követelmények

2019.02.01. 15:22

A versenyképességi reformok növelése lehet Magyarország belépője az euróövezetbe

Szapáry György, az MNB elnöki főtanácsadója egy interjúban az euró eddigi történetének tanulságairól és a jövő lehetőségeiről is beszélt.

Forrás: Shutterstock.com

Fotó: RossHelen

Az Origónak adott interjúban Szapáry György elismerően nyilatkozott az euró atyjaként is emlegetett Lámfalussy Sándor professzorról, aki doktori disszertációjának témavezetője is volt a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetemen.

Mint mondta, a professzor rengeteg tanáccsal segítette munkája során, a tézis megvédésekor pedig ő tette fel neki a legjobb kérdéseket.

[caption id="" align="alignnone" width="644"] Fotó: Szapáry György, volt washingtoni nagykövet, elnöki főtanácsadó (MNB) / Forrás: Origo / Szapáry György[/caption]

 

Az euróról azt mondta, bár többen megjósolták már az euróövezet felbomlását, a kérdés az, mi lehetne helyette.

Visszatérés a kiszámíthatatlan árfolyam ingadozásokhoz, ami akadályozná az egységes piac normális működését? Ez nem tűnik vonzó alternatívának.

Arról, hogy mi alapján döntheti el egy ország, hogy érdemes-e csatlakoznia az övezethez, azt mondta, ha egy ország teljesíti a maastrichti kritériumokat, „akkor azon túlmenően a nemzeti hatóságoknak kell megállapítani, hogy az adott ország megérett-e már az eurózónába történő belépésre.”

Legfontosabb kérdés, hogy az ország fenn tudja-e tartani a fiskális fegyelmet, megvan-e erre a szükséges, politikai ciklusokon átívelő elkötelezettség. Ezen túlmenően, fontos például figyelembe venni az úgynevezett egyensúlyi felzárkózási inflációt. Ennek lényege, hogy az árak gyorsabban növekednek a szolgáltatási szektorban, ahol a termelékenység növelésének lehetősége természeténél fogva korlátozottabb, mint a feldolgozóiparban, ami megemeli az általános infláció ütemét.

Az euró felkészületlen bevezetésének természetesen kellemetlen következményei is lehetnek, jó példa erre Görögország, Spanyolország és Portugália – mondta Szapáry György. Esetükben a fő probléma az volt, hogy a belépést megelőzően az infláció és a kamatszint jóval magasabb volt, mint az eurózónán belül – fejtette ki. Az emiatt kirobbant gazdasági válság enyhítésére azonban vannak vészforgatókönyvek, amelyek segíthetnek. A csatlakozással nagyon jól járt ugyanakkor Írország.

Az interjúban azt is levezette, milyen feltételeknek kell teljesülnie, hogy Magyarország is csatlakozzon az eurózónához. Említette többek között a versenyképességi reformokat, és azt is kiemelte, milyen fontos, hogy ezeket a reformokat elszántan és folyamatosan fenn tudja tartani az ország.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában