Van, ahol már kirajzolódik a demográfiai fordulat

A legalább néhány fős növekményt felmutató települések száma meghaladja a nyolcszázat, ami azért is nagy szó, mert éppen a korábban fogyó lélekszámú helységek kerültek fel a falusi csokos településlistára

– írja a Magyar Nemzet.

A lap által megkérdezett szakértő szerint az ingatlanpiac kis szigeteit jelentik e helyek, ahol a demográfiai fordulat érdekében kiemelkedő támogatásokat nyújt az állam.

Demográfiai kérdésekben – főként kis időtávban – érdemes óvatosan fogalmazni, mindenesetre a népesedési adatok már bizonyítani látszanak a tavaly július óta elérhető falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) első eredményeit. A hivatalos népesség-nyilvántartás 2020. január 1-jei számaiból kiderül, hogy a 2486 kistelepülés közül, ahol kérelmezni lehet a vissza nem térítendő milliókat, 855-nek nőtt a lélekszáma az egy évvel korábbi adatokkal összevetve.

Fogyás helyett

Önmagában már a néhány fős növekmény is nagy szó ezekben a helységekben, hiszen a listára éppen azok az ötezer lélekszámúnál kisebb települések kerültek föl, amelyek lakossága 2019 előtt fogyott. Ugyanakkor a Magyar Nemzet által az Ingatlan.com segítségével összegzett adatok szerint vannak jelentősebb változások is: a Pest megyei Tóalmáson 150 fővel, a Fejér megyei Adonyban 102 fővel gyarapodott a lakosság.

Összesen húsz olyan falusi csokos település található országszerte, amelyekben legalább ötven fővel többen laknak, mint egy évvel ezelőtt. E helységek közül hét Pest megyei, három-három Fejér és Komárom-Esztergom megyei, kettő-kettő hevesi és borsodi, egy-egy pedig Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Somogy megyei.

Budapesti árszínvonal

A népességadatokat saját ingatlanadataira rávetítő hirdetési oldal szerint a gyarapodó településeken jellemzően két számjegyű áremelkedés ment végbe 2019 májusa (amikor a falusi csokot már bejelentették, de igényelni még nem lehetett) és ez év májusa között.

Összességében több mint 1100 falusi csokos településen nőttek az átlagárak.

A számok összevetéséből az is kiderül, hogy a korábbi sajtóhírekkel szemben nem feltétlenül a Balaton partján fekvő településekben gondolkoznak a falusi csok segítségével költöző családok. A legtöbb érintett balatoni helységben alig-alig nőtt az állandó lakosok száma, sok helyütt inkább csökkent. Az összes falusi csokos település legdrágábbikán, Tihanyban például hét fővel kevesebb, 1351 állandó lakost tartottak nyilván 2020 elején, mint egy évvel korábban. Érdemes hozzátenni, hogy Tihanyban a lakóingatlanok átlagára egy év alatt több mint húsz százalékkal emelkedve 800 ezer forintot tesz ki, azaz az V. kerületet leszámítva Budapestnél is drágább.

Szigetek

– Ahol a népesség a legnagyobb mértékben növekszik, ott az ingatlanok értéke is emelkedik. A várakozásoknak megfelelően a nagyvárosok környezeté­ben található falusi csokos települések létszáma és árszínvonala nőtt a legnagyobb ütemben – mondta a Magyar Nemzetnek Balogh László. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Pest megyei és Fejér megyei, valamint egyes megyeszékhelyek, például Debrecen közelében fekvő települések lakosságszám-emelkedését abban látja, hogy az agglomerációs övezetekből a nagyvárosokban lévő munkahelyek elérhető távolságban vannak. Az ingatlanárak a falusi csokos településeken viszont jóval alacsonyabbak annál, mintha egy regio­nális központban vagy megyeszékhelyen vásárolná meg valaki a következő otthonát. – A falusi csokos települések az ingatlanpiac azon szigeteit is jelentik, ahol a demográfiai fordulat érdekében nagyobb összegű támogatásokat biztosít az állam: a magasabb összegű csok, a házépítés vagy az ingatlanfelújítás után fizetendő áfa ötmillió forintig történő visszaigénylése is ezt a célt szolgálja – mutatott rá a szakértő.

Az Emberi Erőforrások Minisztériu­ma korábban arról tájékoztatott, hogy

a 2019 júliusa és 2020 márciusa között eltelt kilenc hónap alatt mintegy nyolcezer család élt a falusi csok lehetőségével.

Ez összességében 45 milliárd forint támogatást jelentett a kérelmezőknek. Az idei első negyedévben csaknem háromezer igénylést fogadtak be a hitelintézetek 15 milliárd forint összegben.

Az eddigi adatok szerint az egy családra jutó összeg 5,4 millió forint, ami jelentősen meghaladja a „hagyományos” csokot jellemző, átlagosan 3,1 millió forintot. Az Emmi jelezte, az igénylések nagyjából fele-fel arányban oszlanak meg a lakásvásárlással egybekötött felújítás és a saját ingatlan korszerűsítése-bővítése között. Az összes igénylő hatvan százaléka három- vagy többgyermekes család, de a falusi csokkal költözők körében még nagyobb az arányuk: négyből hárman nagycsaládosok.

Bőkezűen segített vidéki lakhatás

A Magyar falu prog­ram részeként a falusi csokot 2019. július 1-jével vezették be. Lényege, hogy a csok új lakásra vonatkozó kiemelt összegeit használt ingatlan vásárlására és felújítására is meg lehet kapni az érintett kistelepüléseken. Sőt ezen összegek fele a saját családi ingatlan felújítására is elérhető – a korszerűsítés alapvető kritérium. A támogatás mellé kérelmezhető a csok kedvezményes, államilag kamattámogatott kölcsöne is. Ezzel egy falusi csokos településre költöző három- vagy többgyermekes család akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió forint kedvezményes kölcsönt kaphat. Saját ingatlan felújítása esetén ötmillió forint a támogatás felső határa, amihez 7,5 millió forint támogatott hitel igényelhető.

Borítókép: illusztráció