Elfogadták az EU-csúcson a növekedési paktumot

22:56 - Elfogadták az EU-csúcson a növekedési paktumot

Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli tanácskozásán csütörtök késő este elfogadták azt az intézkedéscsomagot, amely a pénzügyi stabilitást célzó lépéseket a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló döntésekkel egészíti ki.

Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, José Manuel Barroso, a legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság elnöke, valamint Helle Thorning-Schmidt, az EU soros elnökségét e hónap végéig ellátó Dánia miniszterelnöke közös sajtótájékoztatón közölte, hogy a növekedési paktum céljaira összesen 120 milliárd eurót mozgósítanak.

Olyan intézkedésekről van szó, amelyek reményeik szerint szinte azonnal hatnak a növekedésre. Az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növelésével az intézet hitelkapacitása 60 milliárd euróval nő, és a többletforrást uniószerte gazdaságélénkítő programokra használhatják majd fel. Hasonló nagyságrendre rúg a tagországoknak területi, illetve ágazati támogatásként járó, de fel nem használt forrásokból átcsoportosítható összeg. További közel 5 milliárd eurót fordítanak az uniós érdekű, fontos infrastrukturális beruházások támogatását szolgáló, úgynevezett projektkötvények kísérleti szakaszának finanszírozására.

Orbán Viktor miniszterelnök, még az értekezlet előtt nyilatkozva, arról is beszélt: Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában. Hozzátette: saját növekedési programjának elindításával Magyarország nem várhat az európai uniós döntésekre, "egyetlen perc veszteség nélkül" cselekedni kell e program beindításával.

Az esti sajtótájékoztatón Van Rompuy megerősítette, hogy a csúcstalálkozó hátralévő részében az euróövezeti stabilitást rövid és hosszú távon szolgáló lehetőségekről tárgyalnak. Jelezte, hogy egyes tagállamok szeretnék összekötni a két témát, de közös döntés erről egyelőre nincs.

Uniós források szerint utóbbi megjegyzésével egyebek között arra is utalt, hogy legalább két tagállam (Olaszország és Spanyolország) még csak feltételesen hagyta jóvá a növekedési döntéseket.

Korábbi jelzések szerint elsősorban Mario Monti olasz miniszterelnök kardoskodik amellett, hogy már ezen a találkozón olyan elhatározások szülessenek, amelyek elegendő jelzést adnak a nemzetközi pénzügyi piacoknak az euróövezeti stabilitás javulásáról.

A csúcstalálkozó alatt az eurózóna országainak szakértői olyan konkrét intézkedéseken is dolgoztak, amelyek révén gyorsan elérhető, hogy Olaszország és Spanyolország számára a jelenleginél olcsóbbá váljék a kölcsönfelvétel a nemzetközi piacokon. Az egyik ötlet olyan kötvények kibocsátásának lehetősége volt, amelyekre állami vagyonból fedezetet is nyújtanak, így biztonságosabbnak tekinthető más kötvényeknél, és alacsonyabb kamatokkal értékesíthetők. Másik tárgyalás alatt álló téma az, hogy az uniós stabilitási mechanizmus forrásaiból közvetlenül is lehessen bankokat feltőkésíteni, ne csupán a tagállamoknak nyújtott támogatáson keresztül.

Az uniós vezetők találkozója pénteken is folytatódik, sőt a 27 tagország vezetőjének megbeszélését egy euróövezeti külön-csúcstalálkozó is követi.

A mostani kétnapos értekezleten egyeztetnek arról a hosszabb távú gazdasági vízióról, amelynek célja, hogy kiteljesítse a nevében már működő Pénzügyi és Gazdasági Uniót. Az állam- és kormányfők számára Van Rompuy, Barroso, valamint Mario Draghi európai központi banki elnök és Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának vezetője készített erről jelentést, amely mindazonáltal még csak a körvonalait vázolja fel a megteendő útnak. Ennek elemei közé tartozik a bankunió, majd a még szélesebb körű gazdasági együttműködést jelentő költségvetési unió is.

