Nem vagyunk tudatosak - Többségük nem ismeri a békéltető testületeket sem

A minőségileg kifogásolt termékek és szolgáltatások köre szoros összefüggést mutat a vásárlás/igénybe vétel gyakoriságával: a termékek körében az élelmiszerek, a cipők, illetve más ruházati termékek, míg a szolgáltatások körében a telekommunikációs szolgáltatások vezetik a negatív esetek listáját.

A fogyasztók szerint a legnagyobb probléma a minőség: a válaszadók 64 százaléka ezt a tényezőt jelölte meg. A megtévesztő hirdetéseket 39, az átláthatatlan árfeltüntetéseket 38 százalék tartja súlyos fogyasztóvédelmi problémának. A panaszkezelés minősége 22 százaléknak okozott gondot.

A szolgáltatások körében a telekommunikációs szolgáltatások vezetik a negatív esetek listáját

A vásárlói reakciók megoszlása nem tükröz túlzott fogyasztói tudatosságot: a vásárlók 23-25 százaléka nem tesz semmit: többségük nem akar konfliktust, mások pedig elfogadják, hogy könnyen kerülhetnek ilyen helyzetbe. Termékek esetén 41, szolgáltatások esetén 48 százaléknyi további vásárló nem az adott helyzetet kívánja megoldani, hanem ismétlődését igyekszik megakadályozni. Nagyjából ugyanannyian döntenek úgy, hogy többet nem vásárolnak az adott helyen, mint ahányan elmondják ismerőseiknek negatív tapasztalataikat, 3-4 százalék az interneten is megosztja bosszúságát.

Problémás termék vásárlása esetén mindössze 48 százalék reklamál, a szolgáltatások esetében még kevesebben, 40 százalék tesz panaszt. Ha nincs eredmény, tízből négy vevő érzi úgy, hogy nincs értelme további lépésnek. Körülbelül ugyanennyien a vásárlók könyvébe írnak, számukra itt fejeződik be a történet. Termékvásárláskor az eredménytelen reklamációknak csak 19 százaléka folytatódik a Fogyasztóvédelmi Hatóságnál. Szolgáltatások esetében ez az arány 27 százalék.

Bírósági szakaszba csak az ügyek 1-2 százaléka kerül, a békéltető testületek elé is csupán az ügyek elenyésző része jut, mert a fogyasztók még mindig csak elvétve ismerik ez az intézményt.