Drágul az illeték, nő a járulék

Ha az építésügyi hatóság egy engedély nélkül épített épületre megadja a fennmaradási engedélyt, köteles megbírságolni az építtetőt. Az építési törvénynek ezt a szabályát továbbra is fenntartja az önkormányzati és területfejlesztési miniszter által a parlament elé terjesztett módosítási javaslat, de kiveszi belőle azt a szabályt, amely eligazítja a hatóságot arra nézve, hogy mekkora legyen a bírság. Jelenleg a bírságnak az építmény értékének 20 és 100 százaléka közé kell esnie. A módosítás elegánsan a kormány hatáskörébe utalja a bírság nagyságának és kiszabási módjának a meghatározását. Az indoklás utal arra, hogy a kormány az alapterülethez köti majd a bírságot. A módosítás ugyanakkor kiemeli, hogy a bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési és a kártérítési felelősség alól (nem mintha eddig mentesített volna). A javaslat mentesíti a bírság alól azt, akinek az építési engedélyét a hatóság saját hatáskörben vagy ügyészi óvásra visszavonta, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján került az megváltoztatásra, megsemmisítésre. Ekkor is feltétel azonban, hogy az építtető korábban ne legyen rosszhiszemű.Az épületek energetikai tanúsítványának elkészítéséről szóló uniós követelményre derogációt kért Magyarország. Ennek ellenére most bekerül a lakásbérleti törvénybe az a szabály, hogy a bérbeadónak kötelessége a tanúsítványt átadni a bérlőnek.Az Országgyűlés előtt lévő javaslat módosítja az illetéktörvényt is. A lakossági építéssel kapcsolatos taksa nem változik, például egy családi ház építési engedélyéért továbbra is 10 ezer forintot kell fizetni. Viszont az egyéb rendeltetésű épületeknél (iroda, üzlet stb.) emelkedik az illeték. Most még 250 négyzetméter hasznos alapterületig 15 ezer, januártól 20 ezer forint lesz az építési engedély illetéke. Az ettől nagyobb épületeknél viszont 50 ezer helyett 100 ezer forintra emelkedik. A műtárgyaknál egységesen 10 ezer forint az illeték, az új előírás 100 négyzetméterenként szab meg 10 ezer forintot. Aki új műszaki megoldással akar építeni, annak 10-ről 20 ezer forintra emelkedik az illetéke. Bekerült a javaslatba három új illetékkategória is. Az egyéb építési tevékenység engedélyezése 10 ezer, míg az antennáké 50 ezer forint lesz. Akinek csak bejelentenie kell valamit a hatóságnak, az 10 ezer forintot fizet januártól.

A nyugdíjasokat és az evásokat érintő, jövőre tervezett változtatások szerint aki nyugdíjasként munkát vállal, vagy kiegészítő tevékenységet folytató, vagy éppen evás vállalkozó, jövőre több tb-járulékot fog fizetni. A tb-jogosultságokról és azok fedezetéről szóló tör-vény parlamentnek beterjesztett módosítása szerint a biztosítottak - a törvény így nevezi azokat, akik dolgoznak és így különböző társadalombiztosítási járulékot fizetnek - jelenleg 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek, ha kizárólag az állami tb-rendszerbe tartoznak. Amennyiben magán-nyugdíjpénztárnak is tagjai, akkor az állami biztosító 0,5 százalékot kap, a többi a magánbiztosítóé. Ez a szabály változatlan marad, de kiegészül jövő év április 1-jétől több új szabállyal (ezeket a tb-jogosultságokról és azok fedezetéről szóló törvény - Tbj. - módosítása tartalmazza a jövő évi költségvetés megalapozására benyújtott csomag részeként).Az a saját jogú nyugdíjas (függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott életkorban vagy előbb ment nyugdíjba), aki nyugdíja mellett dolgozik, továbbá az a vállalkozó, aki kiegészítő tevékenységet folytat, 9 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet 2007. április 1-jétől. A saját jogú nyugdíjas - ha nyugdíja mellett dolgozott - eddig csak természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetett (ez most 4 százalék, és annyi marad januártól is). Viszont 2007. januártól nyugdíjjárulékot - 8,5 százalék - is kell fizetnie. Ha nyugdíja folyósítását szünetelteti, akkor még pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie (ez most 2 százalék, jövő januártól 3 százalék lesz).A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók is több járulékot fognak fizetni jövő januártól. A jelenlegi szabályok szerint még csak a vállalkozás fizet utánuk egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez idén 10, jövőre 16 százalék). Viszont 2007-től magának a vállalkozónak is fizetnie kell 8,5 százalék