Balog Zoltán: Európa csak akkor maradhat meg, ha újra átéli az összetartozás élményét

Balog Zoltán váratlan akadályoztatása miatt levélben küldte el expozéját, melyben emlékeztetett: mindaz, amit a kormányzat az utóbbi nyolc évben tett a kultúra területén, azt a célt szolgálta, hogy megerősítsék azokat a közösségeket, amelyekből a magyar nemzet felépül.

Mostanra elmondható, hogy uniós szinten hazánkban az egyik legmagasabb a kulturális kiadások aránya – jegyezte meg: a működési célú kulturális kiadások 2010 és 2018 között két és félszeresére nőttek, és ehhez jön még a kulturális infrastruktúra nagyberuházásainak támogatása.

Emelkedett a kulturális rendezvények látogatószáma is: a színházak össznézőszáma 56 százalékkal bővült, és 2016-ra elérte az évi 7,1 milliót; a múzeumokba látogatók száma meghaladta a 10 milliót, a hangversenyek látogatottsága kétszeresére, az ismeretterjesztő rendezvényeké másfélszeresére nőtt.

A kulturális közösségek támogatására elindult a Csoóri Sándor-program: a Csoóri Sándor Alap tavaly 2,5 milliárd, idén már 5 milliárd forintból gazdálkodik. A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből 100 millió forintos összeg segítette új iskolai kórusok alapítását és már meglévő kórusok működését; közben elindult az iskolák hangszerállományának megújítása is.

A kulturális fesztiválok támogatására a 2018-as költségvetésben már 750 millió forint jut, és a magyar könnyűzenészek elismerésére megalapították a Máté Péter-díjat. Közvetlen támogatással is segítik a műfajt: a korábbi Cseh Tamás-, immár Hangfoglaló program működésének négy éve alatt csaknem 2,8 milliárd forint jutott a könnyűzenére.

Hosszú idő után hazatért a Seuso-kincs, megújul a Városliget, épül a Eiffel-bázis és az új Közlekedési Múzeum, olyan ikonikus épületek renoválása zajlik, mint az Operaház és az Iparművészeti Múzeum, fejlesztik a Müpát és a Nemzeti Színházat, megújulnak a vidéki színházak.

Bevezették a művészeti járadékot, melyet januártól a Magyar Művészeti Akadémiával közreműködésben folyósítanak minden 65 év feletti művésznek, aki legalább állami középdíjjal rendelkezik – sorolta a miniszter.

Balog Zoltán kiemelte, hogy a nyugati világban régóta tart az a folyamat, amely meg akarja változtatni a nemzeti közösségek kultúráját, el akarja törölni az olyan közösségeket, mint a nemzet vagy a család.

Ezt a kultúrharcot csak a lokális közösségek nyerhetik meg, ha vannak, ezért Európa csak akkor maradhat meg, ha újra átéli az összetartozás élményét – figyelmeztetett Balog Zoltán.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte, hogy harmadik alkalommal rendezik meg a kultúrpolitikai szakmai konferenciát, melyben a hazai kulturális intézményvezetők, szakemberek, politikai vezetők tekintik át az ágazat helyzetét.

Mint emlékeztetett, a konferenciasorozat előzményeként már a kormányzati ciklus elején tanácskozásra hívták össze a kulturális szervezetek széles körét, és közösen felvázolták az elvégzendő feladatok körét.

Az azóta eltelt időszakban megkezdték a megfogalmazott feladatok teljesítését és a minőségi kultúra befogadó közegének szélesítését – számolt be Hoppál Péter, aki az egyik legfontosabb célnak nevezte, hogy a szórakoztató kultúra és a minőségi kultúra fogyasztói között egyre tágabbra nyíló olló ismét záródni kezdjen.

Borítókép: Elöl Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára (b-j) A kultúra gyarapít! című konferencián az Országház Felsőházi termében 2018. február 22-én.

MTI Fotó / Koszticsák Szilárd