Végtörlesztés - Meddig feszíthető a húr?

A bankszövetség elnöke a Pénzügyi kilátások - milyen mozgásteret tesz lehetővé a válság? című előadásában vitathatatlan ténynek nevezte a magyar pénzügyi rendszernek az európai bankrendszerbe történt teljes integrációját. Ennek fő tényezői a bankok és a biztosítók, de megemlítette a szintén európai kézben lévő Budapesti Értéktőzsdét, hozzátéve, hogy az ott forgó papírok 68 százaléka szintén külföldi  főként európai  vállalkozásokat képvisel. Európai forrásokból finanszírozzák a magyar vállalkozások jelentős részét is, gyakorlatilag a magyar vállalatok már régen az eurózónában működnek - mondta, majd emlékeztetett arra, hogy 2008-ban az IMF és az EU kifejezett kérésére a Magyarországon működő hat nagybank nem vitt ki a tőkét az országból, sőt, 2008-2009-ben a külföldi tulajdonosok tőkét emeltek a magyar bankok egy részében.  A bankvezetők az ország pénzügyi stabilitását tartják szem előtt, ezért is nyelték le a bankadó okozta pofont, újabb tőkeemeléseket hajtottak végre az elmúlt hónapokban, ám - mint mondta - a végtörlesztésekre vonatkozó legújabb intézkedések után olyan pontra érkeztünk, ahol a húrt nem lehet már tovább feszíteni.

A bankvezető szerint megváltozott a bankok társadalmi-politikai viszonyrendszere, a politikai elit ismét képes befolyást gyakorolni a bankszféra működésére. A jelenlegi társadalmi környezetben a bankok megítélése egyértelműen negatív, de ez nem egyedüli magyar jelenség. A bankároknak önkritikát kell gyakorolniuk - emelte ki Patai Mihály -, és tudomásul kell venniük, hogy egy új fejezet kezdődik. Szerinte a következő három-négy éves időszakban a kormány újra kívánja értelmezni az európai és magyar pozíciókat. A végtörlesztésről szóló döntésnek ez lehet az egyik feltételezett indítéka  vélekedett. Ebbe a folyamatba illeszkedik, hogy két év alatt felnőtt egy új életbiztosító  a CIG , amelynek meghatározó szerepe lehet a magyar piacon, várhatóan új lehetőségeket kaphatnak a takarékszövetkezetek és vannak tervek az MFB új pozícióival kapcsolatban is.

Erősödhetnek a pénzügyi rendszerben a nemzeti vonások, át lehet strukturálni a bankrendszert, helyzetbe lehet hozni a hazai bankokat, ám ettől függetlenül nem változik a fő tétel: a magyar pénzügyi rendszer visszavonhatatlanul az európai bankrendszer része és az is marad. Ebben nem lesz, nem lehet változás - erősítette meg Patai Mihály. Ugyanakkor alapkövetelmény  mutatott rá , hogy a politikai és gazdasági elit megbékéljen egymással.

Sokan emlegetik a magyar bankszektor magas profitját. A bankszektor sajáttőke-arányos nyeresége 12 százalékos, ám ez arányban van az itteni bankok fenntartási költségeivel. Ennél alacsonyabb mutató esetén már nem éri meg a bankot működtetni, miközben bárhol máshol meg lehet ezt a pénzt keresni - szögezte le.

A várható gazdasági növekedésről a bankvezér kifejtette: nem tragédia, hogy a világgazdaság növekedése csak évi négyszázalékos lesz  öt helyett. Ez nem azt jelenti, hogy tönkremegy a világgazdaság, hanem csak azt, hogy lassúbb ütemben bővül. A növekedést a feltörekvő országok - főként Kína - húzzák felfelé, míg Európában a kétszázalékos GDP-növekedés is több az előző évinél, tehát ez nem a recesszió. Meg kell becsülni a lassúbb gazdasági növekedést is - hangsúlyozta Patai Mihály. - A magyar gazdaság jelenleg átmeneti időszakban van - jelentette ki.

Optimista prognózis szerint a gazdasági mutatók pozitív irányba fognak mozdulni, amennyiben megindulnak a beruházások és nő a foglalkoztatottság. Előbb-utóbb a magyar háztartások fogyasztása is növekedésnek indul. Nagyobb baj, hogy a reálkamatok szintje 2006 óta nem változott, emiatt a vállalkozói hitelek három év alatt egyharmadával csökkentek. Némi pozitívumot jelent, hogy a rossz portfólió romlása kezd megállni.

A magyarországi eladósodottság mértékének megítélését a bankszövetség elnöke túlzónak tartja, ugyanis megegyezik európai átlaggal.

Hazánknak van esélye a stabilizációra  mondta végezetül , ha a kormány komolyan veszi a makrogazdasági egyensúly megtartását. 

A forint árfolyammozgásától Patai Mihály véleménye szerint nem kell megijedni, hiszen korábban az előre meghatározott sávközép 282,5 forintnál volt, ettől még most sem tért el hosszan a forint. Ha a 2011-es és a 2012-es költségvetés olyan lesz, amilyennek a kormány ígéri  és nem következnek be drámai fordulatok Európában, a forint vissza fog erősödni.