Mikor adózik a ház?

A magánszemélyek adóbevallási határidejének közeledtével egyre többször merül fel a kérdés, hogyan kell szerepeltetni az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet és esetlegesen a lakáscélú felhasználást az a dóbevallásban. Simighné Bátor Klára, az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságának osztályvezetője nyújtott segítgséget a könnyebb eligazodás érdekében. Elöljáróban elmondta, hogy az a magánszemély, aki 2006-ban ingatlant adott el, akár csere útján is - vagyis 2006-ban az adásvételi szerződését a földhivatalhoz benyújtotta - az adóbevallásra kötelezett, attól függetlenül, hogy a teljes vételárat megkapta, vagy sem. Az ingatlan értékesítéséből származó bevételt viszont akkor nem kell bevallania, ha abból jövedelme nem keletkezett. Ilyen helyzet akkor fordulhat elő, ha az ingatlan eladási ára kevesebb, vagy ugyanannyi, mint az annak megszerzésére fordított összeg, illetve ha az ingatlant 1991-ben, vagy ez előtti években szerezte.

A jövedelem egyenlő a bevétel és a levonható kiadások különbözetével. A bevételből levonható az az összeg, amennyiért a magánszemély megszerezte az ingatlant, továbbá a szerzéssel kapcsolatos kiadások, ami számlával igazolható (illeték, ügyvédi költség, értéknövelő beruházás értéke) és az értékesítéssel kapcsolatos kiadások (hirdetési költség). Ezt az úgynevezett számított jövedelmet csökkenteni lehet, ha az illető az ingatlant 5 évnél régebben szerezte a szerzés évétől számított hatodik évtől kezdődően évi 10-10 százalékkal. (Az 1991-ben illetve az azt megelőző években szerzett ingatlanok esetében a levonható összeg 100 százalék.)

Az ingatlan értéknövelő beruházása alatt az a ráfordítás értendő, amelynek következtében a forgalmi értéke növekszik. Ilyen lehet többek között a telken a felépítmény létesítése, a komfortfokozat növelése, a közműfejlesztés, a hiányzó közmű létesítése, a fürdőszoba kialakítása, az alapterület növelése, a tetőtér beépítése és így tovább. Nem számít viszont értéknövelő beruházásnak az állagmegóvó ráfordítás, a festés, mázolás, tapétázás, javítás stb.

Ha az ingatlant öröklés útján szerezte a magánszemély, a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja. A szerzéskori érték pedig az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték - amely nincs csökkentve a hagyatéki terhekkel, - továbbá az ingatlanra eső megfizetett illeték összege. Ehhez az összeghez kell viszonyítani az eladáskori értéket az örökölt ingatlan elidegenítése esetén.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentes, ha a magánsztemély termőföldet ad el, és az ebből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot és a földet értékesítő magánszemély éves összes jövedelme pedig a 3 millió 400 ezer forintot. Továbbá feltétel, hogy az értékesítés olyan regisztrációs számmal rendelkező magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja, illetve olyan regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottjának, aki a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja. Ha a jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akor az afölötti rész után adózni kell.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli és külön adózó jövedelemként adózik.

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

A jövedelem egyenlő a bevétel és a levonható kiadások különbözetével. A bevételből levonható az az összeg, amennyiért a magánszemély megszerezte az ingatlant, továbbá a szerzéssel kapcsolatos kiadások, ami számlával igazolható (illeték, ügyvédi költség, értéknövelő beruházás értéke) és az értékesítéssel kapcsolatos kiadások (hirdetési költség). Ezt az úgynevezett számított jövedelmet csökkenteni lehet, ha az illető az ingatlant 5 évnél régebben szerezte a szerzés évétől számított hatodik évtől kezdődően évi 10-10 százalékkal. (Az 1991-ben illetve az azt megelőző években szerzett ingatlanok esetében a levonható összeg 100 százalék.)

Az ingatlan értéknövelő beruházása alatt az a ráfordítás értendő, amelynek következtében a forgalmi értéke növekszik. Ilyen lehet többek között a telken a felépítmény létesítése, a komfortfokozat növelése, a közműfejlesztés, a hiányzó közmű létesítése, a fürdőszoba kialakítása, az alapterület növelése, a tetőtér beépítése és így tovább. Nem számít viszont értéknövelő beruházásnak az állagmegóvó ráfordítás, a festés, mázolás, tapétázás, javítás stb.

