Gazdaság

2006.07.17. 02:29

Mindenkijogosultpihenésre

Székesfehérvár (lsz) - A kötelező pihenés alól a munkamániások sem kivételek a munkáltatót vonják felelősségre, ha a dolgozó nem veszi ki éves szabadságát.

Mórocz Zsolt

A törvény által előírt napokat nem lehet pénzre váltani, lévén a szabadságolás intézményét azért találták ki, hogy a munkavállaló ne hajszolja túl magát. Munkaviszonyban pedig mindenkinek automatikusan jár a megérdemelt pihenés. Jankó Zoltán, a Közép-dunántúli Munkaügyi Fel-ügyelőség igazgatója elmondta a munkaviszony írásban rögzített munkaszerződéssel jön létre, melyhez egy, a szabadságolásra vonatkozó tájékoztatást is kötelező csatolni. Ennek mértéke a dolgozó életkorától függően változik a legalsó határ 20, a legfelső 30 nap (utóbbi a 45. életévüket betöltötteknek jár). Ehhez hozzáadódhatnak plusz napok is például a föld alatt dolgozók 5 nap bónusszal gazdagodhatnak, s a gyerekszám is befolyásolja az éves szabadságmértéket. A szabadságot nem lehet önkényesen felhalmozni, egyik évről a másikra tologatni. Ám súlyos gazdasági érdek rákényszerítheti a cég alkalmazottait a határidőtúllépésre, ám ekkor a következő év június 30-áig az elmaradt napok terhére el kell engedni pihenni a dolgozót.

S mielőtt nyári pihenőnk érdekében főnökünkre törnénk az ajtót, nem árt tisztázni, hogy a munkavállaló az alapszabadságnak csak egynegyedéről dönthet önállóan, s annak megkezdése előtt legalább 15 nappal értesítenie kell a munkaadóját. A fennmaradó időről a munkáltató dönthet. Egyes cégek ugyanis a nyári vagy a téli leállásra tartogatják dolgozóik szabadnapjait. Tömeges távollét esetén az sem ritka, hogy a cégek munkaerőkölcsönzéssel pótolják a hiányt ekkor a kölcsönbe adó cég és a munkavállaló köt szerződést. Ennek az eljárásnak a népszerűsége azonban a szigorított előírások miatt idén visszaesett.

S mielőtt nyári pihenőnk érdekében főnökünkre törnénk az ajtót, nem árt tisztázni, hogy a munkavállaló az alapszabadságnak csak egynegyedéről dönthet önállóan, s annak megkezdése előtt legalább 15 nappal értesítenie kell a munkaadóját. A fennmaradó időről a munkáltató dönthet. Egyes cégek ugyanis a nyári vagy a téli leállásra tartogatják dolgozóik szabadnapjait. Tömeges távollét esetén az sem ritka, hogy a cégek munkaerőkölcsönzéssel pótolják a hiányt ekkor a kölcsönbe adó cég és a munkavállaló köt szerződést. Ennek az eljárásnak a népszerűsége azonban a szigorított előírások miatt idén visszaesett.

S mielőtt nyári pihenőnk érdekében főnökünkre törnénk az ajtót, nem árt tisztázni, hogy a munkavállaló az alapszabadságnak csak egynegyedéről dönthet önállóan, s annak megkezdése előtt legalább 15 nappal értesítenie kell a munkaadóját. A fennmaradó időről a munkáltató dönthet. Egyes cégek ugyanis a nyári vagy a téli leállásra tartogatják dolgozóik szabadnapjait. Tömeges távollét esetén az sem ritka, hogy a cégek munkaerőkölcsönzéssel pótolják a hiányt ekkor a kölcsönbe adó cég és a munkavállaló köt szerződést. Ennek az eljárásnak a népszerűsége azonban a szigorított előírások miatt idén visszaesett.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!