Fejér megyében sem menekülhet a dió kártevők elől

Hazánkban eddig is voltak a diónak őshonos kártevői és kórokozói, mint például a gyökereket rágó és pusztító cserebogár, de a nagy farontó lepke és a kis farontó lepke is súlyos károkat tud okozni – derül ki a Fejér Megyei Kormányhivatal szakemberei által összeállított válaszból. A dió kártevői közül eddig az őshonos almamoly okozta a legtöbb gondot, melynek hernyói károsítják a gyümölcsöt. Az utóbbi években azonban a globális áruforgalomnak és a hazaérkező, növénygyűjtő turistáknak köszönhetően Magyarországon is megjelentek új, úgynevezett idegenhonos vagy – más szóval – adventív fajok. Ezeket az emberi nemtörődömségnek köszönhetjük. Ilyen új diókárosító molylepkefaj a dióaknázó fényesmoly, melynek első példányait 2017. augusztus 24-én fedezték fel, írja a feol.hu cikkében.

Vannak azonban még a fent említetteknél is veszélyesebb, nagy kárt okozó fajok. Ilyen a szintén idegenhonos nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletiscompleta). Ez a faj is, mint az előző, Amerikából érkezett hozzánk. Jelenleg ez a faj okozza a legnagyobb problémát a diótermesztőknek. Károsítása nyomán a dióbél ehetetlen lesz, összezsugorodik, megfeketedik, megpenészesedik.

Mivel és hányszor permetezzünk?

A kémiai védekezés a tiakloprid, lambda-cihalotrin és acetamiprid hatóanyagú készítményekkel lehetséges. Az almamoly elleni permetezést a szexferomon-csapdákkal jelzett rajzáscsúcs után célszerű elvégezni. S hogy milyen gyakran permetezzünk? A kezelések számát mindig az adott helyzet alapján kell kikalkulálni. Megeshet, hogy a vegetációs időszakban elég csak egyszer permetezni, de az is lehet, hogy ötször kell – tanácsolják a kormányhivatal szakemberei. A diófa magasra nő, terebélyes koronát nevel, ami megnehezíti a permetezést, de ma már léteznek olyan háti motoros permetezőgépek, amelyek képesek 10-15 méter magasra is feljuttatni a növényvédő szert. A dióültetvényekben azonban ma már alacsony növésű fajtákat telepítenek. Fontos szabály, hogy a háti motoros permetezőgép használatát a szomszédoknak 24 órával korábban jelezni kell!

A leginkább ellenálló fajták

A hazai diónemesítés megindítása az 1910-es évekre nyúlik vissza. Kezdetben az akkoriban legjobbnak tartott francia diófajták honosításával kísérleteztek. Ezeknek a próbálkozásoknak az 1920-as évek egyik igen kemény tele vetett véget, amikor a honosítás alatt álló francia eredetű diófák szinte mind kifagytak. A hazai diónemesítésben a sikert Szentiványi Péternek az érdi kutatóintézetben végzett több mint 50 éves nemesítő munkája hozta meg. Magyarországon ma a legnagyobb területen a Milotai 10-et termesztik. Nagy területen vannak magoncokból, valamint a szlovák és moldáv import fajtákból álló ültetvények is. Ültetésre az alábbi modern fajtákat ajánlják, amelyek biztonsággal termeszthetők, hiszen hazai szelekcióból alakultak ki: Milotai 10, Milotai bőtermő, Milotai kései, Milotai intenzív, Alsószentiváni 117, Tiszacsécsei 83, Bonifác.

A leginkább ellenálló fajták

A hazai diónemesítés megindítása az 1910-es évekre nyúlik vissza. Kezdetben az akkoriban legjobbnak tartott francia diófajták honosításával kísérleteztek. Ezeknek a próbálkozásoknak az 1920-as évek egyik igen kemény tele vetett véget, amikor a honosítás alatt álló francia eredetű diófák szinte mind kifagytak. A hazai diónemesítésben a sikert Szentiványi Péternek az érdi kutatóintézetben végzett több mint 50 éves nemesítő munkája hozta meg. Magyarországon ma a legnagyobb területen a Milotai 10-et termesztik. Nagy területen vannak magoncokból, valamint a szlovák és moldáv import fajtákból álló ültetvények is. Ültetésre az alábbi modern fajtákat ajánlják, amelyek biztonsággal termeszthetők, hiszen hazai szelekcióból alakultak ki: Milotai 10, Milotai bőtermő, Milotai kései, Milotai intenzív, Alsószentiváni 117, Tiszacsécsei 83, Bonifác.

Több tucat termelő van a megyében

Fejér megyében jelenleg 29 termelő foglalkozik diótermesztéssel, mégpedig 197 hektáron. A diótermesztés főleg Etyek, Lovasberény és Alsószentiván környékére jellemző.

Végezetül még egy praktikus kérdésre szerettünk volna választ kapni: amikor dióbelet veszünk a piacon, mire kell ügyelni? Milyen az egészséges dióbél? Ha pedig véletlenül kifogásolható minőségű diót vásárolunk, akkor kell-e attól tartanunk, hogy az károsíthatja az egészségünket? Az egészséges, érett dióbél a fajtától függően sárgásbarna színű, idegen szennyeződésektől – például maghéjtól, levéldarabtól – mentes. Kellemes dióillatú. Penész ne legyen rajta, mert az ilyen dió fogyasztása súlyos egészségkárosodáshoz vezethet – hangzik a válasz.

Miként tároljuk a dióbelet?

A dióbelet hűvös, száraz helyen, direkt fénytől védve kell tárolni, utóbbi ugyanis avasodást idéz elő. Több olyan kártevő is van, amelyik szereti a dióbelet. Ilyen az aszalványmoly, és – rácáfolva a nevükre – egyes ruhamolyok is kedvelik. Ezért, amennyiben hosszú ideig szeretnénk a dióbelet tárolni, akkor erre a legalkalmasabb a mélyhűtő.