22:03 - Az uniós csúcsvezetők a német-olasz futballmeccs alatt is dolgoztak

A gazdasági növekedés elősegítésén, az unió megszilárdításának menetrendjén tanácskozó uniós állam-, illetve kormányfők csütörtök késő este rendületlenül folytatták a munkát, és egyes előzetes feltételezésekkel ellentétben senki nem ment át a tanácsterem melletti bárban elhelyezett tévékészülékekhez, hogy az olasz-német futballmeccset nézze - közölték újságírókkal a brüsszeli EU-csúcstalálkozó helyszínén névtelenségüket és komolyságukat megőrizni kívánó diplomáciai források.

Előzőleg kitudódott, hogy a bárban több nagyképernyős tévékészüléket állítottak üzembe.

"Komolyan kell vennünk a munkát, és komolytalanság lenne, ha azt a meccs miatt megszakítanánk" - mondta egy diplomata.

Az első félidő Németország számára rossz hírei mindazonáltal nyilvánvalóan eljutottak Angela Merkel kancellárhoz, aki történetesen éppen Mario Monti olasz miniszterelnökkel került súlyos érdekellentétbe a tanácskozáson. Olaszország pénzügyi helyzete az utóbbi időben jelentősen romlott, Itália - Spanyolországgal együtt - csak nagyon magas kamatra kap hitelt a pénzügyi piacon. Az uniós vezetők igyekeznek valamilyen támogatási módot találni, de az eurókötvények újra és újra felvetett gondolatát a német kancellár továbbra is mereven elutasítja.

Sajtókörökben elterjedt az az anekdota, hogy Donald Tusk lengyel kormányfő a tanácskozás előtt tréfásan figyelmeztette a lelkes futballrajongó Merkelt: jól tenné, ha a meccs miatt nem távozna egy percre sem az ülésteremből, mert a távollétében a többiek esetleg gyorsan megszavaznának valamit, ami nem lenne ínyére.

A német kancellárnál történetesen jóval hűvösebb személyiségű Monti - diplomaták egybehangzó állítása szerint - nem mutat különösebb érdeklődést a labdarúgás iránt.

20:17 - A gazdasági unió kiteljesítését célzó menetrend további részletezését kérik az uniós vezetők a központi intézményektől

A teljes körű gazdasági unió kiépüléséhez szükséges építőelemek további részletezését és pontos ütemezésének megtervezését kérik várhatóan az Európai Unió tagországainak vezetői (Európai Tanács) Herman Van Rompuy-től, a testület elnökétől és segítőitől pénteken befejeződő brüsszeli találkozójukon.

A csúcsértekezlet zárónyilatkozatának csütörtökön kiszivárgott tervezetében az állam- és kormányfők méltatják Van Rompuy, valamint José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök, Mario Draghi európai központi banki elnök és az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportját vezető Jean-Claude Juncker jelentését, amelyben azonosították az említett építőelemeket. Ezek között említi a nyilatkozat az egységes pénzügyi keretrendszert és költségvetési keretrendszert, az összehangolt gazdaságpolitikai keretrendszert, valamint a megerősített demokratikus legitimitást és számon kérhetőséget.

Az állam- és kormányfők a nyilatkozattervezet szerint ezek részletesebb kidolgozását kérik a szerzőktől, továbbá kiegészítését az egyes tervek megvalósíthatóságának időpontjára vonatkozó előrejelzéssel. A tagországok vezetői azt szeretnék, ha a részletesebb dokumentum a decemberi évzáró csúcstalálkozóra megszületne.

Van Rompuy és három szerzőtársa egy hosszú távon teljes gazdasági unióba torkolló vízió kereteit vázolta fel a jelentésben, amelynek alapján a mostani csúcstalálkozó résztvevői tárgyalnak a hosszabb távon szükséges lépésekről.

A vízió konkrétabb elemei közé tartozik a közös betétgaranciával, illetve euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti "pénzügyminisztérium") létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérése érdekében. Része a tervnek az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz - egyik lehetőségként - közös eurókötvények kibocsátása is.

