Bontogatjuk a csomagot

élete is drágább lesz.

Ami eddig csak beszédtéma volt, szeptembertől valósággá válik, számos intézkedéssel belép az életünkbe az Új egyensúly program, amely révén a kormány az idén 350 milliárd, jövőre pedig 1000 milliárd forintot gondol spórolni. A jelentősebb intézkedések felsorolásakor mindenképpen az élre kívánkozik, hogy szeptember elejétől 15 százalékról 20 százalékra nő a középső áfakulcs, s ennek nyomán egyebek mellett drágul az élelem, a közlekedés, a fa, a szén, a víz, a csatorna, a távhő és számos gyógyszer is. (A gáz ára már augusztus eleje óta magasabb.)

Folytatva a sort: a nyugdíjas vállalkozók - a vállalkozásukból származó, 18 százalékos személyi jövedelem-adóval terhelt - jövedelmük után szeptembertől 10, januártól pedig 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. Az alkalmazottként munkát vállaló nyugdíjasok sem maradnak ki a sorból: szeptembertől 4 százalékos hozzájárulással kell erősíteniük az állami büdzsét.

Szeptember 1-jétől a ka-matadó is életbe lép, mértéke a kamat-, illetve az árfolyamnyereség 20 százaléka, s ugyancsak szeptembertől 44 százalékról 54 százalékra emelkedik a természetbeni juttatásokat terhelő adó.

A jövőben a főállású egyéni és társas vállalkozók mellett a foglalkoztatók és a biztosítottak is kötelesek minimális járulékot fizetni, melynek összege ráadásul meg is duplázódik: szeptembertől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, jövőre pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie. (Akinek a tényleges jövedelme a fentiek szerinti értékhatárt nem éri el, járulékkedvezményt vehet igénybe.)

A jövő évtől bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást: függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás, egy minimális nagyságrendű adót mindenképpen fizetnie kell. Szintén sokakat érint, hogy október 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedik az eva, az érintett vállalkozók azonban szeptember 15-éig kijelentkezhetnek a hatálya alól. Jövő januártól él a társas vállalkozásokat terhelő, 20 százalékos házipénztáradó, melyet akkor kell megfizetni, ha a napi záróegyenleg meghalad egy bizonyos szintet. (Az elismert pénzkészlet az adóalany elszámolt éves összes árbevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint lehet.) Meg kell még említeni az úgynevezett szolidaritási adót is, főként hogy a teher a társas és az egyéni vállalkozások számára már szeptembertől él. Az adó alapja az adózás előtti nyereség, illetve a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, mértéke pedig 4 százalék.

A költségvetés rendbetételébe azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány: a jövő év elejétől az összevont jövedelmük járulékplafon fölötti része után kell 4 százalékot leróniuk.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

Ami eddig csak beszédtéma volt, szeptembertől valósággá válik, számos intézkedéssel belép az életünkbe az Új egyensúly program, amely révén a kormány az idén 350 milliárd, jövőre pedig 1000 milliárd forintot gondol spórolni. A jelentősebb intézkedések felsorolásakor mindenképpen az élre kívánkozik, hogy szeptember elejétől 15 százalékról 20 százalékra nő a középső áfakulcs, s ennek nyomán egyebek mellett drágul az élelem, a közlekedés, a fa, a szén, a víz, a csatorna, a távhő és számos gyógyszer is. (A gáz ára már augusztus eleje óta magasabb.)

Folytatva a sort: a nyugdíjas vállalkozók - a vállalkozásukból származó, 18 százalékos személyi jövedelem-adóval terhelt - jövedelmük után szeptembertől 10, januártól pedig 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. Az alkalmazottként munkát vállaló nyugdíjasok sem maradnak ki a sorból: szeptembertől 4 százalékos hozzájárulással kell erősíteniük az állami büdzsét.

Szeptember 1-jétől a ka-matadó is életbe lép, mértéke a kamat-, illetve az árfolyamnyereség 20 százaléka, s ugyancsak szeptembertől 44 százalékról 54 százalékra emelkedik a természetbeni juttatásokat terhelő adó.

A jövőben a főállású egyéni és társas vállalkozók mellett a foglalkoztatók és a biztosítottak is kötelesek minimális járulékot fizetni, melynek összege ráadásul meg is duplázódik: szeptembertől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, jövőre pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie. (Akinek a tényleges jövedelme a fentiek szerinti értékhatárt nem éri el, járulékkedvezményt vehet igénybe.)