Ha az ingatlant öröklés útján szerezte a magánszemély, a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja. A szerzéskori érték pedig az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték - amely nincs csökkentve a hagyatéki terhekkel, - továbbá az ingatlanra eső megfizetett illeték összege. Ehhez az összeghez kell viszonyítani az eladáskori értéket az örökölt ingatlan elidegenítése esetén.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentes, ha a magánsztemély termőföldet ad el, és az ebből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot és a földet értékesítő magánszemély éves összes jövedelme pedig a 3 millió 400 ezer forintot. Továbbá feltétel, hogy az értékesítés olyan regisztrációs számmal rendelkező magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja, illetve olyan regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottjának, aki a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja. Ha a jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akor az afölötti rész után adózni kell.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli és külön adózó jövedelemként adózik.

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

A jövedelem egyenlő a bevétel és a levonható kiadások különbözetével. A bevételből levonható az az összeg, amennyiért a magánszemély megszerezte az ingatlant, továbbá a szerzéssel kapcsolatos kiadások, ami számlával igazolható (illeték, ügyvédi költség, értéknövelő beruházás értéke) és az értékesítéssel kapcsolatos kiadások (hirdetési költség). Ezt az úgynevezett számított jövedelmet csökkenteni lehet, ha az illető az ingatlant 5 évnél régebben szerezte a szerzés évétől számított hatodik évtől kezdődően évi 10-10 százalékkal. (Az 1991-ben illetve az azt megelőző években szerzett ingatlanok esetében a levonható összeg 100 százalék.)

Az ingatlan értéknövelő beruházása alatt az a ráfordítás értendő, amelynek következtében a forgalmi értéke növekszik. Ilyen lehet többek között a telken a felépítmény létesítése, a komfortfokozat növelése, a közműfejlesztés, a hiányzó közmű létesítése, a fürdőszoba kialakítása, az alapterület növelése, a tetőtér beépítése és így tovább. Nem számít viszont értéknövelő beruházásnak az állagmegóvó ráfordítás, a festés, mázolás, tapétázás, javítás stb.

Ha az ingatlant öröklés útján szerezte a magánszemély, a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja. A szerzéskori érték pedig az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték - amely nincs csökkentve a hagyatéki terhekkel, - továbbá az ingatlanra eső megfizetett illeték összege. Ehhez az összeghez kell viszonyítani az eladáskori értéket az örökölt ingatlan elidegenítése esetén.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentes, ha a magánsztemély termőföldet ad el, és az ebből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot és a földet értékesítő magánszemély éves összes jövedelme pedig a 3 millió 400 ezer forintot. Továbbá feltétel, hogy az értékesítés olyan regisztrációs számmal rendelkező magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja, illetve olyan regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottjának, aki a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja. Ha a jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akor az afölötti rész után adózni kell.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli és külön adózó jövedelemként adózik.

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Az ingatlan értéknövelő beruházása alatt az a ráfordítás értendő, amelynek következtében a forgalmi értéke növekszik. Ilyen lehet többek között a telken a felépítmény létesítése, a komfortfokozat növelése, a közműfejlesztés, a hiányzó közmű létesítése, a fürdőszoba kialakítása, az alapterület növelése, a tetőtér beépítése és így tovább. Nem számít viszont értéknövelő beruházásnak az állagmegóvó ráfordítás, a festés, mázolás, tapétázás, javítás stb.

Ha az ingatlant öröklés útján szerezte a magánszemély, a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja. A szerzéskori érték pedig az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték - amely nincs csökkentve a hagyatéki terhekkel, - továbbá az ingatlanra eső megfizetett illeték összege. Ehhez az összeghez kell viszonyítani az eladáskori értéket az örökölt ingatlan elidegenítése esetén.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentes, ha a magánsztemély termőföldet ad el, és az ebből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot és a földet értékesítő magánszemély éves összes jövedelme pedig a 3 millió 400 ezer forintot. Továbbá feltétel, hogy az értékesítés olyan regisztrációs számmal rendelkező magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja, illetve olyan regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottjának, aki a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja. Ha a jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akor az afölötti rész után adózni kell.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli és külön adózó jövedelemként adózik.

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Az ingatlan értéknövelő beruházása alatt az a ráfordítás értendő, amelynek következtében a forgalmi értéke növekszik. Ilyen lehet többek között a telken a felépítmény létesítése, a komfortfokozat növelése, a közműfejlesztés, a hiányzó közmű létesítése, a fürdőszoba kialakítása, az alapterület növelése, a tetőtér beépítése és így tovább. Nem számít viszont értéknövelő beruházásnak az állagmegóvó ráfordítás, a festés, mázolás, tapétázás, javítás stb.

