Munka törvénykönyve: újabb elutasítások és bírálatok

A szakszervezet állásfoglalása szerint a munkajogi szabályok megváltoztatása "a munkavállalók számára egyoldalúan hátrányos", és megalapozatlan az a kormányzati állítás, hogy az új munkahelyek létrehozását segítené elő. 
"Soha sehol egyetlen munkahely sem jött létre a munkavállalói kiszolgáltatottság növelése és az érdekképviseletek jogosultságainak durva csökkentése következtében" - írták.

Az MKKSZ követeli, hogy a kormány "levelezgetés" helyett üljön tárgyalóasztalhoz a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel, és érdemben tárgyalja újra a jelenleg hatályos törvények (lehetséges és indokolt) esetleges változtatását.

A szakszervezet az elmúlt 20 év tapasztalata alapján kezdeményezi, az általános munkajogi szabályok megváltoztatásának folyamatában a közszolgálat jogállási törvényei oly módon változzanak és egészüljenek ki új szabályokkal, hogy a közszférában egyáltalán ne kelljen – kizárólag a versenyszférában érvényes munkajogot tartalmazó – munkatörvénykönyvet alkalmazni.

Az MKKSZ úgy fogalmazott: felháborító, hogy a munkaügyi kapcsolatokért felelős minisztérium (nyilvánvalóan kormányzati jóváhagyás alapján) közread, "társadalmi vitára" bocsát egy sarkalatos fontosságú törvénytervezetet, amely számos ponton szembemegy a kormány eddig hirdetett célkitűzéseivel és a kormánypártok által sulykolt szándékokkal. Ezt követően a "hivatalos" kormányzati nyilatkozatok, illetve a kormánypártok képviselői már a munkavállalókat megmentő szerepben lépnek fel, és munkaanyaggá degradálják az általuk megrendelt szabálygyűjteményt - olvasható a közleményben.

OLDALTÖRÉS: LMP: a tervezet kitolja a nőket a munkaerőpiacról

LMP: a tervezet kitolja a nőket a munkaerőpiacról

Az LMP szerint a munka törvénykönyvének tervezett változtatásai "kitolják" a nőket a munkaerőpiacról és a gyermekvállalási kedvet is csökkentik; erről csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján az LMP választmányi szóvivője beszélt.

LMP: a tervezet kitolja a nőket a munkaerőpiacról

Az LMP szerint a munka törvénykönyvének tervezett változtatásai "kitolják" a nőket a munkaerőpiacról és a gyermekvállalási kedvet is csökkentik; erről csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján az LMP választmányi szóvivője beszélt.

LMP: a tervezet kitolja a nőket a munkaerőpiacról

Az LMP szerint a munka törvénykönyvének tervezett változtatásai "kitolják" a nőket a munkaerőpiacról és a gyermekvállalási kedvet is csökkentik; erről csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján az LMP választmányi szóvivője beszélt.

Szél Bernadett félrevezetőnek nevezte azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a tervezet a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét szolgálná. Úgy fogalmazott, hogy valójában a "munkavállalói jogok eltörléséről van szó".
Gyermekvállalás-ellenes változtatásnak nevezte, hogy a gyerekek hároméves kora helyett csupán a gyes végéig tarják fent az anyák munkajogi védelmét. Felhívta a figyelmet a tervezetnek arra a részére is, amelyik szerint ha egészségre nem káros munkakörbe helyezik át a várandós anyát, akkor ezzel elveszíti korábbi pótlékait. Ezt úgy értelmezte, hogy a várandós nőket érdekeltté teszik terhességük eltitkolásában, ami kifejezetten magzatkárosító hatású is lehet.
A nemek közötti esélyegyenlőség elleni támadásnak tartja, hogy a gyermeknevelésért járó pótszabadságot alapvetően a nők kapnák meg és külön kellene nyilatkozni arról, ha ezt az apa akarná kivenni vagy ha a szülők megosztanák. Szél Bernadett azzal folytatta: az elképzelés csorbítja a nők jogait "és ki kell jelenteni azt is, hogy kvázi megérné a terhes nőket, illetve a kisgyermekes édesanyákat jogellenesen eltávolítani a munkapiacról". Ezt azzal magyarázta, hogy a jogellenes kirúgás kártérítését 18 havi távolléti díjban maximalizálnák, ami "egy egyszerű matematikai műveletté teszi, hogy megéri-e foglalkoztatni valakit vagy sem".
A szóvivő egyetlen pozitívumként említette, hogy jogi alapot teremtenének az úgynevezett job-sharing, vagyis az osztott munkavállalás létrehozásához.
Jó minőségű bölcsődei és óvodai ellátásra van szükség és fel kell ismerni, hogy a jól képzett fiatal nők munkaerő-piaci részvétele növeli az ország versenyképességét - hangoztatta Szél Bernadett.

OLDALTÖRÉS: MSZP: az új munka törvénykönyve jelentősen csökkenti a fizetéseket

MSZP: az új munka törvénykönyve jelentősen csökkenti a fizetéseket

Az MSZP szerint ha életbe lép a kormány által tervezett új munka törvénykönyve, akkor a műszakpótlékok csökkentésével, illetve eltörlésével jelentősen csökkenti majd a fizetéseket - jelentette ki Kormos Kata, az MSZP szóvivője és Komjáthi Imre, a párt országos választmányának tagja csütörtöki sajtótájékoztatójukon.

Komjáthi Imre emlékeztetett: a tervezet szerint az éjszakás műszakpótlék a jelenlegi 50 százalékról 15 százalékra csökken, a 20 százalékos délutáni műszakpótlék pedig nem is szerepel a tervekben.    
Az MSZP szerint mindez havi több tízezer forintos fizetéscsökkentést jelentene a több műszakban dolgozó munkavállalóknak.    
Az ellenzéki pát szerint ez ellen a munkásoknak "minden eszközzel fel kell emelniük a hangjukat", ezért arra kérik a munkavállalókat, akiket negatívan érintenének ezek a változások, hogy keressék fel a helyi, kormánypárti országgyűlési képviselőjüket és szembesítsék őket azzal, hogy nem ezt ígérték.

OLDALTÖRÉS: A LIGA és a Munkástanácsok elküldte közös észrevételét a kormánynak

 A LIGA és a Munkástanácsok elküldte közös észrevételét a kormánynak

A LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok közös, 73 oldalas szakértői anyagot állítottak össze a Munka Törvénykönyve új koncepciójáról, amelyet csütörtökön megküldtek a kormány illetékeseinek - közölte a LIGA Szakszervezetek.

A munkavállalói érdekképviselet tájékoztatása szerint a kormány javaslata a termelés és a piac igényeinek érdekében növeli a munkáltató mozgásterét, a jelenleginél is alárendeltebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozva a munkavállalókat.
   
A szakszervezetek szerint a jelenleg hatályos Munka törvénykönyvéhez képest a kormány új  tervezete a munkavállalókra hátrányosabb szabályozást tartalmaz.
   
A közös szakértői anyagban - többi között - a szakszervezetek megfogalmazzák, hogy a kormány javaslatában koncepcionálisan megváltoztatja a szabályozási szemléletet. Számos garanciális elem elveszíti garanciális jellegét, amelyektől kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásában el lehet térni a munkavállalók hátrányára is, míg a hatályos szabályok csak a munkavállalók javára való eltérést engedik.
   
A szakszervezeti jogok megnyirbálása következményeként csak csekély lehetőség marad arra, hogy a szakszervezetek kollektív szerződésben a munkavállalók javára előnyös feltételeket harcoljanak ki - olvasható a közös szakértői anyagban.