A tervezet tanúsága szerint a bankuniós javaslatok egy részéhez az Európai Bizottság már idén jogszabálytervezeteket terjeszt elő.

A brüsszeli csúcstalálkozón kiszivárgott egy levél is, amelyet a szemműtét után lábadozó görög miniszterelnök, Antonisz Szamarasz intézett a vezetőkhöz. Ebben a kormányfő megerősítette, hogy a munkanélküliség elleni hatékonyabb fellépés és az évek óta tartó recesszió súlyos következményeinek elhárítása érdekében változtatásokat kérnek a Görögország és az EU közötti megállapodás keretében kidolgozott programon. Cserében kötelezettséget vállalt arra, hogy hazájában felgyorsítják a reformokat, különösen a privatizációs folyamatot, amit az uniós pénzügyi szakértők régóta sürgetnek.

19:01 - Juncker maradhat az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács elnöke

Brüsszeli források csütörtöki közlése szerint még legalább egy évig Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök maradhat az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának, az úgynevezett Eurócsoportnak az elnöke.

A témában várhatóan az európai uniós közös pénzt sajátként használó 17 EU-tagország állam- és kormányfői hoznak döntést pénteken, a teljes EU-csúcsértekezlet után tartandó különtalálkozójukon.

Juncker már három - egyenként két és fél éves - mandátumot töltött a fontos poszton, 2005 óta áll az akkor létrehozott Eurócsoport élén.

A luxemburgi miniszterelnök korábban jelezte, hogy újabb mandátumot már nem kíván vállalni, de a jelek szerint a tagországok nem tudtak megállapodni utódlásáról.

A posztra a legesélyesebb jelöltnek Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert tartják, de az ő támogatása sem egyöntetű.

Juncker megbízatása mindazonáltal most várhatóan csak egy évre szól majd.

Az Eurócsoport elnöki posztjának kérdését a tagországok állítólag a színfalak mögött más érzékeny ügyekkel igyekeztek összekötni. Ezek közé tartozik az európai szabadalmi bíróság székhelyének eldöntése is, amelynek halogatását a napokban több brüsszeli kommentátor botrányosnak nevezte. A bíróság helyszínén a közös uniós szabadalom terén tavaly áttörést elérő magyar EU-elnökség óta vitatkozik Franciaország, Németország és Nagy-Britannia, és emiatt késlekedik a jogszabály bevezetése, jóllehet ez utóbbit minden tagállam fontosnak tartaná az egész EU versenyképességének javítása szempontjából.

A most folyó - pénteken befejeződő - csúcstalálkozó zárónyilatkozatának egyik tervezete szerint mindazonáltal a szabadalmi bíróság kérdése is eldőlhet, mégpedig Párizs javára. Az uniós szabadalmi hivatalnak jelenleg otthont adó München és London pedig várhatóan a bíróság néhány fontos részlegét fogadja majd be.

18:07 - Mesterházy: az Európai Unió segít megvédeni a válságtól a nemzetállamokat

Mesterházy Attila szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy az eurózónán belül rendeződjön a válság, és érdeke egy erősödő Európai Unió is, hiszen a nemzetállamok láthatóan nem tudják hatékonyan megvédeni magukat a krízistől.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke csütörtökön Brüsszelben az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte: Magyarországnak a stabilitás és a hitelesség növelése érdekében világos menetrendet kellene meghatároznia az euróövezethez való csatlakozáshoz. Ez nem jelenti azt, hogy rögtön be is kell vezetni az eurót, amikor ezt az állapotot sikerült elérni - tette hozzá.

Ha hitelesebb az ország, olcsóbb az adósság finanszírozása, és az így felszabaduló forrásokat például munkahelyteremtő, oktatáspolitikai vagy egészségpolitikai célokra lehetne elkölteni - fejtette ki.

Mesterházy Attila bejelentette azt is, hogy az MSZP ősszel "alternatív gazdaságpolitikát, alternatív költségvetési politikát és alternatív adópolitikát" terjeszt a parlament elé, "hogy a cégek és a választópolgárok is lássák: lehetne hatékonyabban és az embereket kevésbé terhelve irányítani ezeket a területeket".

