IMF: bizalomerősítés és kiigazítás kell

Olyan gazdaságpolitika kell Magyarországon, amely megerősíti a gazdasági kormányzásba vetett bizalmat, stabilizálja a zajló kiigazítási folyamatot és megerősíti a gazdasági intézményrendszert  - olvasható a dokumentumban. A valutaalap igazgatótanácsának tagjai egyetértettek abban, hogy egy olyan - az IMF-fel és más külső hitelezőkkel együttműködésben kialakított - támogatási program, amely megerősített gazdaságpolitikai alapokra épül és a hatóságok erőteljes támogatását élvezi, csökkentheti a magyar gazdaságban mutatkozó feszültségeket.

A szervezet úgy értékeli: a gazdasági kilábalás mérsékelt ütemben zajlik, és a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető. Ezen túl a gazdaságpolitikai döntések miatti aggodalom, illetve a világpiaci kockázatkerülés csökkenti a pénzpiac bizalmát. Az IMF szerint a gyengébb növekedési kilátások ellenére szükség van a költségvetési szigorításra, mivel a magyar államadósság magas és bizonytalan a finanszírozás stabilitása.

Az IMF januári közepi, felülvizsgált adatai alapján arra számít, hogy a 2011. évi 3,4 százalékos GDP-arányos költségvetési többlet után 2012-ben 3,9 százalék, 2013-ban pedig 4,1 százalék lehet a magyar költségvetési deficit. A jelentés decemberi változata még 3,5, illetve 3,7 százalékos hiánnyal számolt 2012-re és 2013-ra, de - elsősorban a bankszövetséggel kötött megállapodás költségei és a bérkompenzáció miatt - 0,4-0,4 százalékponttal rontott előrejelzésén az IMF.

A szervezet úgy látja, hogy a magyar államadósság a 2011. év végi 77,7 százalékot követően 2012-ben a GDP 75,5 százalékára, 2013-ban pedig 75,1 százalékára csökken. Az IMF szerint 2012-ben átlagosan 5,0 százalékos, 2013-ban pedig 3,7 százalékos infláció várható Magyarországon. A munkanélküliség idén 11,5 százalék, 2013-ban 11,0 százalék lehet a valutaalap számításai szerint.

Az IMF jelentésének közzétételére reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben arról tájékoztatott: az IMF a második negyedévben érkezhet Magyarországra a 2008-as hitelnyújtáshoz kapcsolódó, félévente esedékes monitoring vizsgálatra, míg az IMF alapokmány négyes cikkelye szerinti konzultáció várhatóan egy év múlva lesz.

A tárca emlékeztet arra, hogy az IMF az alapokmányának négyes cikkelye alapján valamennyi tagországról legalább évente készít gazdaságpolitikai értékelést.

A jelentés előkészítése céljából az IMF delegációja 2011. november 9-21. között Budapesten tartózkodott. A megbeszélések során - amelyeken megfigyelőként részt vettek az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank képviselői - találkoztak a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőivel és szakértőivel, valamint a pénzügyi piac egyes szereplőivel - olvasható az NGM közleményében.

Az IMF jelentése az MTI által megkérdezett elemzők szerint nem okozott nagy meglepetést, egyedül a növekedési prognózis optimistább valamivel a piaci várakozásoknál.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője elmondta: jóllehet az IMF idei évre vonatkozó 0,3 százalékos növekedési előrejelzése valamivel alatta van a kormányzat által várt 0,5 százaléknak, de meghaladja a manapság jellemző piaci előrejelzéseket. Kifejtette: a piaci konszenzus most inkább enyhe recesszióval számol. Kedden az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank még 1,5 százalékos visszaesést vetített előre; ehhez képest aránylag optimisták az IMF számai - tette hozzá.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője  szerint a jelentésben nagyjából azok az elemek jelennek meg, amelyekről tudni lehetett, hogy az IMF kifogásolja. Érdemes megemlíteni, hogy közvetve ugyan, de megfogalmazódik az az igény, hogy az egykulcsos szja-t módosítani kellene: az utóbbi napokban voltak ezzel kapcsolatos várakozások - tette hozzá.