A Moody's bóvli kategóriába sorolta Magyarországot

Leminősített a Moody’s

Hiába jelentette be egy hete a kormány, hogy tárgyalásokat kezd a nemzetközi pénzalappal, ez nem hatotta meg a hitelminősítőket. A három nagy közül az egyik, a Moody’s péntek hajnalra Magyarország hitelképességét az eddigi Baa3-as kategóriából egy fokozattal lejjebb, Ba1-be sorolta. A nemzetközi pénzvilág számára ez azt jelenti, hogy hazánkat a befektetésre nem javasolt országok sorába, igaz, még e kategória felső határára, de már a bóvli közé tették. Azonban ez a hely sem biztos, innen nagyon könnyű még lejjebb csúszni.

Zuhant a forint, de

Számos hatása lesz a következő időszakban e leminősítésnek, a leggyorsabb következmény természetesen a forint árfolyamának zuhanása volt.

Péntek  reggelre a forint euróhoz viszonyított árfolyama megközelítette a néhány hete elért mélypontot (317,60 körül volt), s a reggeli órákban is 317 forint felett lehetett kereskedni a közös valutával. A dollárral szemben 237,69-ig, a svájci frankkal szemben pedig 258,10-ig gyengült a forint  reggelre. Az exportőrök számára bevétel-növekedést, a versenyképességük javulását eredményezi a gyenge forint, így van ez a jelentős bútorexportőr, a Kanizsa Trend Kft. esetében is.
- Az exportunk értéke megközelíti az évi 5 milliárd forintot. Örülünk a forint gyengülésének, mert ez jól hat versenyképességünkre. Erre nagy szükségünk van, mert az egyéb kelet-európai versenyországok, mint Románia, Bulgária, Fehéroroszország, Ukrajna bútorexportőrei kedvezőbb költségstruktúrával tudják a miénkhez hasonló termékeket előállítani. Olcsóbbak, ezért versenyelőnyben vannak a nyugat-európai piacokon. Az olcsóbb forint segít bennünket az export tevékenységben, és hála isten nincs hiteltartozásunk. Ugyanakkor az importon keresztül drágítja a magyarországi árainkat. Mindent megteszünk azért, hogy különböző hatékonyságnövelési és költségtakarékossági intézkedésekkel ennek a hatását a lehető legjobban ellensúlyozzuk. Azonban, ha hosszú távon megmarad a gyenge forint, annak a hatásait érvényesítenünk kell a hazai árainkban - válaszolta Miklós Zsolt.
A bútorgyártó cég importján elsősorban különféle alapanyagokat kell érteni. Megkérdeztük az ügyvezetőt, a gyenge forint az export-import mérlegét tekintve összességében hogyan hat a gazdálkodásukra. Miklós Zsolt azt válaszolta, amennyiben a forint euróval szembeni árfolyama 300 felett marad, az a cég számára pozitív végkifejletet eredményez.

Az export a mentőöv?

A gép- és acélszerkezetgyártó zalaegerszegi 3 B Hungária Kft. több beruházást is végrehajtott, bővítették az egyik üzemcsarnokukat, korszerű gyártó berendezést, lézervágó gépet vásároltak. Mint Nagy Zoltán ügyvezetőtől megtudtuk, közel 400 ezer eurós hitelt törlesztenek.

- Az év elején 250-260 forintos euróárfolyamú hiteltörlesztéssel számolhattunk, most 300 forintnál drágábbal. Ez több tízmilliós drágulást eredményez. Ha nem lenne emellett exportunk, ez tragikus lenne. Ám jelentős arányban, mintegy 80 százalékban értékesítünk külföldön, így az árbevételünk 80 százalékát euróban kapjuk. Pontosan még nem számoltuk ki, mit eredményez a jelenlegi árfolyam, de annyit látok, hogy az exportnak köszönhetően nem lesz túl rossz a helyzetünk - mondta az ügyvezető.

Ezt nem vártuk a Moody’s-tól

- Régóta lehetett számítani a leminősítésre, ami annyiban mégis meglepetést okozott, hogy a piac leginkább az S&P-től várta ezt, ám a Moody’s-tól kapta meg. Az S&P pedig bejelentette, hogy a döntéssel megvárja a februárban záruló IMF-tárgyalások eredményét - fogalmaz Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője, aki szerint egy esetleges IMF-megállapodással a Moodys-nál csak a további leminősítést kerülhetjük el, a hitelminősítő ugyanis rendkívül negatívan vélekedik a magyar gazdaság növekedési kilátásait és a jelenlegi adósságszint fenntarthatóságát illetően. S bár az időzítés megosztja a minősítőket, a leminősítés mellett felsorakoztatott érveik hasonlóak.
 
- A lépés hatására a forint a korábbi csúcsokig gyengült, az állampapírhozamok jelentősen emelkedtek, s ebben a helyzetben az Államadósság Kezelő Központnak nehéz lesz állampapírt értékesíteni, véli a makroelemző. A piac pedig a gazdaságpolitikai reakcióra vár - most minden ettől függ.

