Több az előny...

A nagy tekintélyű és világszerte elismert professzor - aki jelenleg is a Harvard Egyetem vendégprofesszora és a Collegium Budapest vezető kutatója - ezúttal sem az ünneplésre, sokkal inkább a gondolkodásra és gondolkodtatásra helyezte a hangsúlyt. A születésnapi megemlékezésre megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a feleségével, a magyar közgazdasági elit képviselői, például pénzügyminiszterek - Bokros Lajostól László Csabán át Veres Jánosig, a régi és a jelenlegi jegybankelnök - Surányi György és Simor András -, Kovács Árpád, az ÁSZ, Szikora János, az APEH elnöke, ifjú Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára, Heller Ágnes és lehetne még hosszan sorolni. A professzor azonban - hűen eddigi munkásságához - briliáns logikával, szellemesen előadott, új összefüggéseket felmutató gondolatokkal lepte-ajándékozta meg a hallgatóságot. Előadásának címe: Várakozások, közhangulat és realitás: A kapitalizmus néhány rendszerspecifikus vonása. Kornai János egy 1993-ban, a rendszerváltást követően, majd jó tíz év múlva, ugyanabban a témakörben készült felmérés meglepő eredményeiből döbbent rá, hogy Magyarországon az emberek csalódtak a kapitalizmusban. 1993-ban még az emberek többsége - tízből heten - jobb életet, könnyebb megélhetést remélt, 2005-ben pedig már csak 14 százalék érezte úgy, hogy valóban könnyebbé vált az élete, és csupán minden hetedik embernek jött be a számítása. Magyarországon a relatív többség - alig két évvel ezelőtt! - jobbnak titulálta a szocialista rendszert, mint a kapitalizmust: 41 százalék volt ezen a véleményen, 32 százalék ennek ellenkezőjén és 27 százalék egyformának érzékelte a kettőt. Mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon ennyire nem szeretjük, ennyire rossznak érezzük a kapitalizmust? - Kornai megmagyarázta: a kapitalizmusnak is vannak minden országban jellemző, a rendszer természetéből fakadó tipikus vonásai, amelyek negatív hatásúak. A nehézséget még növelik a szocializmusból a kapitalizmusban való átmenet anomáliái, valamint az adott ország sajátos problémái. A legerőteljesebb negatív sajátosság a munkanélküliség - mondta -, míg a szocializmusban a munkaerő-kereslet, a munkaerőhiány a jellemző. A krónikus munkaerőtöbblet a kapitalizmusnak abból a sajátosságából ered, hogy a rendszer alapja a vállalkozás és a dinamizmus. Ezek viszont mozgatórugói a gyors innovációnak, a termékek cseréjének, az új technológiák bevezetésének. Ez termeli ki a munkanélküliséget, hiszen ahol fejlett a technika, hatékony a szervezettség, magas a termelékenység, nő a hozzáadott érték, kevesebb munkaerő szükséges ugyanannyi termék, szolgáltatás előállításához. Tehát a kapitalizmusban oktalanság kitűzni a teljes foglalkoztatottságot. Hibái ellenére azonban a kapitalizmusnál nem tudunk jobbat, hiszen az előnyei is számosak. Érvényesül az eladók versenye a vevőkért, míg a szocializmusban ez pont fordítva volt. A kapitalizmus pozitív rendszerspecifikus eleme a rugalmas tőkepiac is, amely a vállalkozások számára lehetővé teszi a tőkéhez való hozzájutást. Ugyanakkor sokakat irritál a vállalkozók hatalmas nyeresége. Arról azonban elfeledkezünk, hogy aki vállalkozik, kockáztat is. A professzor csaknem negyven olyan hétköznapi technikai eszközt, tárgyat sorolt fel, amelyek aligha születtek volna meg a vállalkozásokat tagadó szocializmusban, amely nem volt képes egyet sem megalkotni az életet átalakító civil újításokból, legfeljebb jól-rosszul lemásolta őket. A mobiltelefontól az internetig, a hűtőszekrénytől a számítógépig, az új gyógyszerektől a legújabb technikai csodákig mind az elmúlt tíz-tizenöt évben születtek. Könnyű lenne a helyzet, ha ki lehetne mazsolázni a kapitalizmusból és a szocializmusból is nekünk tetsző jellemzőket, és a pozitív vonásokat összerakva létrehozhatnánk egy tökéletes rendszert. Reálisan azonban inkább csak olyan változtatásokat lehet létrehozni, amelyek mérséklik a kedvezőtlen hatásokat. Az állami szociális gondoskodás fokozása például ellene hat a vállalkozás szabadságának, a dinamizmusnak - mutatott rá. A reformokból is azokat kell végrehajtani, amelyek nem rombolnak többet a környezetükben, mint amit javítanak a megreformált területen. Ehhez alapos és körültekintő számításokat kell végezni - fordított az aktuálpolitikára, majd kifejtette: kéri és ajánlja, a következő nemzedék folytassa a téma teljes kifejtését. Rajta nem múlik, ő - amíg ereje, egészsége engedi - nem hagyja abba. 2005-ben már csak 14 százalék érezte úgy: valóban könnyebbé vált az élete

Kornai János legismertebb művei: A gazdasági tervezés túlzott központosítása (1957); Növekedés, hiány és hatékonyság (1982) Ellentmondások és dilemmák (1983) A vállalatok nyereségének bürokratikus újraelosztása (1987) Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében (1989) A szocialista rendszer (1993) Egyéni választás és szolidaritás. Az egészségügy intézményi mechanizmusának reformja Kelet-Európában (2004) A gondolat erejével (2005) A kilencvenes évek második felében a szocialista rendszer leírásáért, a szocialista rendszer kritikáját bemutató munkásságáért közgazdasági Nobel-díjra jelölték, de nem ő kapta meg.

Kornai János legismertebb művei: A gazdasági tervezés túlzott központosítása (1957); Növekedés, hiány és hatékonyság (1982) Ellentmondások és dilemmák (1983) A vállalatok nyereségének bürokratikus újraelosztása (1987) Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében (1989) A szocialista rendszer (1993) Egyéni választás és szolidaritás. Az egészségügy intézményi mechanizmusának reformja Kelet-Európában (2004) A gondolat erejével (2005) A kilencvenes évek második felében a szocialista rendszer leírásáért, a szocialista rendszer kritikáját bemutató munkásságáért közgazdasági Nobel-díjra jelölték, de nem ő kapta meg.