Mint mondta, pártja egy éve folyamatosan olyan javaslatokat tesz a parlamentben, amelyek a növekedést és a munkahelyteremtést szolgálják. Eközben a kormány szerinte "csak beszél ezekről a célokról". Úgy értékelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben is csak a szavak szintjén fogalmazott meg gondolatokat, de a parlamentben nem látni ilyen javaslatot. "Konkrét megoldásokra van szükség, nem pedig mesedélutánra" - fogalmazott.

Orbán Viktor előzőleg Brüsszelben egyebek között elmondta, hogy a 2013-ra szóló magyar költségvetés, amelynek a vitája már zajlik a parlamentben, "tartalmazni fogja a frakcióval folytatott tárgyalások eredményes lezárását követően azokat a növekedési programokat, amelyekről itt majd egyébként beszélni fogunk, és Magyarország ezeket a programokat el is fogja indítani". Mint hangsúlyozta, ezek elindítása magyar részről nem függ attól, hogy "itt, Európában ezeket a programokat a többieknek sikerül-e elindítaniuk vagy nem".

Mesterházy Attila úgy értékelte, hogy a költségvetés ellentétes irányban hat, mint amiről a miniszterelnök beszélt, hiszen "növelni fogja a munkanélküliséget, recesszióba taszítja a gazdaságot, felgyorsítja a vállalkozások csődbemenetelét, és romlani fog az életszínvonal". Úgy vélte, hogy a büdzsé kapkodó, teljesen megalapozatlan. Egy negyedéves GDP-adatok alapján sehol a világon nem terveznek költségvetést - állította, azt vélelmezve, hogy a kormány ősszel módosítani kényszerül majd a büdzsét.

A pártelnök elmondta azt is: az MSZP támogatja, hogy a kormány a visegrádi államokkal közösen képviseljen olyan érdekeket, amelyek az ország számára fontosak. A 2013 utáni uniós költségvetés szempontjából ugyanis "nem jól állunk, hiszen az eddigi hírek alapján csökkenő forrásokra számíthatunk". Úgy vélte, szükséges lenne, hogy a kormány még határozottabban lépjen fel, még több szövetségest találjon. Emellett szerinte "fel kellene pörgetni" a jelenlegi EU-források felhasználását is.

Mint Mesterházy Attila elmondta, az Európai Szocialisták Pártjához (ESZP) tartozó vezetők EU-csúcs előtti találkozóján bejelentették: az ESZP javasolja az uniós költségvetés részleges újrastrukturálását, az uniót plusz forrásokhoz juttató intézkedések bevezetését, valamint azt, hogy az EU vállaljon szerepet a növekedésben és munkahelyteremtésben, mert az önálló nemzetállami források a válságkezelés mellett erre kevésnek mutatkoznak. Egyetértettek abban, hogy a megszorítások és adóemelések politikáját egy másik szemléletmódnak, a gazdaságélénkítésnek kell felváltania.

Közleményt adott ki Brüsszelben az állam- és kormányfői értekezlettel kapcsolatban Herczog Edit (MSZP) EP-képviselő is. Jelezte, hogy a csúcstalálkozótól az Európát sújtó gazdasági válság "mélyebb megértését", a foglalkoztatás kérdésének az eddigieknél hatékonyabb megoldását várja. Arra is figyelmeztetett, hogy "Európa következő hétéves költségvetése a növekedésről kell szóljon, ebből az Európai Parlament egy tapodtat sem enged".

15:53 - Megkezdődött a növekedésösztönzést és további pénzügyi stabilizációt célzó EU-csúcstalálkozó

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői csütörtök délután Brüsszelben megkezdték a gazdasági növekedés ösztönzésére, az euróövezet megszilárdítására és az uniós integráció további elmélyítésére irányuló kétnapos csúcstalálkozójukat.

A részvevők kísérletet tettek a kiteljesedett gazdasági és pénzügyi unió (EMU) megteremtéséhez vezető út felvázolására, azzal a céllal, hogy az eddigieknél is határozottabb jelzést adjanak a piacoknak: van uniós program a válság leküzdésére és újabbak megelőzésére.

A találkozón Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. A kormányfő az Európai Néppárt vezetőinek az EU-csúcs előtt tartott egyeztetésére érkezve azt mondta újságíróknak, hogy Magyarország nem várhat saját növekedési programjának elindításával az uniós döntésekre. Orbán szerint Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában. Úgy látja, hogy "az eltökéltség eziránt szavakban erős, tettekben azonban még gyenge".

Az első munkanapon a gazdasági növekedés elősegítése, a foglalkoztatás bővítése a fő téma. Angela Merkel, a legnagyobb uniós nemzetgazdaság, Németország kancellárja közvetlenül a csúcstalálkozó kezdete előtt a munkanélküliség visszaszorítását célzó intézkedéseket jelentett be.

Előzetes várakozások szerint a csúcson 120-130 milliárd eurós "növekedési csomagról" határoznak. Ezzel kívánják kiegészíteni a költségvetési fegyelem megszigorítására és az eladósodás mérséklésére irányuló korábbi intézkedéseket. A találkozó részvevői várhatóan megvitatnak olyan kezdeményezéseket, mint amilyen például az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növelése, közös beruházási projektkötvények kibocsátása vagy a fel nem használt uniós források átcsoportosítása.

A találkozó aligha megkerülhető témájának ígérkezik az egyes szakértők szerint halasztást nem tűrő teendő: Spanyolország, valamint Olaszország pénzügyi megsegítésének ügye, mivel a két ország hitelből történő finanszírozását a piacok egyre kockázatosabbnak tartják, és ennél fogva egyre inkább megkérik az árát.

A csúcs - legalábbis Herman Van Rompuy, az uniós tagállami vezetők testületének elnöke így reméli - elvezethet egy olyan vízió elfogadásához, amely tartalmazza a gazdasági integráció további lépéseit, elsősorban az euróövezet stabilitásának növelése érdekében. A javaslatok közé tartozik a közös betétgaranciával és euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti "pénzügyminisztérium") létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérésének érdekében. Része a tervnek az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz - egyik lehetőségként - közös eurókötvények kibocsátása is.

Hogy az elvi nyilatkozatokon túlmenően milyen konkrét, kézzel fogható döntések születnek ezen a csúcstalálkozón, egyedül a bővítési politika tekintetében mondható meg előre teljes bizonyossággal. A tagországok európai kérdésekkel foglalkozó tárcavezetői között kedden Luxembourgban egyetértés született arról, hogy Montenegró megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Az állam-, illetve kormányfők ezt most hivatalosan is meg fogják erősíteni, és így az előreláthatólag több évig tartó tárgyalások már pénteken meg is kezdődhetnek a kicsiny nyugat-balkáni országgal.

EU-csúcs - Az Európai Parlament elnöke a sürgető döntések meghozatalára kért

A német szociáldemokrata politikus szerint "Európa sorskérdése", hogy sikerül-e meggyőző választ találni az adósságválságra, illetve elő lehet-e segíteni a gazdasági növekedést.

Az EU-csúcstalálkozók hagyományosan azzal kezdődnek, hogy az EP elnöke találkozik a tagállamok csúcsvezetőivel, és kifejti előttük a parlament uralkodó álláspontját a napirenden levő kérdésekben.

Schulz ezen a találkozón "tiszteletre méltó szándéknak" nevezte, hogy Herman Van Rompuy, az állam-, illetve kormányfői testület - az úgynevezett Európai Tanács - elnöke a közös jövőre, például a bankunióra, a fiskális unióra, illetve a politikai unióra vonatkozó víziók felvázolását javasolta a résztvevőknek.

"A holnap utánra szóló tervek azonban, legyenek bármennyire fontosak, nem vonhatják el a figyelmünket a mai, sürgető kihívásokról" - fogalmazott az EP-elnök.

