A családok 23 százaléka tudja előre, hogy mire költi az szja-visszatérítést

A gyermekes családok 23 százaléka tervezte meg, hogy a visszatérített szja-t mire fogja költeni; a legtöbben a lakás felújítását, a meglévő hitelek törlesztését vagy a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokat, nyelvtanulást, egyetemi költségeket jelölték meg célként, befektetésre csak alig 4 százalékuk fordítaná az összeget – tájékoztatott az Erste Bank december végén ügyfelei körében végzett felmérése eredményéről.

A megkérdezettek 34 százaléka akkor dönt csak, ha a számláján van az összeg, 25 százalék válaszolta azt, hogy részben tudja, mire fogja költeni a pénzt, 10 százalék pedig inkább az aktuális kiadásokra fordítja majd az összeget és nem készít terveket.

A válaszadók 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem fog részesülni az adókedvezményből, aminek az oka az év közben érvényesíthető magasabb adókedvezmény is – jegyezték meg. A három- vagy többgyermekesek esetében a bruttó átlagkeresetnél markánsan nagyobb jövedelem szükséges ahhoz, hogy egyáltalán befizetendő közteher keletkezzen, így most visszajárjon valamennyi a befizetett szja-ból – tették hozzá.

Az szja-visszatérítés minden forintjának a helyét hajlamosabbak azok előre megkeresni, akiknek valamivel alacsonyabb összeg érkezik rendszeres jóváírásként a számlájukra, míg a nagyobb havi rendszeres jövedelemmel rendelkezők inkább csak a pénz egy részéről találták ki, mire fordítják – mutatott rá a pénzintézet.

A tervezés kérdésében választóvonalat a havi rendszeres megtakarítás megléte jelenti: azok, akik rendszeresen tesznek félre, nagyobb arányban (26 százalék) hajlamosabbak pontosan előre kitalálni, mit kezdenek majd a számlájukra érkező összeggel.

A gyermekekkel kapcsolatos kiadások finanszírozása az szja-visszatérítésből jellemzőbb az alacsonyabb és a közepes havi rendszeres keresettel rendelkező ügyfeleknél, míg azok, akiknek havonta általában több pénz érkezik a számlájukra, hajlamosabbak voltak a lakás felújítását, a meglévő hitelek törlesztését, vagy éppen az új kölcsön felvételéhez szükséges önerő megteremtését megjelölni célként.

Az egyszeri állami juttatást a válaszadók alig 4 százaléka fektetné be, a többségük leginkább állampapírba – jelezték a közleményben.

Borítókép: Illusztrációfotó / Shutterstock