2011.11.03. 18:23
Kereskedelmi kormánykoncepció készül
Hetedik éve hazánkban is megünnepeljük az Európai kereskedelem napját: november 3-án a nemzetgazdaság második legfontosabb ágazata kerül a figyelem középpontjába. Tegnap konferenciát tartottak a kereskedelem aktuális kérdéseiről és kitüntetéseket adtak át a szakma legjobbjainak.
A magyar GDP 12 százalékát előállító kiskereskedelemben jelenleg 540 ezren dolgoznak, az éves forgalom meghaladja hatezer milliárd forintot – mondta el Krisán László, a VOSZ kereskedelmi és Szolgáltató szekciójának elnöke. Úgy vélte, a válságban visszaesett és a jelenleg stagnáló forgalom mellett a kormány támogatásával erőteljesen fel kellene lépni a legalább 25-30 százalékra becsült fekete-kereskedelem ellen.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy hosszú távra szóló, átfogó kereskedelmi koncepció elkészítésére kapott megbízást. Kifejtette: szerinte a kereskedelem irányítása hatalom és egyben felelősség is a világon mindenütt, ugyanakkor eszköz is a kormány kezében.
- Az öt-tíz évre szóló koncepcióban „megpróbáljuk felvázolni, hogy milyen kiskereskedelmet akarunk” – hangsúlyozta az államtitkár. Kidolgozzuk a külső-belső jogi feltételeket, tovább egyszerűsítjük az adminisztrációt, javaslatokat teszünk a kiskereskedelem működésének kereteire. A kormány eltökélt a hazai kereskedelem erősítésében - emelte ki, majd hozzátette: az NGM szerint 2012-ben megindul a belföldi fogyasztás növekedése.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdaságban zajló folyamatokat pozitívnak értékelte, kiemelte, hogy a vidéki kiskereskedelemben a forgalomcsökkenés kisebb mértékű, mint a multinacionális hálózatoknál, szorgalmazta, hogy több magyar áru kerüljön a polcokra és állást foglalt az agráriumot is magába foglaló egységes kamarai rendszer kialakítása mellett. Dávid Ferenc, a VOSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy a VOSZ – szemben az MKIK-val - egyértelműen hibának tartja az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) felszámolását.
Látszatintézkedésnek nevezte, hogy a munkaadók és munkavállalók valamint a kormány részvételével zajló érdekegyeztetést egy olyan tanács váltja fel, amelyből az állam kivonul. Bírálta kormány gazdaságpolitikáját is: ha jövőre a gazdasági növekedés nulla lesz, a kereskedelemnek viszont „ebből” kell fedeznie a kötelező minimálbéremelést és a garantált bérminimumot, könnyű kitalálni, hogy ennek létszámcsökkentés a következménye – utalt rá.