar labdarúgás napján minden évben megemlékezést tart.
Az idei ünnepség különleges eseménye lesz a Puskás Ferencről, minden idők legnépszerűbb magyarjáról elnevezett múzeum megnyitója a Puskás Aréna részét képező, az egykori Népstadion Toronyépületében.
A jeles alkalomból beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Puskás Múzeum vezető kurátora mellett Csányi Sándor, az MLSZ elnöke és a FIFA alelnöke, valamint Emilio Butragueno, a Real Madrid nemzetközi igazgatója, korábbi legendás játékosa is.
A Puskás Múzeum átadása:
