2025.03.07. 16:36
Ukrajna ezek fényében szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz?
Az Európai Unió az ukrán háború támogatásának részeként nemcsak pénzügyi és védelmi segítséget nyújtott, hanem piacot is teremtett az ukrán mezőgazdasági termékek számára. A vámok és mennyiségi korlátozások ideiglenes eltörlésével az ukrán export előtt megnyíltak az uniós piacok, azonban ennek komoly következményei lettek.
Az ukrán mezőgazdasági termékek – amelyek nem minden esetben feleltek meg az uniós egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak – elárasztották a piacokat, különösen a határ menti országokban, mint Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária. Ennek eredményeként Franciaországtól Lengyelországig tiltakozó akciók és gazdademonstrációk söpörtek végig Európán, a termelők pedig arra figyelmeztettek, hogy a beáramló ukrán áruk súlyos károkat okoznak az uniós mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. Különösen a gabonapiac, valamint a baromfi- és tojáspiac szenvedett el jelentős veszteségeket – írta társlapunk a vg.hu.

Forrás: vg.hu
Az ukrán mezőgazdasági termékek hatása
Bár az Európai Bizottság 2023 májusától szeptemberig lehetőséget adott az öt határ menti tagállamnak az ukrán gabonatermékek importtilalmára, ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 15-én egyoldalúan feloldotta. Erre válaszul Magyarország, Lengyelország és Szlovákia saját hatáskörben újra bevezette az importtilalmat, védve ezzel gazdáikat.
A kialakult helyzet végül arra késztette Brüsszelt, hogy engedjen a gazdák és az érintett országok nyomásának. 2024 márciusában az Európai Parlament megszavazta, hogy az ukrán termékek közül a búza, az árpa, a zab, a kukorica és a méz is védettséget élvezzen a korlátlan behozatal ellen. Az uniós belpolitikai viták azonban nem csitultak: Győri Enikő fideszes EP-képviselő szerint szégyenletes, hogy a magyar ellenzék egyes tagjai, köztük Cseh Katalin és Donáth Anna a magyar gazdák érdekei ellen szavaztak.
Ukrajna mezőgazdasági hatalma és az uniós csatlakozás kérdése
Ukrajna hatalmas mezőgazdasági potenciállal rendelkezik: az ország GDP-jének 10,9%-át és exportjának 45,1%-át adja a mezőgazdaság, miközben 41,3 millió hektár földterülettel rendelkezik – több szántóföldje van, mint bármelyik uniós tagállamnak. Ennek fényében várható volt, hogy az ellenőrizetlen ukrán export jelentős piaci torzulásokat okozhat az EU-ban.
Orbán Viktor: változásra van szükség Brüsszel politikájában!
Brüsszel igazságtalanul járt el az uniós gazdákkal szemben – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara lapjának, a NAKlapnak adott interjúban. Szerinte, miközben az európai termelőkre egyre szigorúbb előírásokat kényszerítenek, addig az uniós piacokra beáramló, közösségen kívüli termékekre alig vonatkoznak szabályok.
A miniszterelnök hangsúlyozta: változásra van szükség a brüsszeli politikában, mert az ukrán gabona tisztességtelen versenyhelyzetet teremt, amely ellehetetleníti az európai gazdákat. Emellett szerinte az EU jelenlegi irányvonala több súlyos problémát is okoz: a háború és a szankciók miatt Európa gazdasága gyengül, a zöldátállás jelenlegi formájában fenntarthatatlan, miközben egyre nagyobb migrációs nyomás nehezedik a kontinensre. Hozzátette: a közbiztonság romlik, nő az erőszakos bűncselekmények száma, és a genderideológia térnyerésével veszélybe kerül a hagyományos nevelés.
Felmerül a kérdés: ha ez előre látható volt, miért egyezett bele az EU a korlátozások eltörlésébe? Egyes vélemények szerint azért, mert az Ukrajnában termelt mezőgazdasági áruk egy jelentős részét már nyugati tulajdonban lévő földeken és gyárakban állítják elő, így azok tulajdonosai közvetlen hasznot húznak a korlátozások feloldásából.
Ukrajna álláspontja: nincs kompromisszum
Az ukrán fél világossá tette, hogy nem hajlandó engedményeket tenni. Donald Trump és Volodimir Zelenszkij tárgyalásai során is kiderült, hogy Ukrajna azt várja el az EU-tól, hogy teljes mértékben megnyissa piacát, miközben nem kíván korlátozásokat elfogadni. Egy ukrán közgazdász, Alex Lissitsa szerint az uniós országoknak el kellene fogadniuk, hogy túl kicsik a versenyképes gabonatermeléshez, és inkább más iparágak felé kellene fordulniuk.
A jelenlegi helyzet tehát rámutat arra, milyen feszültségeket kelthet Ukrajna uniós csatlakozása, és hogy a szolidaritás jegyében meghozott döntések hogyan befolyásolják az európai gazdák jövőjét.