Gazdaság

2011.07.21. 18:33

Stratégiát vált a vegyipari szakszervezeti szövetség

Stratégiát és stílust vált a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ): a kormány helyett a kormánypárti parlamenti képviselőkhöz fordul a munkavállalók érdekeit képviselve, illetve hangsúlyosabban lép fel a munkahelyeken.

MTI

Székely Tamás, a vegyipari szakszervezete elnöke a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.-vel együtt csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: azért van szükség a váltásra, mert a kormány semmiféle szándékot nem tanúsított arra, hogy a törvény-előkészítés során az egyeztetésbe bevonja az érdekképviseleteket, illetve azért, mert a kabinet felszámolja a szociális partnerséget.

Az ágazati szakszervezet a Fidesz-KDNP képviselőitől azt kéri, nem nyissanak újabb frontot a munkavállalók felé a Munka törvénykönyve tervezett módosításával. Az elnök azt mondta: a tervezet kiszivárgott elemei elfogadhatatlanok, közte a műszakpótlék- és a visszamenőleges alapszabadság-csökkentés. Szerinte a kormánypárti képviselők a jogszabály elfogadásával a dolgozók további kiszolgáltatottságát foglalnák törvénybe, támadást indítanak a folyamatos jövedelemcsökkentést megélő munkavállalókkal szemben, akiknek az adóbefizetéséből kapják a fizetésüket.

A szakszervezet arra kéri a képviselőket, hogy a Munka törvénykönyve egyeztetés nélküli módosításakor saját választóikra gondolva szavazzanak - fogalmazott. Hozzátette: a szakszervezeteknek az eddigieknél is keményebben kell küzdeniük, és látszik, hogy bár a kormány megpróbálja megosztani az érdekképviseleteket, ez nem sikerül.

A magánnyugdíj-pénztári reálhozamok kapcsán arról szólt, hogy a VDSZ támogatja a CLB megoldását, mert az lehetőséget kínál a megtakarított pénzek biztosabb befektetésére. A felelős szakszervezeteknek azt kell mondaniuk - tette hozzá -, hogy a munkavállalók a 13 év alatt megtakarított pénzeiket nem költsék el "13 perc alatt".

Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója is arról beszélt: fel kell hívni az állampolgárok figyelmét arra, hogy a mostanában kifizetendő magánnyugdíj-pénztári reálhozamokat ne költsék el, hanem fektessék be újra. Közölte: olyan programot dolgoztak ki, amely a magánnyugdíjpénztár folytatásának is tekinthető. Kitért arra is, hogy tippeket szeretnének adni, miként lehet a 80 ezertől akár a több 100 ezer forintos összegig terjedő reálhozamokat hatékonyan befektetni. Hangsúlyozta, ma senki sem számíthat arra, hogy helyette gondoskodik róla valaki.

Székely Tamás pedig végül felhívta a hozzájuk elküldött 40 ezer jogfenntartó nyilatkozat aláíróját, hogy óvatosan bánjanak a reálhozamaikkal. Úgy vélekedett, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) ha nem is az egész magán-nyugdíjpénztári törvényt, de annak néhány passzusát törölheti, például azt, amelyik a magánpénztárban maradó tagot kizárta az állami rendszerből.

Ha végül az Ab nem semmisíti meg a törvényt, akkor a nyilatkozattevőknek kell eldönteniük, hogy az ügyvédi letétbe helyett nyilatkozataikat kikérik, vagy a megsemmisítésükről rendelkeznek - válaszolta egy kérdésre.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!