Foci Eb

2016.07.01. 12:25

Horváth Attila: ha a franciák meglátták a magyar mezt, jöttek a gratulációk

Dunaújváros - Horváth Attila, a dunaújvárosi Kiskohász és Campus étterem vezetője a helyszínen szurkolta végig a magyar válogatott csoportmérkőzéseit. A franciaországi napok még mindig nagyon élénkek...

Agárdy Csaba

Horváth Attila lányával, annak barátjával és egyik kollégájával, Szekszárdi Lászlóval kelt útra.

- Kinek az ötlete volt, hogy a helyszínen tekintsék meg a magyarok csoportmérkőzéseit?

- Az enyém. Az összes hazai Európa-bajnoki selejtezőt a helyszínen néztem meg, és úgy döntöttem, ha kijutunk az Európa-bajnokságra, akkor mindenképpen elutazom Franciaországba.

- Mire számított, milyen teljesítményt nyújt majd a válogatottunk, hiszen sok olyan hang is volt, ki se menjünk, minek megégni....

- Mindig mondtam, négy ponttal továbbjutunk. Úgy számoltam, az osztrákokkal játszunk egy döntetlent, majd megverjük Izlandot, ebből meglesz a négy pont. Szerencsére nem így történt, mert a portugálok ellen is szereztünk egyet.

Horváth Attila nagy futballrajongó, az összes hazai Eb-selejtezőt is a helyszínen tekintette meg

- Egy ilyen eseményen rengeteg impulzus, élmény éri az embert...

- Már az út is remek volt. Menetrendszerű járaton utaztunk Párizsig. Egyszer csak a pilóta elénekelte az Eb magyar dalát, az Éjjel soha sem érhet véget, majd a gépen egyszerre hangzott fel a Ria, Ria Hungária rigmus. Bordeaux-ba megérkezve, rögtön összefutottunk az osztrák szurkolókkal, és csak mosoly volt, közös sörözés. de ugyanezt mondhatom el az izlandi és a portugál drukkerekkel kapcsolatban is. Rengeteg magyar volt, nagyon összetartó tábor volt a mienk. Folyamatosan találkoztunk dunaújvárosiakkal, rácalmásiakkal, ez is nagyon jó érzés volt.

- Hatalmas távolságok voltak a mérkőzések helyszínei között, hogyan tették meg az utakat?

- A francia szupergyors vonattal, a TVG-vel. A három helyszínen érdekes és egymásnak, mondhatjuk, ellentmondó tapasztalatokat szereztünk. Bordeaux lekezelő, nagyképű volt. Marseille a legszebb, de a közbiztonság borzalmas. Ott tényleg vannak olyan helyek, ahova még nappal sem érdemes elmenni. De itt volt a legnagyobb a magyar tábor és a szurkolás. De a mérkőzésre a beengedés olyan minősíthetetlen volt, nagyon féltettem a lányomat, már azon gondolkodtam, valahogy kijutunk a tömegből, és nem nézzük meg a mérkőzést. Hogy itt nem történt semmi katasztrófa, az maga a csoda. Itt azután a terroristáknak nem lett volna probléma bármit elkövetniük.

- A portugálok ellen érte el a legnagyobb bravúrt a válogatottunk, hiszen háromszor vezetve ért el 3-3-as döntetlent az azóta már elődöntős csapat ellen. Hogy élték meg azt a meccset?

- Nagy élmény volt, és utána az ünneplés is. Lyon azért is a szívemhez nőtt, mert itt volt a legnagyobb a vendégszeretet. Emberibb volt, mint Franciaország többi része. Például, amikor taxival mentünk ki a repülőtérre a taxis gratulált nekünk, de a repülőtéren is csak a gratulációkat kellett fogadnunk. Amikor meglátták a franciák rajtunk a magyar mezt, pólót, sálat, egyből szerettek minket.

- A nyolcaddöntőben a belgák elleni 0-4-et, már itthon, hogyan élte meg?

- Nem számítottam ekkora vereségre. Addig nekünk nem kellett mondanunk, mi lett volna ha, de a belgák után igen. Mi lett volna, ha belőjük a helyzeteinket. Így alakult, de el kell ismerni, a belgák jobbak, mint mi. Különben az Eb előtt is azt mondtam, a belgák szerzik meg az aranyérmet, ezt most is tartom. Összevetve mindent: ez az Eb számomra nagyon pozitív dolgokat hozott.




Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!