Gazdaság

2006.08.17. 02:29

Jön az ingatlanadó

Budapest - Nyilván jobb lett volna, ha reformból van több és adóemelésből kevesebb, de lényegesen jobb irányba megyünk, mint az elmúlt hat évben bármikor. A fordulatot meg kellett csinálni, ez a közgazdasági racionalitás - nyilatkozta a kormány intézkedéscsomagjáról Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke.

Mórocz Zsolt

- Optimista alkat lévén természetesen nem zárom ki, hogy az önkormányzati választások után, talán az idei év végén vagy a jövő év elején, esetleg létrejön a kétharmados parlamenti többség és mégis sikerül a regionális reformot elkezdeni, annál is inkább, mert szakmailag az van legjobban előkészítve. A közoktatás átalakítása várhatóan még hosszadalmasabb és konfliktusosabb lesz, mint a felsőoktatásé, az egészségügyben pedig továbbra is óriási szakmai érdek- és véleménykülönbségek vannak. Az állam, a közigazgatás működésének megreformálásából leghamarabb 2008-ban lehet megtakarítás. Így - mivel a reformoktól gyors költségvetési javulás nem várható -, az idei és a 2007-es évre maradt az adóemelés, mint bevételnövelő eszköz. De jövőre még egy nagy adóemelés hátravan: a teljes körű ingatlanadózási rendszer bevezetése. Nem lehet megúszni, fel kell készülni rá: az iparűzési adó megszüntetésével ugyanis ez lesz az önkormányzatok meghatározó bevétele. Ezzel az eltitkolt vagyonok megadóztatásában is jelentős változást lehetne elérni. A luxusadó nem igazán jó megoldás, a 100 milliós határ nem életszerű, hiszen ha valakinek van négy nyolcvanmillió forintos háza, a mai szabályok szerint nem fizet egy fillér luxusadót sem. Vértes András szerint a határt a húsz-huszönötmillió forint értékű ingatlannál kellene meghúzni, hogy az, akinek van egy lakótelepi lakása vagy egy kisebb falusi háza, ne legyen különadóval megterhelve. Az ingatlanok értékét az önkormányzatok állapítanák meg. Az adózási morál javítására indokoltnak tartja a szigorúbb ellenőrzéseket, de a kutató úgy véli, nem elsősorban a néhány millió forint árbevételű kis cégekre kellene koncentrálni. Azt is elképzelhetőnek tartaná, ha bizonyos értékhatárig nem évente kellene adóbevallást készíteni, hiszen egyik évről a másikra jelentősen megváltozhat a kis cégek helyzete. Tudomásul kellene venni, hogy bizonyos tevékenységek, például a ház körüli munkák, nem bírják el a foglalkoztatási közterheket. Ésszerű lenne bizonyos fix összegű egészségügyi járulék bevezetése minden munkaképes korú állampolgár számára, ami az alapellátásban való részvétel jogát biztosítaná. A gazdaságkutató úgy látja, hogy a megszorító intézkedések hatására rendkívül gyorsan, már 2007-2008-ban látványosan csökken majd a költségvetés hiánya, s szerinte a változások többsége kiállja az alkotmányosság próbáját. A csomag elvileg 1200-1400 milliárd forintos bevételt jelent - s mivel bizonyos hatások kioltják egymást -, reálisan ebből mintegy 1000 milliárd forint be is folyik az államkasszába.

Ahhoz, hogy a hiány a GDP három százaléka alá csökkenjen és ezt meg is tudjuk tartani, nagyon kellenek a reformok - hangsúlyozta. Az adóemelési sokk után a reformokkal olyan gyorsan kellene előrehaladni, ahogy csak lehet. Az új rendszereket úgy kell kialakítani, hogy hosszú távon biztosítsák a költségvetés egyensúlyát, illetve a jóval alacsonyabb hiányt. - A pluszterhek persze nem használnak a vállalkozásoknak - ismerte el -, önmagában minden adóemelés rontja a versenyképességet. De alapjában véve nincs baj a versenyképességünkkel, tény hogy tavaly Magyarországra több működő tőke jött be, mint bármikor. A régióban csak néhány nálunk kisebb adómértékkel dolgozó ország van - Szlovákia, Románia, Oroszország -, de nem ezen múlik a versenyképesség. Nálunk kialakult piac van, elég rugalmas szabályozással, viszonylag fejlett munkaerőpiaccal, képzett és még mindig olcsó munkaerővel. Nincs olyan tendencia, hogy a tőke külföldre menekülne.

Ahhoz, hogy a hiány a GDP három százaléka alá csökkenjen és ezt meg is tudjuk tartani, nagyon kellenek a reformok - hangsúlyozta. Az adóemelési sokk után a reformokkal olyan gyorsan kellene előrehaladni, ahogy csak lehet. Az új rendszereket úgy kell kialakítani, hogy hosszú távon biztosítsák a költségvetés egyensúlyát, illetve a jóval alacsonyabb hiányt. - A pluszterhek persze nem használnak a vállalkozásoknak - ismerte el -, önmagában minden adóemelés rontja a versenyképességet. De alapjában véve nincs baj a versenyképességünkkel, tény hogy tavaly Magyarországra több működő tőke jött be, mint bármikor. A régióban csak néhány nálunk kisebb adómértékkel dolgozó ország van - Szlovákia, Románia, Oroszország -, de nem ezen múlik a versenyképesség. Nálunk kialakult piac van, elég rugalmas szabályozással, viszonylag fejlett munkaerőpiaccal, képzett és még mindig olcsó munkaerővel. Nincs olyan tendencia, hogy a tőke külföldre menekülne.

Ahhoz, hogy a hiány a GDP három százaléka alá csökkenjen és ezt meg is tudjuk tartani, nagyon kellenek a reformok - hangsúlyozta. Az adóemelési sokk után a reformokkal olyan gyorsan kellene előrehaladni, ahogy csak lehet. Az új rendszereket úgy kell kialakítani, hogy hosszú távon biztosítsák a költségvetés egyensúlyát, illetve a jóval alacsonyabb hiányt. - A pluszterhek persze nem használnak a vállalkozásoknak - ismerte el -, önmagában minden adóemelés rontja a versenyképességet. De alapjában véve nincs baj a versenyképességünkkel, tény hogy tavaly Magyarországra több működő tőke jött be, mint bármikor. A régióban csak néhány nálunk kisebb adómértékkel dolgozó ország van - Szlovákia, Románia, Oroszország -, de nem ezen múlik a versenyképesség. Nálunk kialakult piac van, elég rugalmas szabályozással, viszonylag fejlett munkaerőpiaccal, képzett és még mindig olcsó munkaerővel. Nincs olyan tendencia, hogy a tőke külföldre menekülne.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!