járulékot. A jelenlegi 10 százalékkal szemben tehát ezek a vállalkozók 24,5 százalékot fizetnek a jövő év elejétől.Nem maradnak érintetlenek az evások sem. Ők is az előbbi kulcsok alapján fizetnek járulékot januártól (nemcsak egészségügyi szolgáltatási járulékot, hanem nyugdíjjárulékot is kell fizetniük nekik is), viszont változatlan marad az a szabály, hogy náluk a járulékalap az eva adóalapjának 10 százaléka.Azt, amit a háztartásbeliek egészségügyi ellátásáért fizetendő járuléknak hívnak, azért bonyolultabban fogalmazza meg a Tbj. módosítása. Aki - egyebek mellett - nem uniós mozgó munkavállaló és nem kap gyest vagy gyedet, sem baleseti járadékot, nem jár neki a hozzátartozói nyugellátás, nem kiskorú, nem tanuló, nem fogva tartott és nem kötött magára egészségbiztosítást, annak a minimálbér 9 százalékát kell megfizetnie egészségügyi szolgáltatási járulék címén. Az indoklás szerint az ellátásra köteles - leginkább a hozzátartozó - köteles mindazzal ellátni a rászorulót, ami a megélhetéséhez szükséges. Márpedig az egészségügyi szolgáltatás része a megélhetésnek, ezért a hozzátartozónak meg kell fizetnie a minimálbér (most 63500 forint) után a 9 százalékot.

A nyugdíjasokat és az evásokat érintő, jövőre tervezett változtatások szerint aki nyugdíjasként munkát vállal, vagy kiegészítő tevékenységet folytató, vagy éppen evás vállalkozó, jövőre több tb-járulékot fog fizetni. A tb-jogosultságokról és azok fedezetéről szóló tör-vény parlamentnek beterjesztett módosítása szerint a biztosítottak - a törvény így nevezi azokat, akik dolgoznak és így különböző társadalombiztosítási járulékot fizetnek - jelenleg 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek, ha kizárólag az állami tb-rendszerbe tartoznak. Amennyiben magán-nyugdíjpénztárnak is tagjai, akkor az állami biztosító 0,5 százalékot kap, a többi a magánbiztosítóé. Ez a szabály változatlan marad, de kiegészül jövő év április 1-jétől több új szabállyal (ezeket a tb-jogosultságokról és azok fedezetéről szóló törvény - Tbj. - módosítása tartalmazza a jövő évi költségvetés megalapozására benyújtott csomag részeként).Az a saját jogú nyugdíjas (függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott életkorban vagy előbb ment nyugdíjba), aki nyugdíja mellett dolgozik, továbbá az a vállalkozó, aki kiegészítő tevékenységet folytat, 9 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet 2007. április 1-jétől. A saját jogú nyugdíjas - ha nyugdíja mellett dolgozott - eddig csak természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetett (ez most 4 százalék, és annyi marad januártól is). Viszont 2007. januártól nyugdíjjárulékot - 8,5 százalék - is kell fizetnie. Ha nyugdíja folyósítását szünetelteti, akkor még pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie (ez most 2 százalék, jövő januártól 3 százalék lesz).A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók is több járulékot fognak fizetni jövő januártól. A jelenlegi szabályok szerint még csak a vállalkozás fizet utánuk egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez idén 10, jövőre 16 százalék). Viszont 2007-től magának a vállalkozónak is fizetnie kell 8,5 százalék járulékot. A jelenlegi 10 százalékkal szemben tehát ezek a vállalkozók 24,5 százalékot fizetnek a jövő év elejétől.Nem maradnak érintetlenek az evások sem. Ők is az előbbi kulcsok alapján fizetnek járulékot januártól (nemcsak egészségügyi szolgáltatási járulékot, hanem nyugdíjjárulékot is kell fizetniük nekik is), viszont változatlan marad az a szabály, hogy náluk a járulékalap az eva adóalapjának 10 százaléka.Azt, amit a háztartásbeliek egészségügyi ellátásáért fizetendő járuléknak hívnak, azért bonyolultabban fogalmazza meg a Tbj. módosítása. Aki - egyebek mellett - nem uniós mozgó munkavállaló és nem kap gyest vagy gyedet, sem baleseti járadékot, nem jár neki a hozzátartozói nyugellátás, nem kiskorú, nem tanuló, nem fogva tartott és nem kötött magára egészségbiztosítást, annak a minimálbér 9 százalékát kell megfizetnie egészségügyi szolgáltatási járulék címén. Az indoklás szerint az ellátásra köteles - leginkább a hozzátartozó - köteles mindazzal ellátni a rászorulót, ami a megélhetéséhez szükséges. Márpedig az egészségügyi szolgáltatás része a megélhetésnek, ezért a hozzátartozónak meg kell fizetnie a minimálbér (most 63500 forint) után a 9 százalékot.

