Foci-Eb 2021

2021.07.11. 12:51

Mancini a válogatottal is maradandót alkotna; Southgate abban bízik, kárpótolja őt a sors

Roberto Mancini kiemelkedő eredményeket ért el klubedzőként, most pedig az olasz válogatottal alkothat maradandót, míg Gareth Southgate abban bízik, hogy jócskán kárpótolja őt a sors az 1996-os angliai Európa-bajnokság elődöntőjében történtekért.

 

KÖZÖNYÖS CSATÁRBÓL SZENVEDÉLYES KAPITÁNY

Lassan harminc éve már: 1991. október 23-án Kispesten, a Bozsik-stadionban nagy meccset rendeztek. A BL elődjét jelentő BEK-ben a nyolc közé jutásért az olasz Sampdoria volt a Honvéd vendége. Pisont István góljára az akkor 36 éves brazil Cerezo válaszolt, de Cservenkai Donát révén 2–1-re a Honvéd nyert. A Samp aztán továbbjutott, a döntőig menetelt, a Wembleyben alulmaradt a Barcelonával szemben (0–1). A XIX. kerületben azon a nyolcaddöntőn Roberto Mancini, Gianluca Vialli és Attilio Lombardo egyaránt ott volt a pályán, ők hárman vasárnap ismét a világhírű londoni stadionba hivatalosak a döntőre – csakúgy, mint 1992-ben.

Mancini kapitányként, Gianluca Vialli és Attilio Lombardo a stáb tagjaként ül a kispadon. Érdemes a videomegosztón visszanézni a kispesti meccset. Az olaszok gólja előtt Mancini lövése után a labda a kapufáról pattan ki, aztán érkezett Cerezo – Mancini olyan egykedvűen sétált oda a gólszerzőhöz, mintha csapata nem rúgta, hanem kapta volna a gólt. Máskor nem volt ennyire visszafogott: amikor az 1988-as Eb nyitó meccsén ő szerezte az első gólt, a kispad felé rohanva mellbe vágta Andreas Brehmét, de edzőként is tudott üvölteni. Amikor már az Intert vezette, és éppen a szívének kedves Samp ellen, 2005 elején a 87. percben még 0–2-re állt a meccs, de a hosszabbításban Álvaro Recoba góljával 3–2-re nyertek a milánóiak, Mancini a nézőtér felé mutogatott, az őt korábban kritizálóknak: most mondjátok! Éppen úgy, ahogyan Mészöly Kálmán a róla szóló legendás filmben...

Ritka eset: Mancini nagyszerű játékos volt, és edzőnek is kivételes. A Fiorentina, a Lazio és az Inter kispadján egyaránt Olasz Kupát nyert, a fekete-kékekkel 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban bajnok lett. Manchesterbe költözött, a Cityt vette át, és a QPR elleni győzelemmel 44 után vele lett angol bajnok a halványkék együttes. Egy évad erejéig volt a Galatasaray (ott is kupagyőzelem), majd a Zenit edzője, két évre visszatért az Interhez, hogy aztán 2018-ban átvegye az olasz válogatott irányítását.

Ez volt az év, amikor Olaszország csak nézhette a világbajnokságot, miután története során másodszor nem jutott ki a tornára. A játékosok nem győzik dicsérni, szerintük ért a nyelvükön. No igen: 1994-ben Arrigo Sacchi nem garantálta neki a játéklehetőséget, így ki is hagyta a Egyesült Államokban rendezett viadalt, lemaradt a vb-ezüstről, vagyis tudhatja, milyen érzelmek dúlnak a futballistákban...

Ez lenne a titok?

Nemcsak eredményes, hanem időnként látványos is volt az olasz csapat játéka az elmúlt időszakban, harminchárom mérkőzés óta tart a veretlenség.

Láthattuk, Mancini klubedzőként nagyon érezte a kupadöntőket, nem lenne meglepő, ha az Európa-bajnoknak járó trófeát is megsimogathatná.

DÖNTŐ, LONDON

21.00: Olaszország–Anglia (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!