 - A jegybank kamatot emelhet és devizapiaci intervencióval élhet a helyzet stabilizálása érdekében. A kormány rövid távon azzal segíthet, ha a befektetők és az IMF által hangoztatott gazdasági prioritások támogatásáról biztosítja a piacot, néhány hónapos kitekintésben pedig azzal, ha az IMF-tárgyalások végén olyan hiteles, új gazdaságpolitikát foganatosít, amely meggyőzi a befektetőket, hogy a növekedés nem lassul tovább, miközben a költségvetés helyzete sem romlik. Ez tartósan megóvná a gazdaságot attól, hogy az S&P és a Fitch a Moody’s útjára lépjen.

 A forint árfolyama - racionális, pozitív gazdaságpolitikai reakciót feltételezve - két-háromhetes horizonton nem valószínű, hogy nagyon legyengülne, s ha lesz is új csúcs, előreláthatóan nem lesz tartós, sőt, Samu János inkább némi erősödést valószínűsít - átmenetileg. Hosszabb távon azonban - rossz nemzetközi hangulat és a hitelezőkkel folytatott akadozó tárgyalások esetén - nem kizárható, hogy fizetőeszközünk új csúcsokat dönt. Mindez számszerűsítve: a közeljövőben 310 alá is mehet a forint euróhoz viszonyított árfolyama, néhány hónapos időtávot alapul véve viszont elkerülheti a 320 forintot is.

Matolcsy: a gazdasági fundamentumok nem indokolják a leminősítést

A miniszterelnökkel és a nemzetgazdasági miniszterrel pénteken egyeztető vezető közgazdászok véleménye egyértelmű volt a tekintetben, hogy a magyar gazdaság fundamentumai nem indokolják Magyarország leminősítését - derült ki azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyet Matolcsy György tartott az egyeztetés után.

Matolcsy György a fundamentumok között említette a költségvetési hiányt, a folyó fizetési mérleg helyzetét és a foglalkoztatás változásának irányát. 
"Itt valami más van. Voltak, akik ki is mondták, hogy itt egy spekulációs támadás egyik eleme van, voltak, akik ebben nem voltak biztosak, de abban egyetértettek, hogy a fundamentumok nem indokolják a Moody's leminősítését" - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter. 
Kijelentette: spekuláció folyik Magyarország ellen, "meghatározó magyar pénzügyi területeken, tehát az állampapír, a forint, a CDS felár, és úgy általában az országgal kapcsolatos pénzügyi bizalom terén". "Ez sajnálatos, ennek nem kellene így lennie", pontosan azért, mert a Magyarország kormánya bizonyította, hogy a pénzügyi egyensúly szempontjából az Európai Unió legjobb országai közé tartozunk - mondta Matolcsy György.
Hozzátette: ezzel az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja és a Magyar Nemzeti Bank is egyetért.
A miniszter arról is beszámolt, hogy Magyarországon egy jövő évi csökkenő német gazdasági növekedés esetén nem reális a 1,5 százalékos gazdasági növekedés, így a magyar gazdaság 0,5 és egy százalék között bővülhet 2012-ben.
Matolcsy György hangsúlyozta: konkrét előrejelzés még nincs, egyelőre ez a sáv határozható meg a gazdasági növekedés kapcsán.
A nemzetgazdasági miniszter egy új növekedési terv kialakítását, a pénzügyi védőhálót, valamint a Magyar Bankszövetséggel való együttműködést nevezte meg három célként. 
 Elmondta: a közgazdászok is azt tanácsolták a kormánynak, hogy új növekedési terv keretében meg kell vizsgálni, milyen belföldi vagy külföldi pénzügyi forrásokat lehet bekapcsolni a beruházásokba, és ezzel nagyobb növekedést produkálni. 
A miniszter a pénzügyi védőháló érdekében a Nemzetközi Valutaalappal, valamint az Európai Unióval való szoros együttműködést hangsúlyozta, és a tárgyalópartnerekkel egyetértve fontosnak nevezte a Magyar Bankszövetséggel való együttműködést is a végtörlesztés érdekében. 
Matolcsy György kérdésre válaszolva az IMF-fel való tárgyalásokról elmondta: a magyar kormány természetesen szeretett volna egy rugalmas hitelkeret-megállapodást elérni,  "ezt azonban úgy tűnik, nem tudjuk megcélozni". Hangsúlyozta: az elővigyázatossági  és a  készenléti megállapodás közül a magyar kormány a rugalmasabbat szeretné elérni az idén decemberben kezdődő tárgyalásokon. 
Hangsúlyozta: a kormány nem szeretne az IMF, az Európai Unió vagy az Európai Központi Bank finanszírozási keretéhez visszatérni. "Nem lehívni szeretnénk egy későbbi hitelkeretet, hanem egy pénzügy védőhálóként a pénzpiacok számára bemutatni" - jelezte a nemzetgazdasági miniszter, hozzáfűzve, hogy Magyarország sikeresen finanszírozza magát a pénzpiacokról, ez nem változhat a következő hónapokban, években sem. 

Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tizenegy közgazdásszal folytatott konzultációt pénteken délután. 
 A meghívottak között volt Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, Csaba László egyetemi tanár, Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke, Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezetője, Barcza György, a K andH vezető elemzője, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, Töröcskei István, a Széchenyi Bank elnöke, Szapáry György, Magyarország  washingtoni nagykövete, Arnold Mihály, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese, Soós Lőrinc, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke és Auth Henrik, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Lapozzon a további részletekért!

OLDALTÖRÉS: A Moody's bóvliba sorolta Magyarországot

A Moody's bóvliba sorolta Magyarországot


Megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody's Investors Service. A kormány szerint mindez egy összenhangolt támadás része, mely a forint ellen irányul.

A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló, negatív kilátást hagyott érvényben.

A Moody's bóvliba sorolta Magyarországot


Megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody's Investors Service. A kormány szerint mindez egy összenhangolt támadás része, mely a forint ellen irányul.

A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló, negatív kilátást hagyott érvényben.

A Moody's bóvliba sorolta Magyarországot


Megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody's Investors Service. A kormány szerint mindez egy összenhangolt támadás része, mely a forint ellen irányul.

A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló, negatív kilátást hagyott érvényben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a leminősítésnek nincsen alapja, mert az elmúlt másfél éves időszakban a magyar gazdaság legtöbb területén minden külső nehézség ellenére kifejezetten kedvező irányú változás következett be: 2011-ben többlettel zár majd a magyar költségvetés, a folyó fizetési mérleg szufficites, 2011-ben, 7 éves Európai Uniós tagságunk óta először sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt - hangsúlyozzák.

A tárca közölte, "a forint gyengülését nyilvánvalóan sem a magyar gazdaság teljesítménye, sem a költségvetés állapota nem indokolja, annak hátterében így csak egy Magyarország elleni spekulációs támadás állhat, amihez épp az ilyen, szakmailag megalapozatlan hitelminősítői vélemények adnak táptalajt".

Rogán Antal, az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának fideszes elnöke egy reggeli televíziós műsorban.
nem tartotta indokoltnak a Moody's lépését, mert Magyarország fundamentumai nem rosszak, sőt jobbak, mint néhány környező országé.

A TV2 Mokka című műsorában Rogán Antal kifejtette: a magyar államháztartási hiány nem vethető össze például a portugállal, vagy a görögországival, ahol 7-9 százalékos államháztartási hiányt kell csökkenteni, míg Magyarországon a hiány 3 százalék. Hozzátette azt is, hogy a magyar fizetési mérleg pozitív.

A gazdasági bizottság elnöke elmondta: ugyanakkor a Moody's helyesen állapította meg, hogy van egy súlyos örökség, mind az államnál, mind a családoknál óriási devizaadósság halmozódott fel, de az elmúlt másfél évben a kormány mindent megtett, hogy ennek a kockázatát mérsékelje.

"Azt érezzük, hogy hetek óta egy koncentrált és erős támadássorozat folyik a forint ellen, s úgy gondolom, hogy a  Moody's lépése, amit nem tartok indokoltnak, ebbe a körbe tartozik" - fogalmazott a Fidesz politikusa.

Magyarország államadós-besorolása a másik két nagy hitelminősítőnél - Standard & Poor's, Fitch Ratings - továbbra is a befektetési ajánlású sávban, annak alsó szélén van, egyaránt "BBB mínusz" osztályzattal. Az S&P néhány órával a Moody's csütörtök éjjeli bejelentése előtt tett utalást arra, hogy valószínűleg február végéig dönt a magyar adósosztályzatról, az IMF/EU-tárgyalások esélyeinek értékelése után.

Pénteken kora délelőtt árfolyammélypont közelébe esett a forint az euróval szemben a Moody's hitelminősítő magyar szuverén besorolásra adott rontását követően. Az eurót délelőtt kilenc óra után 316,74 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben a csütörtök délutáni 311,36 forintos és csütörtök délelőtti 308,82 forintos jegyzések után. Pénteken a legmagasabb euró jegyzés 317,25 forinton történt. A forintárfolyam mélypontja az idén november 14-én, 317,85 forintos eurójegyzésen volt.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt mondta: a Moody's lépése ráirányította a figyelmet arra, hogy az államháztartási egyensúly érdekében fel kell gyorsítani a Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogramot alátámasztó törvénykezést. Ha az EU és az IMF látja, hogy biztosítva van, hogy 2013-ban is 3 százalék alatt marad az államháztartási hiány, Magyarország mostani besorolása már ez nem lenne - jegyezte meg.

Charles Robertson, a Renaissance Capital vezető közgazdásza szintén úgy vélte, a leminősítés reformokra ösztönözheti Magyarországot.