Emlékeztetett arra, hogy a parlament az elmúlt két évben már részletes javaslatokat tett le az asztalra a bankunió és az eurókötvények ügyében, de ezeket a tagállami kormányok mindeddig elutasították.

Ezzel kapcsolatban Schulz - az állam-, illetve kormányfőkkel tartott találkozóját követő sajtótájékoztatóján - arra az újságírói kérdésre, hogy a tagállami elutasítás az Európai Parlament jelentéktelenné válását mutatja-e, azt válaszolta: "az Európai Parlament Európa intellektuális élharcosa", és a kérdést azoknak a szomszédos teremben tanácskozó tagállami vezetőknek kellene feltenni, akik két éve késlekednek a megoldással, az adófizetők rovására.

Schulz úgy véli: az elkövetkező hat-tizenkét hónapban minden olyan lehetséges intézkedést meg kell hozni, amely ösztönzi a növekedést, a munkalehetőségek bővüléséhez járul hozzá, kivezet a hitelcsapdából és igazságot teremt az adóügyekben. Az EP elnöke külön kiemelte annak szükségességét, hogy enyhítsék az Olaszországra, illetve Spanyolországra nehezedő "kamatnyomást". Hangsúlyozottan kérte azt is, hogy a válság elleni küzdelemben tartsák tiszteletben az Európai Parlament jogosítványait. Szóvá tette, hogy e téren egyre több döntést hoznak meg a "parlamentmentes zónában".

A román államfő nem vett részt az Európai Tanács ülésén

Traian Basescu román államfő nem vesz részt az Európai Tanács brüsszeli ülésén, mert szerinte megakadályozták alkotmányos jogköre gyakorlásában. Ezt csütörtökön maga az államfő jelentette be.

Románia képviseletében Victor Ponta miniszterelnök utazott Brüsszelbe, az Európai Unió állam- és kormányfőinek értekezletére, annak ellenére, hogy szerdán a román alkotmánybíróság az államfőnek adott igazat Basescu és Ponta vitájában. A taláros testület leszögezte: az államfő feladata képviselni az országot, dönthet viszont úgy, hogy átruházza ezt a feladatot a miniszterelnökre.

Basescu közölte: nem hatalmazta fel Pontát, hogy helyette képviselje Romániát Brüsszelben, de nem akarta az európai partnereket kínos helyzetbe hozni, és Romániát is meg akarta kímélni a presztízsveszteségtől.

Basescu szerint Románia legitim módon vesz részt a csúcstalálkozón, de a román miniszterelnök jelenléte törvénytelen. Hozzátette: nyolcéves államfői munkája során először fordul elő vele, hogy megakadályozzák valamely alkotmányos feladata teljesítésében.

Újságírói kérdésre válaszolva Basescu elmagyarázta: a külügyminisztérium működteti azt a kommunikációs csatornát, amelyen keresztül Románia kapcsolatban áll az európai partnerekkel. A szokásjog szerint ezen a csatornán közlik a brüsszeli szervezőkkel a román küldöttség összetételét. Az elnöki hivatal állítólag több ízben felkérte a külügyminisztériumot az általa összeállított névsor továbbítására, amelyen Traian Basescu neve szerepelt az első helyen. Ehelyett - a miniszterelnök utasítására - a külügyminisztérium arról tájékoztatta a szervezőket, hogy a román delegációt Victor Ponta vezeti.

Az elnök szerint már csak azért is fontos lett volna jelenléte Brüsszelben, mert a csúcstalálkozó napirendjén az ország szuverenitását érintő kérdések szerepelnek. Basescu emlékeztetett arra, hogy uniós szinten ő az egyik szorgalmazója az integráció elmélyítésének és az "Európai Egyesült Államok" létrehozásának. Ilyen átfogó ügyeket érintő kérdésben nem ruházhatta át Pontára az ország képviseletét - állítja az államfő.

Basescu leszögezte: az elnöki jogkörök megváltoztatásának módja az alkotmánymódosítás, nem pedig az alkotmánysértés. Mint kifejtette, ő már két éve hajtogatja, hogy meg kell változtatni az alkotmányt: szerinte ebben kellett volna partnernek lennie az új szociálliberális kormánytöbbségnek, ha elégedetlen azzal, ahogy az alaptörvény a közméltóságok szerepét szabályozza.