A jövő évtől bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást: függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás, egy minimális nagyságrendű adót mindenképpen fizetnie kell. Szintén sokakat érint, hogy október 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedik az eva, az érintett vállalkozók azonban szeptember 15-éig kijelentkezhetnek a hatálya alól. Jövő januártól él a társas vállalkozásokat terhelő, 20 százalékos házipénztáradó, melyet akkor kell megfizetni, ha a napi záróegyenleg meghalad egy bizonyos szintet. (Az elismert pénzkészlet az adóalany elszámolt éves összes árbevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint lehet.) Meg kell még említeni az úgynevezett szolidaritási adót is, főként hogy a teher a társas és az egyéni vállalkozások számára már szeptembertől él. Az adó alapja az adózás előtti nyereség, illetve a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, mértéke pedig 4 százalék.

A költségvetés rendbetételébe azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány: a jövő év elejétől az összevont jövedelmük járulékplafon fölötti része után kell 4 százalékot leróniuk.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

Folytatva a sort: a nyugdíjas vállalkozók - a vállalkozásukból származó, 18 százalékos személyi jövedelem-adóval terhelt - jövedelmük után szeptembertől 10, januártól pedig 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. Az alkalmazottként munkát vállaló nyugdíjasok sem maradnak ki a sorból: szeptembertől 4 százalékos hozzájárulással kell erősíteniük az állami büdzsét.

Szeptember 1-jétől a ka-matadó is életbe lép, mértéke a kamat-, illetve az árfolyamnyereség 20 százaléka, s ugyancsak szeptembertől 44 százalékról 54 százalékra emelkedik a természetbeni juttatásokat terhelő adó.

A jövőben a főállású egyéni és társas vállalkozók mellett a foglalkoztatók és a biztosítottak is kötelesek minimális járulékot fizetni, melynek összege ráadásul meg is duplázódik: szeptembertől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, jövőre pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie. (Akinek a tényleges jövedelme a fentiek szerinti értékhatárt nem éri el, járulékkedvezményt vehet igénybe.)

A jövő évtől bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást: függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás, egy minimális nagyságrendű adót mindenképpen fizetnie kell. Szintén sokakat érint, hogy október 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedik az eva, az érintett vállalkozók azonban szeptember 15-éig kijelentkezhetnek a hatálya alól. Jövő januártól él a társas vállalkozásokat terhelő, 20 százalékos házipénztáradó, melyet akkor kell megfizetni, ha a napi záróegyenleg meghalad egy bizonyos szintet. (Az elismert pénzkészlet az adóalany elszámolt éves összes árbevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint lehet.) Meg kell még említeni az úgynevezett szolidaritási adót is, főként hogy a teher a társas és az egyéni vállalkozások számára már szeptembertől él. Az adó alapja az adózás előtti nyereség, illetve a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, mértéke pedig 4 százalék.

A költségvetés rendbetételébe azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány: a jövő év elejétől az összevont jövedelmük járulékplafon fölötti része után kell 4 százalékot leróniuk.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

Folytatva a sort: a nyugdíjas vállalkozók - a vállalkozásukból származó, 18 százalékos személyi jövedelem-adóval terhelt - jövedelmük után szeptembertől 10, januártól pedig 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. Az alkalmazottként munkát vállaló nyugdíjasok sem maradnak ki a sorból: szeptembertől 4 százalékos hozzájárulással kell erősíteniük az állami büdzsét.

Szeptember 1-jétől a ka-matadó is életbe lép, mértéke a kamat-, illetve az árfolyamnyereség 20 százaléka, s ugyancsak szeptembertől 44 százalékról 54 százalékra emelkedik a természetbeni juttatásokat terhelő adó.

A jövőben a főállású egyéni és társas vállalkozók mellett a foglalkoztatók és a biztosítottak is kötelesek minimális járulékot fizetni, melynek összege ráadásul meg is duplázódik: szeptembertől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, jövőre pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie. (Akinek a tényleges jövedelme a fentiek szerinti értékhatárt nem éri el, járulékkedvezményt vehet igénybe.)

A jövő évtől bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást: függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás, egy minimális nagyságrendű adót mindenképpen fizetnie kell. Szintén sokakat érint, hogy október 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedik az eva, az érintett vállalkozók azonban szeptember 15-éig kijelentkezhetnek a hatálya alól. Jövő januártól él a társas vállalkozásokat terhelő, 20 százalékos házipénztáradó, melyet akkor kell megfizetni, ha a napi záróegyenleg meghalad egy bizonyos szintet. (Az elismert pénzkészlet az adóalany elszámolt éves összes árbevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint lehet.) Meg kell még említeni az úgynevezett szolidaritási adót is, főként hogy a teher a társas és az egyéni vállalkozások számára már szeptembertől él. Az adó alapja az adózás előtti nyereség, illetve a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, mértéke pedig 4 százalék.