Árokszállási Zoltán, a Erste Bank elemzője meglepőnek nevezte a minősítési lépést az után, hogy néhány órával korábban a Standard & Poor's bejelentette, a következő 90 napig nem fogja megváltoztatni Magyarország besorolását. Abból a szempontból viszont nem volt meglepő a leminősítés, hogy a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája jelentős befolyásoló erő, és ezt a hitelminősítő is jelezte indoklásában.

A forint és a magyar államkötvény piacán már egy jó ideje a nem befektetői kategóriába sorolt papírokhoz hasonló áron forognak a magyar állampapírok és a forint - tette hozzá az Erste elemzője, aki szerint negatív lesz a hatása a leminősítésnek. A piacokon  további gyengülés lehet, de talán nem lesz végzetes a piaci reakció.

Az elemző kifejtette: az MNB Monetáris Tanácsa kedden tart kamatdöntő ülést, a leminősítés mindenképpen növeli a kockázatát egy kamatemelésnek, de nehéz megmondani, végül mi lesz.

A reálgazdaságnak nem lenne szüksége kamatemelésre, az állam finanszírozási helyzete viszont nem enged meg egy kamatcsökkentést, inkább kamatemelést indokolna. Ezek a szempontok ütközhetnek a monetáris tanácsban, de nőtt az esélye egy kamatemelésnek - mondta Árokszállási Zoltán.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 531,76 pontos csökkenéssel, 16.441,74 ponton nyitott pénteken, a csütörtöki záró értékéhez képest 3,13 százalékkal gyengült.

OLDALTÖRÉS: A Moondy's szerint sok a bizonytalanság

Baa3-ról Ba1-re

A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

Magyarország államadós-besorolása a másik két nagy hitelminősítőnél - Standard & Poor's, Fitch Ratings - továbbra is a befektetési ajánlású sávban, annak alsó szélén van, egyaránt "BBB mínusz" osztályzattal.

A Moody's indoklása szerint növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira.

A hitelminősítő szerint emellett Magyarország "egyre fogékonyabb az eseménykockázatokra" a magas államadósság-teher, a külföldi befektetőktől való erőteljes függés és a jelentős finanszírozási igények miatt, miközben erősödik a külső piaci volatilitás is.

A Moody's közölte: véleménye szerint e tényezők együttes hatása kedvezőtlenül fogja érinteni a kormány pénzügyi erejét, és gyengíti sokktűrő kapacitását. A negatív kilátás érvényben hagyása az azzal kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi, hogy az ország képes-e ellenállni az európai szuverén adósságválságból eredő potenciális eseménykockázatoknak - áll az elemzésben.

A hitelminősítő szerint a 2010 végén mért 81 százalékos GDP-arányos államadósság-ráta "érdemben meghaladta" a "Baa3" besorolású országokra jellemző középértéket. Jóllehet a magyar kormány elkötelezte magát amellett, hogy 2018-ig 50 százalékra csökkenti az államadósság-rátát, továbbra sem egyértelmű az ennek elérését célzó középtávú kormányzati stratégia. Emellett az, hogy a kormány eddig egyszeri intézkedésekre támaszkodott - mint például a nyugdíjalapok vagyonának likvidálása -, hosszú távon nem fogja javítani az adósság fenntarthatóságát - fogalmazott a leminősítéshez fűzött elemzésében a Moody's.

Bár a 2012-es költségvetés - szerkezeti reformok és ad hoc jövedelemtermelő intézkedések révén - 2,5 százalékos államháztartási hiányt tűzött ki célként, a Moody's szerint azonban a kormányt e cél elérésében korlátozni fogja a magasabb finanszírozási költség és az alacsony növekedéssel jellemzett környezet.

A cég szerint az is csak "korlátozottan látható", hogy a kormány az alacsony növekedési környezetben miképp tervezi elérni a konvergencia-programban 2013-ra szereplő 2,2 százalékos hiánycélt.

A Moody's közölte, hogy az eddigi 2,7, illetve 2,6 százalékról 1,5, illetve 0,5 százalékra módosította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedésére adott előrejelzését.

Az elemzés szerint a magánszektorbeli adósságleépítésből eredő gyenge hazai kereslet, valamint az olyan strukturális korlátok, mint a magas munkanélküliség és az alacsony foglalkoztatottság, még tovább gyengítik az ország középtávú növekedési potenciálját. A külső tényezők közül Magyarországot a fő kereskedelmi partnerek, különösen Németország meggyengült növekedési kilátásai érintik.

A Moody's szerint mindemellett a nem teljesítő kinnlevőségek emelkedő aránya, a bankok jövedelmezőségét érintő legutóbbi kormányzati intézkedések, valamint a külföldi tulajdonos bankok csökkenő likviditásnyújtási képessége korlátozza a magyar bankrendszer képességét is arra, hogy hitelkihelyezésekkel támogassa a növekedést.

A hitelminősítő elemzése szerint az osztályzatrontás másik fő tényezője az ország sebezhetősége a külső sokkoktól. Ez az államadósság szerkezetéből ered, amely finanszírozási költségnyomásnak teheti ki a kormányt.