Ha az ingatlant öröklés útján szerezte a magánszemély, a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja. A szerzéskori érték pedig az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték - amely nincs csökkentve a hagyatéki terhekkel, - továbbá az ingatlanra eső megfizetett illeték összege. Ehhez az összeghez kell viszonyítani az eladáskori értéket az örökölt ingatlan elidegenítése esetén.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentes, ha a magánsztemély termőföldet ad el, és az ebből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot és a földet értékesítő magánszemély éves összes jövedelme pedig a 3 millió 400 ezer forintot. Továbbá feltétel, hogy az értékesítés olyan regisztrációs számmal rendelkező magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja, illetve olyan regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottjának, aki a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja. Ha a jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akor az afölötti rész után adózni kell.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli és külön adózó jövedelemként adózik.

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Ha az ingatlant öröklés útján szerezte a magánszemély, a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja. A szerzéskori érték pedig az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték - amely nincs csökkentve a hagyatéki terhekkel, - továbbá az ingatlanra eső megfizetett illeték összege. Ehhez az összeghez kell viszonyítani az eladáskori értéket az örökölt ingatlan elidegenítése esetén.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentes, ha a magánsztemély termőföldet ad el, és az ebből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot és a földet értékesítő magánszemély éves összes jövedelme pedig a 3 millió 400 ezer forintot. Továbbá feltétel, hogy az értékesítés olyan regisztrációs számmal rendelkező magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja, illetve olyan regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottjának, aki a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja. Ha a jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akor az afölötti rész után adózni kell.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli és külön adózó jövedelemként adózik.

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Ha az ingatlant öröklés útján szerezte a magánszemély, a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja. A szerzéskori érték pedig az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték - amely nincs csökkentve a hagyatéki terhekkel, - továbbá az ingatlanra eső megfizetett illeték összege. Ehhez az összeghez kell viszonyítani az eladáskori értéket az örökölt ingatlan elidegenítése esetén.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentes, ha a magánsztemély termőföldet ad el, és az ebből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot és a földet értékesítő magánszemély éves összes jövedelme pedig a 3 millió 400 ezer forintot. Továbbá feltétel, hogy az értékesítés olyan regisztrációs számmal rendelkező magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja, illetve olyan regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottjának, aki a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja. Ha a jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akor az afölötti rész után adózni kell.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli és külön adózó jövedelemként adózik.

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentes, ha a magánsztemély termőföldet ad el, és az ebből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot és a földet értékesítő magánszemély éves összes jövedelme pedig a 3 millió 400 ezer forintot. Továbbá feltétel, hogy az értékesítés olyan regisztrációs számmal rendelkező magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja, illetve olyan regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottjának, aki a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja. Ha a jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akor az afölötti rész után adózni kell.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli és külön adózó jövedelemként adózik.

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentes, ha a magánsztemély termőföldet ad el, és az ebből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot és a földet értékesítő magánszemély éves összes jövedelme pedig a 3 millió 400 ezer forintot. Továbbá feltétel, hogy az értékesítés olyan regisztrációs számmal rendelkező magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja, illetve olyan regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottjának, aki a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja. Ha a jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akor az afölötti rész után adózni kell.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli és külön adózó jövedelemként adózik.

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli és külön adózó jövedelemként adózik.

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli és külön adózó jövedelemként adózik.

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Továbbra is mentesül a jövedelemnek az a része az adózás alól, amit lakáscélra fordítottak. Ilyennek minősül egyebek mellett ha a magánszemély saját maga, vagy házastársa, volt házastársa, vagy közeli hozzátartozója részére belföldön fekvő lakást vásárol, belföldön fekvő lakótelket vesz, ha azon az értékesítést megelőző 12 hónapon, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet, a belföldön levő lakás bővíti és a bővítés egy lakószobával megnöveli a hasznos lakóteret, illetve ha idősek otthonában férőhelyet vásárol.

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemét az értékesítés évéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig lakáscélra fordítja, nem kell az adót megfizetni - viszont a bevallásban szerepeltetni kell az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és az abból lakáscélra fordított összeg adóját.

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

A lakótelek vásárlása viszont csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély a lakást felépítette és rendelkezik a jogerős használatbavételi engedéllyel. Ha az adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg a lakásszerzés, akkor az értékesítésből származó jövedelem utáni adót meg kell fizetni és a lakásszerzési kedvezményt csak utólag lehet érvényesíteni.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet 25 százalékos adó terheli