Az ország képviselete egyike azoknak a hatásköröknek, amelyet az új szociálliberális kormánytöbbség megpróbál elvitatni a jobboldalhoz közel álló elnöktől. A személyes konfliktus mögött az intézményi hatáskörök "harca" is dúl, ugyanis a román alkotmány nem ad egyértelmű választ arra, hogy az államfő, vagy a miniszterelnök gyakorolja-e valójában a végrehajtó hatalmat az országban.

OLDALTÖRÉS: EU-csúcs - Közös kötvény, avagy előrébb az Európai Egyesült Államok felé

A tőkepiacokat jelenleg az euróövezeti közös kötvény kilátása mozgatja - főleg a zuhanás irányába, mert mindenki érzi, hogy ilyen kötvény egyensúlyi elem lehetne a térség fizetőképes, illetve nehezen teljesítő országai között, ugyanakkor az is valószínű, hogy ilyen kötvény nem lesz máról holnapra.

A tőkepiacokat jelenleg az euróövezeti közös kötvény kilátása mozgatja - főleg a zuhanás irányába, mert mindenki érzi, hogy ilyen kötvény egyensúlyi elem lehetne a térség fizetőképes, illetve nehezen teljesítő országai között, ugyanakkor az is valószínű, hogy ilyen kötvény nem lesz máról holnapra.

A tőkepiacokat jelenleg az euróövezeti közös kötvény kilátása mozgatja - főleg a zuhanás irányába, mert mindenki érzi, hogy ilyen kötvény egyensúlyi elem lehetne a térség fizetőképes, illetve nehezen teljesítő országai között, ugyanakkor az is valószínű, hogy ilyen kötvény nem lesz máról holnapra.

A hét végi EU-csúcs napirendjére kerülő közös euróövezeti kötvényben nem az lenne az újdonság, hogy kötvény és közös. Közös kötvényeket eddig is kiadtak és kiadnak mind az EU-ban, mind az euróövezetben. Az egyik közös kötvénykibocsátó intézmény az Európai Bizottság az EU Fizetésimérleg-támogatása (BoP) és az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus (EFSM) keretében. A bizottság a saját nevében ad ki kötvényeket az EU többéves pénzügyi keretének garanciájával, és a bevételt önköltségen továbbkölcsönzi a támogatott országoknak. E keretekből származott eddig a magyar, a román, a lett, az ír, a portugál program EU-része, és vegyesen a görög mentőprogramok EU-része is.

Közös kötvényeket ad ki külön az euróövezeti országok kisegítésére 2010. májusban alapított Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) is, a benne részes országok garanciakvótáival a háttérben, és kötvényeket fog kiadni az euróövezet július elsején induló új, állandónak szánt mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (EMS) is, amely a tagállamok szintén kvóta szerint megállapított garanciáival való feltöltéséig, legalább egy évig párhuzamosan működik majd az EFSF-fel. Az EFSF is részt vett már az ír és a portugál programokban, a második görög programban, és - esetleg már az ESM-mel együtt - bizonyára része lesz a spanyol bankok tervezett tőkefeltöltésében is.

Az eddigi EU-beli, illetve euróövezeti közös kötvényeknek - akár a bizottság adja ki őket, akár az EFSF, akár majd az ESM - tehát az a közös sajátságuk, hogy a bevételüket továbbkölcsönzik a megsegítendő országoknak. A törlesztésért tehát első szinten a támogatott ország a felelős. Kölcsönös érdek érvényesül: az elsőrendű hitelminősítői besorolású EU-bizottság vagy az EFSF olcsón vesz föl kölcsönt a piacon, és azt önköltségen vagy alig valamivel magasabb kamatra továbbadja olyan, rossz minősítésű tagországoknak, amelyek a piacon csak túl drágán vagy már egyáltalán nem jutnának hitelhez. Eddig sosem fordult elő, hogy a háttérgaranciákat bármiképp mozgósítani kellett volna.