A Moody's ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az államadósság hozzávetőleg 64 százalékát nem rezidens befektetők tartják; ennek kétharmada devizaadósság. Ráadásul a kormány bruttó hitelfelvételi igénye jelentős lesz a következő három évben. Az ország általános adósságdinamikáját máris erőteljesen érinti a forint gyengesége, és a gazdaságpolitika hatékonysága körüli bizonytalanság még inkább kikezdheti a piaci bizalmat.

Ezt már tükrözi, hogy a hozamok jelentősen emelkedtek 2011 során, aminek következtében nőttek az új kibocsátású adósságok költségei - áll a hitelminősítő elemzésében.

A Moody's szerint az is a finanszírozási kihívásokat tükrözi, hogy Magyarország nemrégiben a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az EU-hoz fordult. Ha a tárgyalások a kormány által elérni kívánt finanszírozási védőhálóról sikerrel járnak, az csökkentheti az azonnali finanszírozási kihívásokat, ám a Moody's szerint a kormányadósság-szerkezet még egy ilyen megállapodás esetén is sebezhető maradna középtávon a sokkhatásoktól, és ez nem összeegyeztethető az eddigi "Baa3"-as besorolással.

A Moody's ugyancsak leminősítette a kereskedelmi adósokra megállapított devizaadósi országplafont, valamint devizabankbetétekre meghatározott felső besorolási határt, "A1"-ről "A3"-ra, illetve "Baa3"-ről "Ba2"-re.

A cég közölte: megfontolás tárgyává tenné Magyarország további államadósi leminősítését, ha elmarad az előrelépés a szerkezeti reformokban és a középtávú terv végrehajtásában, és emiatt jelentősen gyengülne a kormány pénzügyi ereje. Ez tartós árfolyamnyomást és növekvő finanszírozási költségeket okozhat.

A Moody's ugyanakkor megfontolná a kilátás stabilizálását a "Ba1"-es kötvényosztályzaton - ami hosszabb távon felminősítéshez vezethet -, ha az ország fenntartható konszolidációs pályára lépne, aminek részét képezné a középtávú terv és a konvergencia-program következetesebb végrehajtása, lehetőleg újrainduló, robusztus gazdasági növekedéssel alátámasztva.

OLDALTÖRÉS: Reformkényszerben Magyarország egy elemző szerint

Reformkényszerben Magyarország egy elemző szerint

Reformkényszerben Magyarország egy elemző szerint

Reformkényszerben Magyarország egy elemző szerint

A leminősítés reformokra ösztönözheti Magyarországot - nyilatkozta Charles Robertson, a Renaissance Capital vezető közgazdásza a Reuters hírügynökségnek azt követően, hogy a Moody's Investors Service megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást.    

"A leminősítés annak a reformpolitikának ad támogatást, amelyek eredetileg is befektetési kategóriába emelte Magyarországot" - fogalmazott Charles Robertson.

A Reuters Budapestről keltezett anyagában utalt arra, hogy Magyarország a múlt héten a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult készenléti hitelt kérve, miután a forint árfolyama rekordmélységbe zuhant az euróval szemben.

Charles Robertson ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a brit hírügynökségnek, hogy az IMF-megállapodás múlt heti bejelentése már nem tudta megakadályozni leminősítést, mert túl későn jött. A Moody's leminősítése ugyan nem volt váratlan, csak az időzítése - tette hozzá.

Úgy vélte, Magyarország számára az jelenthetne kiutat, ha az EKB és az IMF közös akcióval tenne lépéseket az euróövezet stabilizálására. 

OLDALTÖRÉS: A kormány Moody's lépését a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként értékeli

A kormány Moody's lépését a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként értékeli

A kormány Moody's lépését a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként értékeli

A kormány Moody's lépését a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként értékeli

Mivel a Moody's értékelésének semmilyen valós alapja nincs, a magyar kormány nem tudja azt másképp értelmezni, mint a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken reggel az MTI-vel, miután a Moody's Investors Service csütörtök éjjel megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást.

A közlemény kiemeli, hogy a döntésnek nincs alapja, mert az elmúlt másfél évben a magyar gazdaság legtöbb területén minden külső nehézség ellenére kifejezetten kedvező irányú változás következett be: 2011-ben többlettel zár majd a magyar költségvetés, a folyó fizetési mérleg szufficites.

Az idén, 7 éves uniós tagságunk óta először sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt, ezt az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa is megerősíti - emeli ki a tárca, hozzátéve, hogy az ország 2004-es EU csatlakozása óta először tartja 3 százalék alatt a jövő évi költségvetési deficitet. Erre a teljesítményre a 27 tagú Európai Unióban Magyarországon kívül csak hat ország lesz képes - teszik hozzá.    

Kitérnek arra is, hogy a legfrissebb adatok szerint a magyar GDP 2011 harmadik negyedéves teljesítménye meghaladta az EU 27 és az eurózóna bővülési ütemét, és az utóbbi négy negyedévben Magyarország az EU átlagához megközelítő mértékű GDP növekedési rátát tudott felmutatni.