A nyugdíjasokat és az evásokat érintő, jövőre tervezett változtatások szerint aki nyugdíjasként munkát vállal, vagy kiegészítő tevékenységet folytató, vagy éppen evás vállalkozó, jövőre több tb-járulékot fog fizetni. A tb-jogosultságokról és azok fedezetéről szóló tör-vény parlamentnek beterjesztett módosítása szerint a biztosítottak - a törvény így nevezi azokat, akik dolgoznak és így különböző társadalombiztosítási járulékot fizetnek - jelenleg 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek, ha kizárólag az állami tb-rendszerbe tartoznak. Amennyiben magán-nyugdíjpénztárnak is tagjai, akkor az állami biztosító 0,5 százalékot kap, a többi a magánbiztosítóé. Ez a szabály változatlan marad, de kiegészül jövő év április 1-jétől több új szabállyal (ezeket a tb-jogosultságokról és azok fedezetéről szóló törvény - Tbj. - módosítása tartalmazza a jövő évi költségvetés megalapozására benyújtott csomag részeként).Az a saját jogú nyugdíjas (függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott életkorban vagy előbb ment nyugdíjba), aki nyugdíja mellett dolgozik, továbbá az a vállalkozó, aki kiegészítő tevékenységet folytat, 9 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet 2007. április 1-jétől. A saját jogú nyugdíjas - ha nyugdíja mellett dolgozott - eddig csak természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetett (ez most 4 százalék, és annyi marad januártól is). Viszont 2007. januártól nyugdíjjárulékot - 8,5 százalék - is kell fizetnie. Ha nyugdíja folyósítását szünetelteti, akkor még pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie (ez most 2 százalék, jövő januártól 3 százalék lesz).A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók is több járulékot fognak fizetni jövő januártól. A jelenlegi szabályok szerint még csak a vállalkozás fizet utánuk egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez idén 10, jövőre 16 százalék). Viszont 2007-től magának a vállalkozónak is fizetnie kell 8,5 százalék járulékot. A jelenlegi 10 százalékkal szemben tehát ezek a vállalkozók 24,5 százalékot fizetnek a jövő év elejétől.Nem maradnak érintetlenek az evások sem. Ők is az előbbi kulcsok alapján fizetnek járulékot januártól (nemcsak egészségügyi szolgáltatási járulékot, hanem nyugdíjjárulékot is kell fizetniük nekik is), viszont változatlan marad az a szabály, hogy náluk a járulékalap az eva adóalapjának 10 százaléka.Azt, amit a háztartásbeliek egészségügyi ellátásáért fizetendő járuléknak hívnak, azért bonyolultabban fogalmazza meg a Tbj. módosítása. Aki - egyebek mellett - nem uniós mozgó munkavállaló és nem kap gyest vagy gyedet, sem baleseti járadékot, nem jár neki a hozzátartozói nyugellátás, nem kiskorú, nem tanuló, nem fogva tartott és nem kötött magára egészségbiztosítást, annak a minimálbér 9 százalékát kell megfizetnie egészségügyi szolgáltatási járulék címén. Az indoklás szerint az ellátásra köteles - leginkább a hozzátartozó - köteles mindazzal ellátni a rászorulót, ami a megélhetéséhez szükséges. Márpedig az egészségügyi szolgáltatás része a megélhetésnek, ezért a hozzátartozónak meg kell fizetnie a minimálbér (most 63500 forint) után a 9 százalékot.