Mi a svéd modell?

Amikor egy svéd állampolgár nyugdíjba megy, a virtuális számláján lévő összeghez képest kapja a nyugdíját. Így, aki több legális jövedelmet vall be, azaz több járulékot fizetett, az magasabb nyugdíjra számíthat. Ugyanakkor az állam nem pótolja ki ezt a rendszert, szemben a magyarral. Amennyi pénz egy adott időszakban összegyűlik a járulékokból, annyit osztanak fel a nyugdíjasok között - magyarázták hazai szakemberek, akik között vannak, akik szerint öngyilkosság lenne bevezetni a svéd modellt, mert ehhez nálunk nincsenek meg a társadalmi és gazdasági feltételek. Többen állítják, ennek felvetése kizárólag a választási kampány része. Többen azon a véleményen voltak, hogy semmilyen esetleges új rendszernek nem lehet jogfosztó hatása, vagyis az semmiképpen sem jelenthetné a mai nyugdíjak csökkentését. Ha át is vesznek valamit a svéd modellből, azt csak azoknál lehetne bevezetni, akiknek a járulékait már egyéni számlán tartják nyilván. Ma azonban ez még messze nincs így, vagyis szó sem lehetne egy svéd modell azonnali vagy akár gyors bevezetéséről. Matits Ágnes társadalombiztosítási szakember szerint a svéd modell alapját képező egyéni számlavezetést elengedhetetlen lenne a magyar nyugdíjrendszerbe átültetni, hiszen jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy az évek alatt mennyi járulékot fizetett, azt meg különösen nem, hogy ez alapján mekkora összegű nyugdíjat kaphat.Az egyéni számlavezetés ötlete már 2000-ben felvetődött - emlékeztetett -, azonban annak bevezetését főként azért halasztották el, mert az informatikai fejlesztésre nem tudták garantálni a megfelelő forrásokat. Márpedig komoly informatikai háttér nélkül nem lehet az egyéni számlát bevezetni. A gondot az jelentheti a svéd modellben, hogy az adott évben a társadalombiztosítás elvileg csak azzal gazdálkodna, amennyi pénz az állampolgárok befizetéseiből erre a célra rendelkezésre áll.

Mivel azonban évről évre ingadozhat a járulékot fizetők száma, ha mindig csak a rendelkezésre álló bevételeket akarnák nyugdíjként kifizetni, akkor bizony a nyugdíjakban is számolni kellene egyfajta ingadozásra, ami csökkenést is jelenthet - magyarázta a szakember. Ráadásul, ha a bevételek hosszú távon nem fedezik a kiadásokat, akkor a svéd rendszer logikája szerint az új nyugdíjak átlagos mértéke értelemszerűen alacsonyabb lehetne a mai szintnél. Ám, ha ez a rendszer kiegészül azzal, ami szintén szerves része a svéd modellnek - akinek nincs egy minimális szintű jogosultsága, annak az állam kiegészíti a nyugdíját -, akkor ez akár megfelelő működési modell lehet. Az, hogy ez a kiegészítés csak mondjuk 70 éves kortól járna, nem azt jelenti, hogy 70 év lenne a nyugdíjkorhatár. Vagyis itt a modell interpretációjában mindenképpen van egy csúsztatás - jegyezte meg. Az igazság az, hogy a svéd modellben a jelenleginél sokkal rugalmasabb lehetne a nyugdíjba lépési életkor - tette hozzá.A szakember véleménye szerint azonban amíg a magyar társadalom nyugdíjrendszerhez való hozzáállása nem változik meg, tehát addig, amíg sokan lesznek a jövedelmüket és így adókat és járulékokat eltitkolók, addig ez a modell Magyarországon alig-ha vezethető be. Matits Ágnes szerint egyébként a nyugdíjak egy részét fogyasztási jellegű adókból is lehetne fizetni, amely járadékot lehetne alapnyugdíjnak is nevezni.A név nélkül nyilatkozó szakértők is egyetértettek abban, hogy a jogosultságok egyéni nyilvántartása, illetve a jelenleginél sokkal átláthatóbb, igazságosabb nyugdíjak bevezetése egyre kényszerítőbb követelmény. A mostani rendszer szerintük is reformra szorul, de a magyar lakosság életminőségét, egészségi állapotát, öngondoskodásra való hajlandóságát és a demográfiai helyzetet nézve a korhatáremelés önmagában biztosan nem megoldás - vélekedtek. Magyarországon a jövedelem kiemelkedően nagy százalékát kell nyugdíjjárulékként fizetni az állami költségvetésbe. A mindenkori nyugdíjakat pedig ezekből a befi- zetésekből fizetik. A rendszer alapvető problémája, hogy kevesebb a befolyt járulék, mint amennyit nyugdíjakra kifizetnek, ezért az államnak azt mindig pótolnia kell. A számítások azt mutatják, hogy ez a hiány hosszú távon még növekedhet is, hiszen egyre inkább nő a nyugdíjasok aránya az aktív járulékfizetők számához képest - magyarázták. A szakértők abban egyetértettek: igazságosabb rendszer kell