A most elkerülhetetlenül napirendre kerülő közös euróövezeti kötvény újdonsága az lenne, hogy bevételét nem továbbkölcsönöznék, hanem afféle központi költségvetési támogatásként osztanák el a rászorulók között. Ily módon ez részben vagy egészben helyettesíthetné mind az eddigi közös kötvényeket, mind akár a tagállamok szuverén, piaci kötvénykibocsátásait. Vagyis ez a kötvény az euróövezet mint nem létező egységes állam nem létező egységes központi költségvetését pótolná a nem létező megyék és helyi önkormányzatok - a jelenleg szuverén tagországok és kormányaik - számára. A törlesztésért ilyenformán és értelemszerűen szintén nem a kisegített térségek - tagországok - lennének elsőként felelősek, hanem mindjárt első szinten együttesen és egyetemlegesen az euróövezeti tagországok.

Ebben lehet előny: elvileg kiküszöbölné, illetve csökkentené az eddigi EU-beli közös kötvénykiadásnak azt a kockázatát, hogy elsőrendű minőségű adóssággal fedeznek rossz adósságokat. Az effajta segítség - ha jogilag nem is, de a gyakorlatban feltétlenül - vészesen hasonlít azokra a "mérgezett eszközökre", a nem elsőrendű amerikai jelzálogkölcsönökre alapozott, elsőrendűnek minősített származékos értékpapírokra, amelyek a kockázatot szétterítve 2008 végétől tönkretették a fél világ pénzügyi rendszerét. A közös kölcsönfelvétel rontja a garantálók hitelminősítését, ha az első adós rossz adós. Ám ha - az egyetemleges felelősségű közös kötvénnyel - a jó minőségű euróövezeti adós országok azonos felelősségű adósokká válnak, akkor a piac kisebb felárat követelhet.

Mégis van egy fontos bökkenő. Egyelőre ugyanis sem az EU-nak, sem az euróövezetnek nincs semmilyen politikai, szervezeti, illetve valódi közös költségvetési alapja, amire ilyen kötvényt nagyobb bátorsággal építeni lehetne, illetve építeni mernének a jó adós tagországok.

Ez a fajta közös kötvény bizonyára nagy segítség lenne a rászoruló tagországoknak, ám a nem rászorulók, mindenekelőtt a német kormány ellenzi. Álláspontja egyszerű: nem lehet a kocsit a ló elé fogni. A német kormány szerint ez a költségvetési transzfert szolgáló kötvény nem a kezdete, hanem a végpontja lehet egy folyamatnak, amelynek állomásai: erősíteni az EU fiskális - azaz költségvetési - unióját, azaz tovább szigorítani és egységesíteni a tagállami költségvetés-alkotás szabályait, alakítani valamilyen közös központi intézményt - fantázianevén "EU-pénzügyminisztériumot" - amely beleszólhatna a tagállami költségvetés-alkotásba, és végső soron, akár közvetlen adóztatással, létrehozni az EU vagy előbb az euróövezet valódi központi költségvetését.

A németek megpuhítására számos elképzelés született: legyen a közös kötvény csak rövidebb lejáratú, bevételének elosztása legyen célokhoz kötött, GDP-arányos. Már most szóba került az is, hogy odaítéléséről és a támogatottak belső pénzügyeinek kiigazításáról döntsön valamilyen új közös brüsszeli intézmény. A hét végén kiderül, paríroz-e a német kormány ebben a sorsdöntő ügyben, vagy fordítva: a többiek ismerik-e el szuverenitásuk csorbításának szükségét, vagy pedig megint nem történik semmi.

Mindenesetre, ha felidézzük, hogy az Egyesült Államoknak csak 1913 óta van központi, szövetségi költségvetése - akkor az Egyesült Államok már 137 éves volt -, már az is történelmi rekord lenne, ha a költségvetési "európai egyesült államok" akár csak tíz éven belül létrejönne, nem pedig az e hét végi EU-csúcson.

Mészáros György, MTI