A jövő évi költségvetésbe egy igen jelentős, a GDP 1 százalékát kitevő tartalékrendszert épít be a kormány az eurózóna egyre súlyosbodó adósságválságára való tekintettel, így egy esetlegesen bekövetkező, vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés sem veszélyezteti a maastrichti keretek tartását.

A közleményben hangsúlyozzák, hogy Magyarország az idén közel tíz százalékkal csökkentette államadósságát, és az Európai Bizottság által elismert alacsony költségvetési hiány jövőre is hozzájárul az államadósság további fokozatos csökkenéséhez, ráadásul mindez egy olyan európai környezetben történik, ahol sokkal inkább az adósság növekedése jellemző.

"A forint gyengülését nyilvánvalóan sem a magyar gazdaság teljesítménye, sem a költségvetés állapota nem indokolja, annak hátterében így csak egy Magyarország elleni spekulációs támadás állhat, amihez épp az ilyen, szakmailag megalapozatlan hitelminősítői vélemények adnak táptalajt" - olvasható az NGM közleményében. 

OLDALTÖRÉS: Fidesz: nincs objektív alapja a leminősítésnek

 Fidesz: nincs objektív alapja a leminősítésnek

A Fidesz szóvivője szerint semmiféle objektív alapja sincs a Moody's leminősítésének, Magyarország gazdasági mutatói ugyanis továbbra is jobbak, mint a környező országoké.

Selmeczi Gabriella pénteken, más témában tartott budapesti sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva ezt az állítását alátámasztva hangsúlyozta: "Magyarországon a hiány 3 százalék, a fizetési mérleg pozitív, az államadósságunkat jelentősen csökkentettük".
A szóvivő szerint az ország kizárólag a magas devizakitettség területén mondható gyengének, ám a kormány egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a külföldi pénznemben eladósodottakat kimentsék a "devizacsapdából", és ebben már a bankszövetség is segédkezik.
A kormánypárti politikus szerint "most már mindenki látja, (...) hogy Európát pénzügyi támadás éri" és ez alól Magyarország sem tudja kivonni magát. A hitelminősítők gyakorlatát a közelmúltban Brüsszel és a lengyel jegybank is kritizálta, a francia pénzügyi felügyelet elnöke pedig azt mondta, a "pénzpiacok diktatúrát gyakorolnak a demokráciák felett, amit az emberek már nem sokáig fognak tűrni" - fűzte hozzá.
Selmeczi Gabriella kiemelte: minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a gazdasági válságból fakadó terheket "szétosszák", vagyis azokból ne csak a családok és háztartások, hanem a bankok és a multinacionális vállalatok is vállaljanak részt. A háztartások megvédésére szolgáló lépések közé sorolta a bankadót és a különadókat, valamint a gyermekek után járó adókedvezményt, a gyes és a gyed visszaállítását, illetve a nők negyvenéves munkaviszony utáni nyugdíját.
"Tudjuk, érezzük, hogy mi a feladatunk, és ezt nagyon nagy hittel és meggyőződéssel tesszük is", de a pénzpiacokon komoly kritikával fogadják ezeket az intézkedéseket" - fogalmazott a szóvivő, hozzátéve: "mi azt szeretnénk tenni, ami a magyar embereknek jó, nem pedig azt, ami a bankoknak, illetve a bankároknak jó".
Selmeczi Gabriella arra a kérdésre, nem tartják-e spekulációnak a leminősítést, azt mondta, "Magyarországot a Moody's nem a bóvli, hanem a spekulációs kategóriába" sorolta, ami szerinte "nagyon sokat mondó" meghatározás.
A szóvivő szintén kérdésre válaszolva aláhúzta: a közvélemény-kutatási adatok alapján a választók bíznak a magyar kormányban.

OLDALTÖRÉS: Jobbik: a kormány és a spekulánsok is felelősek a helyzetért

 Jobbik: a kormány és a spekulánsok is felelősek a helyzetért

 Jobbik: a kormány és a spekulánsok is felelősek a helyzetért

 Jobbik: a kormány és a spekulánsok is felelősek a helyzetért

A Jobbik véleménye szerint a kormány hiteltelen gazdaságpolitikájának és a spekulánsok támadásának együttes következménye a kialakult gazdasági helyzet – mondta pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján Volner János.
Az ellenzéki képviselő úgy látja, hogy a spekulánsok a gazdaságpolitika gyengesége miatt indítottak támadást Magyarország ellen, de ezzel kapcsolatban a kormány is ellátta őket munícióval, mert Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter intézkedései is tévútra vitték a gazdaságot.
A politikus többek között a "tehetőseket segítő, a gazdaságot gyengítő" adórendszert okolta azért, hogy a közelmúltban a forint árfolyama mélypontra zuhant, miközben az országkockázati felár is a történelmi csúcs közelében jár.
Volner János annak a véleményének is hangot adott, hogy a kormány kijelentéseinek gazdaságpolitikai hiteltelensége vezetett oda, hogy az irreális növekedési várakozásokat tükröző közléseknek sem a nemzetközi, sem a hazai befektetők nem hisznek.
A Jobbik továbbra is azt javasolja, hogy az államadósságot haladéktalanul tárgyalja újra a kormány.

