Gazdaság

2006.09.05. 02:27

Biztosítás és a kölcsön

Budapest (mti) - Az életbiztosítással kombinált lakáshitelek csapdát rejtenek magukban, hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a legújabb hírlevelében.

Mórocz Zsolt

A minél jobb eladhatóság érdekében a bankok és biztosítók, valamint az értékesítő partnerek az életbiztosítással kombinált lakáshiteleknek többnyire csak a kedvező vonásait ismertetik - áll a PSZÁF tájékoztatójában. A problémák főleg a futamidő vége felé jelentkeznek majd, ahogy ez történt Nagy-Britanniában is. Az ilyen konstrukció lényege, hogy az ügyfél köt egy életbiztosítást, és vagy ezt követően rövid idő múlva, de lehet, hogy csak 2-3 év elteltével, egy banktól kölcsönt vehet fel. A bank részére csak a kamatot és az esetleges költségeket fizeti rendszeresen az ügyfél, mivel a hitel tőke-részét a biztosító utalja át a banknak. A tőke-törlesztés összege az életbiztosításban keletkezik (konstrukciótól függően a havi befizetés 80-90 százaléka kerül e célra elkülönítésre, amit a biztosító befektet, és vagy a futamidő végén egy összegben, vagy mondjuk ötévente utal át a banknak). Miután a biztosítást kötők maguk is dönthetnek arról, hogy a biztosító mibe fektesse az életbiztosításban képződő megtakarításukat, rossz választás esetén előállhat az a helyzet, hogy a törlesztés esedékességekor nem áll rendelkezésre akkora összeg, amennyire szükség lenne. (Ha a biztosító maga dönti el, hogy mibe fekteti az ügyfelek pénzét, rossz piaci körülmények között akkor is hasonló helyzet állhat elő.) Nagy-Britanniában a mostanában lejáró - még a 90-es évek elején kötött - 8 millió darab életbiztosítással kombinált lakáshitelt kötőkből 2,7 millióan szenvedtek el átlagosan 7.200 font (mintegy 3 millió forint) veszteséget. Ennyit kellett még utólag fizetniük, hogy lezárják a szerződést.

A minél jobb eladhatóság érdekében a bankok és biztosítók, valamint az értékesítő partnerek az életbiztosítással kombinált lakáshiteleknek többnyire csak a kedvező vonásait ismertetik - áll a PSZÁF tájékoztatójában. A problémák főleg a futamidő vége felé jelentkeznek majd, ahogy ez történt Nagy-Britanniában is. Az ilyen konstrukció lényege, hogy az ügyfél köt egy életbiztosítást, és vagy ezt követően rövid idő múlva, de lehet, hogy csak 2-3 év elteltével, egy banktól kölcsönt vehet fel. A bank részére csak a kamatot és az esetleges költségeket fizeti rendszeresen az ügyfél, mivel a hitel tőke-részét a biztosító utalja át a banknak. A tőke-törlesztés összege az életbiztosításban keletkezik (konstrukciótól függően a havi befizetés 80-90 százaléka kerül e célra elkülönítésre, amit a biztosító befektet, és vagy a futamidő végén egy összegben, vagy mondjuk ötévente utal át a banknak). Miután a biztosítást kötők maguk is dönthetnek arról, hogy a biztosító mibe fektesse az életbiztosításban képződő megtakarításukat, rossz választás esetén előállhat az a helyzet, hogy a törlesztés esedékességekor nem áll rendelkezésre akkora összeg, amennyire szükség lenne. (Ha a biztosító maga dönti el, hogy mibe fekteti az ügyfelek pénzét, rossz piaci körülmények között akkor is hasonló helyzet állhat elő.) Nagy-Britanniában a mostanában lejáró - még a 90-es évek elején kötött - 8 millió darab életbiztosítással kombinált lakáshitelt kötőkből 2,7 millióan szenvedtek el átlagosan 7.200 font (mintegy 3 millió forint) veszteséget. Ennyit kellett még utólag fizetniük, hogy lezárják a szerződést.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!