üzen a múlt

2020.04.09. 10:34

Dokumentumfilm készül Benedek Elek életéről

Az alkotásban feltűnik Básti Juli színésznő is.

Dokumentumfilm készül Benedek Elek életéről – jelentette be Facebook-oldalán a háromszéki Kisbaconban található Benedek Elek Emlékház, amely az író egykori otthonában működik múzeumként. A dokumentumfilm előzetese már megtekinthető a vimeo.com videómegosztón – adta hírül a Krónika.

A Magyarországon készülő film producere Krisztics Dezső, társproducere Környei Mihály. Az alkotást Mátyássy Áron Balázs Béla-díjas film- és televíziórendező, forgatókönyvíró, valamint Szögi László rendezte. A társrendező Krisztics Villő, vágó Rokál Benedek, a zene Balázs Ádám munkája. Mátyássy Áron olyan népszerű televíziós sorozatok rendezője, mint az Aranyélet (2015–2016), a Korhatáros szerelem (2017), a Mintaapák (2019). A Benedek Elek életéről szóló dokumentumfilmben feltűnik Básti Juli színésznő is.

Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án, ott is hunyt el 1929. augusztus 17-én. Újságíró, író, országgyűlési képviselő volt, „a nagy mesemondóként” ismeri nevét a nagyközönség.

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09).

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében,

Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv – amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak.

Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. 1921-ben hazatért Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Borítókép: egy képkocka a filmből / vimeo.com

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában