Irodalmi ikonok

2018.11.26. 10:14

Ady jelleme nem bélyegzi meg költészetét

Takaró Mihály irodalomtörténész szerint Ady Endre költői tevékenységét, életét és személyiségét egymástól elválasztva kell értelmezni.

Ady Endrével kapcsolatban az ECHO TV Bayer Show című műsorában elhangzott: aki a nyugatos költők legnagyobbjait nem értékeli a maguk helyén, az vagy nem ért az irodalomhoz, vagy elfogult. Bayer Zsolt műsorvezető Takaró Mihály irodalomtörténésszel beszélgetett Adyról, a Nyugatról, valamint a XX. század elején és napjainkban is fellángoló kultúrharcról.

A szakértő szerint Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád és Ady nemcsak magyar, hanem az európai- és a világirodalom szempontjából is jelentős költő volt.

„Ady legnagyobb versei nemcsak a magyar költészetben, hanem annak egy speciális változatában, az istenes költészetben is nagyon jelentős mérföldkövet jelentenek,

hiszen 1908 és 1912 között minden egyes kötetének nyitóciklusa istenes vers volt” – mutatott rá az irodalomtörténész.

Takaró Mihály közlése szerint a költő maga rendkívül ellentmondásos figura volt, de ezt egy irodalomtörténésznek verselemzéskor nem szabad figyelembe vennie. Ám egész más a helyzet akkor, ha az irodalmi kánonban betöltött helyét, szerepét nézzük: ez esetben kötelező ezt megtenni.

„Nem véletlenül alakult ki Ady-kultusz és

nem véletlen, hogy halálának 10. évfordulóján hatalmas polémia tört ki a személye körül,

amelyben a különvéleményt legkarakteresebben Kosztolányi Dezső fejtette ki, aki megírta, szerinte miért nem jó költő Ady, és ezt három komoly pontban össze is foglalta” – emlékeztetett Takaró Mihály.

Az irodalomtörténész elmondta: Ady 1908-ban nagy döntés előtt állt, hogy kinek lesz a zászlóshajója, majd végül megtagadta addigi mentorait, hiszen 1908-ban Ady Endre nem a konzervatív Új Időknek, hanem városi liberális világnézet szócsövének, a Nyugatnak lett végül a zászlóshajója.

Takaró Mihály az ECHO TV stúdiójában

Takaró Mihály kiemelte azt is, hogy a magyar társadalmat és kulturális gondolkodást hosszú ideje megosztó népi-urbánus vita nem az 1920-as években indult. Mint mondta, 1908-ban a Nyugat indulásával vette kezdetét az az irodalomkritikai szembenállás, ami a magyar líra teljes megújulását eredményezte. 1909-től kezdődött egy irodalomkritikai háború – fejtette ki a szakértő, majd hozzátette: a Nyugat szerzői annulláltak minden megjelent, nemzeti témájú magyar színdarabot. 1918-ban ezzel szemben lép fel a jobboldali irodalomkritikai Magyar Figyelő, és ugyanezt megteszi a másik oldal szerzőivel.

Takaró Mihály rámutatott, hogy innen kezdődik egy látszólag irodalomkritikai, műkritikai köntösbe bújtatott vita, ami kulminálódott a kér világháború között. A szakértő nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy be kell-e „temetni az árkokat”, ugyanis meglátása szerint, ha ez mégis megtörténne, akkor az az írók és költők önfeladásához vezetne.

A teljes beszélgetés:

https://stream.echotv.hu/videos/2018/11/1080/20181125_bayer.MP4

 

Borítókép: Ady Endre. Forrás: oszk.hu

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában