Hernádi a horvát ügyről: sokan zsíros üzletektől estek el

Az interjúban a Mol első embere először nyilatkozott a horvát-ügyről. Véleménye szerint újabb fogást keresnek a Nyugat-Balkánon sikeresen terjeszkedő Molon, és most azért vették őt magát célba, mert a 2003 óta zajló támadások sikertelenek voltak. 
   
A hvg.hu újságírójának kérdésére, hogy maga mögött érzi-e a magyar kormány támogatását ebben az ügyben, Hernádi Zsolt azt válaszolta: "... teljesen irreleváns, milyen a magyar kormány és az én kapcsolatom. Magyarország jogállam és a magyar kormánynak nincs joga beavatkozni sem a vádhatóság, sem a horvát nyomozó szervek munkájába." Hozzáfűzte: "a magyar kormányfőnek az ügyészségi vizsgálat kapcsán nincs és nem is lehet dolga. Ami a Mol regionális közép-európai energiapolitikában betöltött szerepét, céljait illeti, abban továbbra is magam mögött érzem a magyar, sőt a horvát kormány támogatását."
   
Az INA feletti irányítás megszerzésének hátteréről Hernádi Zsolt emlékeztetett arra, hogy a Mol - az OMV-t megelőzve - a legjobb ajánlattal nyerte meg 2003-ban a nyilvános tendert, s ezzel 25 százalék plusz 1 részvény tulajdont szerzett a horvát olajtársaságban. 
   
A korábbi megállapodás több fejezete 2008-ban lejárt, s időközben a Mol az INA legnagyobb részvényese lett. A horvát kormány 44,84 százaléknyi részvénnyel  azt szerette volna, hogy beleszólása legyen, kik szereznek részesedést az INA-ban, ami érthető - mondta Hernádi Zsolt. Ezért ragaszkodtak egy új megállapodáshoz, amely garantálja, hogy a stratégiai döntésekbe továbbra is vonják be a horvát kormányt. Közben 2008-ban beütött a válság, az INA-nak pedig semmilyen tartaléka nem volt. Úgy nézett ki, hogy decemberre technikailag csődbe megy. A nagy tartalékokkal rendelkező Molnak a horvát kormánnyal közösen meg kellett mentenie a céget - hangsúlyozta Hernádi Zsolt a hvg.hu-nak.
   
"A pénzügyi segítségnyújtásnak az volt a feltétele, hogy megkapjuk az INA feletti operatív irányítási jogot, melynek következtében konszolidálhattuk az INA-t. Vagyis nem kellett vesztegetés és korrupció ahhoz, hogy a horvátok belássák, mi az érdekük: így születetett meg a 2009-es megállapodás" - mondta a Mol elnök-vezérigazgatója. Hozzáfűzte: "az INA-ban most az a legfőbb feladat, hogy tartósan növekedési pályára állítsuk a céget, és jó úton haladunk efelé".
   
Arra a kérdésére, hogy elképzelhetőnek tartja-e, a Szurgut-eset mintájára a horvát kormány kivásárolja a Molt az INA-ból Hernádi Zsolt azt válaszolta: "azért nem jó a hasonlat, mert mi nem bementünk – ahogy azt a Szurgut tette –, hanem minket behívtak".
   
A magyar állam Mol-részvénytulajdonáról szólva az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az állam a kivásárlással stabilizálta a Mol részvényesi struktúráját.
   
Arra a híresztelésre, miszerint a parlament bármikor módosíthatja a lex Molt és előírnák, hogy az állam szavazati súlya nem limitálható a tulajdoni arányánál kisebb mértékre, Hernádi Zsolt kijelentette: "a legfontosabb előírások a Mol alapszabályában vannak. Így az is, amely leszögezi, hogy egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több mint 10 százalékát függetlenül attól, hogy mekkora részesedése van a cégben. A lex Mol annak idején főleg politikai kinyilatkoztatás volt, erős jelzés, hogy egységfront van a Mol mögött minden ellenséges felvásárlási szándékkal szemben."
   
A közel egymilliárd dollár szabad pénzeszközök felhasználásával kapcsolatban az elnök-vezérigazgató arról számolt be, hogy az éves beruházások legnagyobb részét szénhidrogén-kutatásra és kitermelésre tervezik fordítani Oroszországban, Kurdisztánban, Szíriában, Pakisztánban, Horvátországban, valamint belföldön. Horvátországban először a háború, majd a forráshiány miatt a kutatásba és a termelésbe nem fektetett eleget a Mol, így most ezt pótolja - mondta Hernádi Zsolt.
   
Hozzátette: "javítjuk a finomítók hatékonyságát is. Szlovéniában most vettünk egy kúthálózatot. Ezen felül akvizíciós terjeszkedésre is számos tervünk van, amikről még nem szeretnénk beszélni a nyilvánosság előtt. Nézünk további mezőket, de hogy pontosan hol, még nem árulhatom el. Fontos, hogy az egymilliárd dollár bármikor felhasználható, de ha még ennél is több pénz kell, további forrásokat tudunk mozgósítani."
   
Arra az újságírói felvetésre, hogy a Mol háttérbe szorítását jelenti az, hogy a kormány egyre-másra ruházza fel új jogosítványokkal a Magyar Villamos Műveket (MVM), a Mol elnök-vezérigazgatója kiemelte: "egyetlen olyan projektért, jogosítványért sem küzdöttünk, amelyet az MVM megkapott, tehát nem lehet szó a Mol háttérbe szorításáról".
   
A  Nabucco gázvezeték témáját érintve Hernádi a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: "a Nabucco egy fantasztikus projekt, de nagyon komoly politikai támogatásra van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön.... Pénzügyi oldalról is kormányközi megállapodások kellenek, mert jelenleg a projekt adottságai nem nagyon teszik lehetővé, hogy tisztán gazdasági megtérülési számítások alapján rentábilis legyen."