A költségvetés rendbetételébe azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány: a jövő év elejétől az összevont jövedelmük járulékplafon fölötti része után kell 4 százalékot leróniuk.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

Szeptember 1-jétől a ka-matadó is életbe lép, mértéke a kamat-, illetve az árfolyamnyereség 20 százaléka, s ugyancsak szeptembertől 44 százalékról 54 százalékra emelkedik a természetbeni juttatásokat terhelő adó.

A jövőben a főállású egyéni és társas vállalkozók mellett a foglalkoztatók és a biztosítottak is kötelesek minimális járulékot fizetni, melynek összege ráadásul meg is duplázódik: szeptembertől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, jövőre pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie. (Akinek a tényleges jövedelme a fentiek szerinti értékhatárt nem éri el, járulékkedvezményt vehet igénybe.)

A jövő évtől bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást: függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás, egy minimális nagyságrendű adót mindenképpen fizetnie kell. Szintén sokakat érint, hogy október 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedik az eva, az érintett vállalkozók azonban szeptember 15-éig kijelentkezhetnek a hatálya alól. Jövő januártól él a társas vállalkozásokat terhelő, 20 százalékos házipénztáradó, melyet akkor kell megfizetni, ha a napi záróegyenleg meghalad egy bizonyos szintet. (Az elismert pénzkészlet az adóalany elszámolt éves összes árbevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint lehet.) Meg kell még említeni az úgynevezett szolidaritási adót is, főként hogy a teher a társas és az egyéni vállalkozások számára már szeptembertől él. Az adó alapja az adózás előtti nyereség, illetve a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, mértéke pedig 4 százalék.

A költségvetés rendbetételébe azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány: a jövő év elejétől az összevont jövedelmük járulékplafon fölötti része után kell 4 százalékot leróniuk.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

Szeptember 1-jétől a ka-matadó is életbe lép, mértéke a kamat-, illetve az árfolyamnyereség 20 százaléka, s ugyancsak szeptembertől 44 százalékról 54 százalékra emelkedik a természetbeni juttatásokat terhelő adó.

A jövőben a főállású egyéni és társas vállalkozók mellett a foglalkoztatók és a biztosítottak is kötelesek minimális járulékot fizetni, melynek összege ráadásul meg is duplázódik: szeptembertől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, jövőre pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie. (Akinek a tényleges jövedelme a fentiek szerinti értékhatárt nem éri el, járulékkedvezményt vehet igénybe.)

A jövő évtől bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást: függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás, egy minimális nagyságrendű adót mindenképpen fizetnie kell. Szintén sokakat érint, hogy október 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedik az eva, az érintett vállalkozók azonban szeptember 15-éig kijelentkezhetnek a hatálya alól. Jövő januártól él a társas vállalkozásokat terhelő, 20 százalékos házipénztáradó, melyet akkor kell megfizetni, ha a napi záróegyenleg meghalad egy bizonyos szintet. (Az elismert pénzkészlet az adóalany elszámolt éves összes árbevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint lehet.) Meg kell még említeni az úgynevezett szolidaritási adót is, főként hogy a teher a társas és az egyéni vállalkozások számára már szeptembertől él. Az adó alapja az adózás előtti nyereség, illetve a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, mértéke pedig 4 százalék.

A költségvetés rendbetételébe azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány: a jövő év elejétől az összevont jövedelmük járulékplafon fölötti része után kell 4 százalékot leróniuk.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

A jövőben a főállású egyéni és társas vállalkozók mellett a foglalkoztatók és a biztosítottak is kötelesek minimális járulékot fizetni, melynek összege ráadásul meg is duplázódik: szeptembertől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, jövőre pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie. (Akinek a tényleges jövedelme a fentiek szerinti értékhatárt nem éri el, járulékkedvezményt vehet igénybe.)

A jövő évtől bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást: függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás, egy minimális nagyságrendű adót mindenképpen fizetnie kell. Szintén sokakat érint, hogy október 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedik az eva, az érintett vállalkozók azonban szeptember 15-éig kijelentkezhetnek a hatálya alól. Jövő januártól él a társas vállalkozásokat terhelő, 20 százalékos házipénztáradó, melyet akkor kell megfizetni, ha a napi záróegyenleg meghalad egy bizonyos szintet. (Az elismert pénzkészlet az adóalany elszámolt éves összes árbevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint lehet.) Meg kell még említeni az úgynevezett szolidaritási adót is, főként hogy a teher a társas és az egyéni vállalkozások számára már szeptembertől él. Az adó alapja az adózás előtti nyereség, illetve a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, mértéke pedig 4 százalék.