OLDALTÖRÉS: Martonyi: nem lehet hagyni, hogy a hitelminősítők határozzák meg az uniós tagállamok sorsát

Martonyi: nem lehet hagyni, hogy a hitelminősítők határozzák meg az uniós tagállamok sorsát

Martonyi János külügyminiszter szerint az EU tagállamai és intézményei nem engedhetik meg, hogy a hitelminősítők határozzák meg sorsukat.

A tárcavezető Lamberto Dinivel, az olasz szenátus külügyi bizottságának elnökével és az általa vezetett delegációval folytatott megbeszélést pénteken, és az ezt követően tartott sajtótájékoztatón azt mondta, az euróövezetben és az egész unióban a "tűzoltás", a jelenlegi nehézségeken való túljutás a fontos. A két ország között teljes az egyetértés arról, hogy ehhez a tagállamoknak rendbe kell tenniük az államháztartásukat, emellett pedig közös uniós fellépésre is szükség van - közölte.
A miniszter kiemelte, a következő napok, hetek, hónapok történései meghatározóak az EU, illetve tagállamai, köztük Olaszország és Magyarország szempontjából.
Lamberto Dini ugyancsak a tagországok összefogásának jelentőségét hangsúlyozta a spekulációs támadások visszaverésére. A tagállamoknak csökkenteniük kell államadósságukat, ösztönözniük kell a gazdasági növekedést és erősíteniük kell a kohéziót az EU-ban - hangoztatta.
Mint mondta, főként az angolszász sajtóban jelenik meg gyakran az a vélekedés, hogy nem jó a közös pénz elve, és az uniós fizetőeszköz képtelen lesz túlélni a jelenlegi válságot. Úgy tűnik, nem veszik figyelembe a tagországok gazdaságának valódi teljesítményét, és bizalmatlanok a tagállamokkal szemben - mutatott rá. 
Úgy fogalmazott, ezért mind az euróövezet tagjainak, mind az azon kívüli tagállamoknak a stabilitást előmozdító politikát kell kidolgozniuk az EU intézkedéseivel összhangban. Emellett fontos cél a piacok bizalmának helyreállítása is - tette hozzá.
Martonyi János nagyon jónak nevezte a magyar-olasz kapcsolatokat. Elmondta, hogy 2012 nyarától kulturális évet szerveznek, amelyben Olaszországban a magyar, Magyarországon pedig az olasz kultúrát mutatják be. 
Lamberto Dini szerint is kitűnőek a kétoldalú kapcsolatok, egyúttal a magyar és az olasz parlament szorosabb együttműködését szorgalmazta. Megemlítette, hogy csütörtökön Balla Mihállyal (Fidesz), a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével és a bizottság tagjaival tanácskoztak, péntek reggel pedig Kövér László házelnökkel találkoztak.
Az olasz szenátus külügyi bizottságának delegációja kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Budapesten.

OLDALTÖRÉS: Három független képviselő bírálta a javaslatot

Három független képviselő bírálta a javaslatot

Élesen bírálta a kormány önkormányzati törvényjavaslatát közös pénteki sajtótájékoztatóján Szili Katalin, Molnár Oszkár és Ivády Gábor. A független országgyűlési képviselők elmondták, több mint száz módosítást kezdeményeztek a belügyminiszter által jegyzett előterjesztésen.

Az elmúlt húsz év legnagyobb vívmánya, az önkormányzatiság csorbításaként értékelte Szili Katalin a kormány javaslatát, amely szerinte a tanácsrendszerbe való visszalépést hozza a települések számára. Molnár Oszkár úgy vélte, az előterjesztés alkotói nem ismerik a magyar vidék viszonyait, míg Ivády Gábor azt mondta: a javaslatból süt, hogy ostobának és felelőtlennek nézi a kormány a kistelepülések polgármestereit. 
A három politikus a többi közt azt bírálta, hogy a járásokra vonatkozó szabályok vagy az önkormányzati feladatok felsorolása kimaradt az előterjesztésből, valamint azt, hogy a 2000 fő alatti településeknek közös polgármesteri hivatalt kell működtetniük. Ugyancsak kritikával illették, hogy a településeknek adósságuk fejében át kell adniuk egyes vagyontárgyaikat. Szili Katalin kijelentette: az államnak így átadandó vagyon értéke mintegy tízszerese az adósságállománynak. 
A képviselők kifogásolták a kormányhivatalok szerintük túlzott jogosítványait, például azt, hogy kifogás esetén törvényességi észrevétel nélkül fordulhatnak bírósághoz egy önkormányzattal szemben, és azt is, hogy a települések hitelfelvételéhez ki kell kérni a kormányhivatalok engedélyét.
Molnár Oszkár szerint az önkormányzatok jelentős részének nem lesz költségvetése, ha a büdzsét nem lehet működési hiánnyal tervezni. 
A politikusok közölték: a javaslatban elképzelt önkormányzati rendszer csak az összevonás miatt feleslegessé vált ingatlanok értékesítése által lehet olcsóbb a jelenleginél.

OLDALTÖRÉS: LMP: Matolcsynak azonnal mennie kell!

LMP: Matolcsynak azonnal mennie kell!

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azonnali menesztését követeli és már hétvégére válságtanácskozás összehívását sürgeti a Lehet Más a Politika (LMP) a Moody's hitelminősítő döntése nyomán.

A Moody's Investors Service csütörtök éjjel Londonba közölte: megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást. A hitelminősítő az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló, negatív kilátást hagyott érvényben.
Scheiring Gábor LMP-s országgyűlési képviselő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az Orbán-Matolcsy-duó a falnak vezette az országot. A válság rendkívül súlyos, ezért azonnali lépésekre van szükség, már a hétvégén össze kell hívni egy válságtanácskozást a munkavállalói érdekképviseletek, a munkáltatók és a parlamenti pártok részvételével - mondta.
Kijelentette: Matolcsy Györgynek azonnali hatállyal mennie kell, egy olyan miniszternek nincs helye a gazdaság irányításában, akinek a szavait senki nem hiszi el. 
Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök nem bujkálhat tovább, világosan fel kell vállalnia a felelősséget a kialakult helyzetért.
Ha a kormány azt gondolja, hogy várhat addig, amíg az elkövetkező hetekben, hónapokban az IMF megmondja, hogy mi a megoldás, akkor súlyosan téved, és alkalmatlan - értékelte.
 Az LMP-s politikus szerint azonnal meg kell kezdeni egy új költségvetés kidolgozását, amely valós számadatokon nyugszik. Kitért arra is, hogy a jövő évre tervezett másfél százalékos növekedés szintén "fantazmagória", mint anno a Matolcsy-féle hétszázalékos bővülés. Szintén tévesnek nevezte a munkaerő-piaci adatokat, amelyekkel a kormány dolgozik.

A kormánynak vissza kell vonnia az egykulcsos adórendszert és háromkulcsos igazságos jövedelemadót kell bevezetnie - mondta, hozzátéve: a jelenlegi rendszer 500 milliárdos lyukat üt a költségvetésen, ami rendkívüli mértékben fokozza az ország sérülékenységét.
Scheiring Gábor szerint abba kell hagynia a kormánynak a hazárdjátékot az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonnal és a Mol-részvényekkel, a kormány ugyanis súlyos milliárdokat veszített saját hibájából a tőzsdén.
Szólt arról is, hogy vissza kell állítani a gazdaságpolitika feletti független kontrollt. Hosszú távon pedig arra van szükség, hogy a kormány szakítson az elmúlt 20 év gazdaságpolitikájával - mondta, hozzátéve: a kabinet saját hibájából arra kényszerült, hogy visszahívja az IMF-et, ami azt jelenti, hogy elszalasztott egy lehetőséget, hogy meghaladja az elmúlt 20 év bukott gazdaságpolitikai gyakorlatát, és valóban új alapokra helyezze a gazdaságot.

OLDALTÖRÉS: Rogán nem tartja indokoltnak a lépést

Rogán nem tartja indokoltnak a lépést

"Nem tartom indokoltnak a Moody's lépését, mert Magyarország fundamentumai nem rosszak, sőt jobbak, mint néhány környező országé" - mondta Rogán Antal, az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának fideszes elnöke egy reggeli televíziós műsorban.

A TV2 Mokka című műsorában Rogán Antal kifejtette: a magyar államháztartási hiány nem vethető össze például portugállal, vagy a görögországival, ahol 7-9 százalékos államháztartási hiányt kell csökkenteni, míg Magyarországon a hiány 3 százalék. Hozzátette azt is, hogy a magyar fizetési mérleg pozitív.

Rogán Antal minderről annak kapcsán beszélt, hogy megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody's Investors Service. A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

A gazdasági bizottság elnöke elmondta: ugyanakkor a Moody's helyesen állapította meg, hogy van egy súlyos örökség, mind az államnál, mind a családoknál óriási devizaadósság halmozódott fel, de az elmúlt másfél évben a kormány mindent megtett, hogy ennek a kockázatát mérsékelje.    

A három nemzetközi hitelminősítő közül csak a Moody's lépte meg a leminősítést, a Standard and Poor's jelezte, megvárja, hogy a magyar kormány milyen megállapodást köt az IMF-fel, és hasonló jelzést küldött a Fitch is - mondta Rogán Antal.

"Azt érezzük, hogy hetek óta egy koncentrált és erős támadássorozat folyik a forint ellen, s úgy gondolom, hogy a  Moody's lépése, amit nem tartok indokoltnak, ebbe a körbe tartozik" - fogalmazott a Fidesz politikusa.