A költségvetés rendbetételébe azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány: a jövő év elejétől az összevont jövedelmük járulékplafon fölötti része után kell 4 százalékot leróniuk.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

A jövőben a főállású egyéni és társas vállalkozók mellett a foglalkoztatók és a biztosítottak is kötelesek minimális járulékot fizetni, melynek összege ráadásul meg is duplázódik: szeptembertől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, jövőre pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie. (Akinek a tényleges jövedelme a fentiek szerinti értékhatárt nem éri el, járulékkedvezményt vehet igénybe.)

A jövő évtől bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást: függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás, egy minimális nagyságrendű adót mindenképpen fizetnie kell. Szintén sokakat érint, hogy október 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedik az eva, az érintett vállalkozók azonban szeptember 15-éig kijelentkezhetnek a hatálya alól. Jövő januártól él a társas vállalkozásokat terhelő, 20 százalékos házipénztáradó, melyet akkor kell megfizetni, ha a napi záróegyenleg meghalad egy bizonyos szintet. (Az elismert pénzkészlet az adóalany elszámolt éves összes árbevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint lehet.) Meg kell még említeni az úgynevezett szolidaritási adót is, főként hogy a teher a társas és az egyéni vállalkozások számára már szeptembertől él. Az adó alapja az adózás előtti nyereség, illetve a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, mértéke pedig 4 százalék.

A költségvetés rendbetételébe azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány: a jövő év elejétől az összevont jövedelmük járulékplafon fölötti része után kell 4 százalékot leróniuk.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

A jövő évtől bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást: függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás, egy minimális nagyságrendű adót mindenképpen fizetnie kell. Szintén sokakat érint, hogy október 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedik az eva, az érintett vállalkozók azonban szeptember 15-éig kijelentkezhetnek a hatálya alól. Jövő januártól él a társas vállalkozásokat terhelő, 20 százalékos házipénztáradó, melyet akkor kell megfizetni, ha a napi záróegyenleg meghalad egy bizonyos szintet. (Az elismert pénzkészlet az adóalany elszámolt éves összes árbevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint lehet.) Meg kell még említeni az úgynevezett szolidaritási adót is, főként hogy a teher a társas és az egyéni vállalkozások számára már szeptembertől él. Az adó alapja az adózás előtti nyereség, illetve a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, mértéke pedig 4 százalék.

A költségvetés rendbetételébe azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány: a jövő év elejétől az összevont jövedelmük járulékplafon fölötti része után kell 4 százalékot leróniuk.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

A jövő évtől bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást: függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás, egy minimális nagyságrendű adót mindenképpen fizetnie kell. Szintén sokakat érint, hogy október 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedik az eva, az érintett vállalkozók azonban szeptember 15-éig kijelentkezhetnek a hatálya alól. Jövő januártól él a társas vállalkozásokat terhelő, 20 százalékos házipénztáradó, melyet akkor kell megfizetni, ha a napi záróegyenleg meghalad egy bizonyos szintet. (Az elismert pénzkészlet az adóalany elszámolt éves összes árbevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint lehet.) Meg kell még említeni az úgynevezett szolidaritási adót is, főként hogy a teher a társas és az egyéni vállalkozások számára már szeptembertől él. Az adó alapja az adózás előtti nyereség, illetve a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, mértéke pedig 4 százalék.

A költségvetés rendbetételébe azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány: a jövő év elejétől az összevont jövedelmük járulékplafon fölötti része után kell 4 százalékot leróniuk.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

A költségvetés rendbetételébe azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány: a jövő év elejétől az összevont jövedelmük járulékplafon fölötti része után kell 4 százalékot leróniuk.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

A költségvetés rendbetételébe azonban nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány: a jövő év elejétől az összevont jövedelmük járulékplafon fölötti része után kell 4 százalékot leróniuk.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

Végül arról, hogy az Alkotmánybírósághoz az elmúlt hetekben úgy magánszemélyektől, mint különböző szervezetektől számos beadvány érkezett a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül: többen kérték például a házipénztárról szóló passzus, továbbá az elvárt adó megsemmisítését, illetve felvetették, hogy alkotmányos-e a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázása.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.

Az Alkotmánybíróság már elkezdte a beadványok feldolgozását, a szakértők szerint azonban akár egy évbe is beletelhet, mire a felvetések kapcsán érdemi döntés születik.