Óvónőként negyven éve él a gyerekek között, a gyerekekért

Lászlónét, Erzsikét a mezőfalvai Tündérkert óvoda pedagógusát, volt óvodavezetőt május 31-én köszöntötte nyugdíjba vonulása alkalmából a munkáltatója és a munkatársak csapata.

Nagy volt az izgalom pénteken délután a mezőfalvi óvoda nagytermében, ahol a szépen terített asztalok mellett az intézmény jelenlegi és volt dolgozói ünneplőbe öltözve várták régi kollégájukat, Kondorné Erzsikét. Nem is lehet igazán szavakba önteni azt a pillanatot, amikor karonfogva, a meghatottságtól könnyes szemmel megjelent az ajtóban, hiszen negyven év közös együttlétnek az élménye okozott megindító pillanatokat. A fal mellett körben állók előtt középre ülve hallgatta a négy évtizeden át elvégzett óvodapedagógusi munka és a hozzá tartozó munkatársi kapcsolatok összefoglalóját. Elsőként Kovácsné Huber Zita intézményvezető köszöntötte az ünnepeltet, majd a munkáltató képviseletében Márok Csaba, Mezőfalva polgármestere emlékezett vissza az eltelt idő kiragadott egy-egy szép mozzanatára. A köszöntők sorában nem maradhatott el a régi, elsők között nevelt óvodás, Bán Balázs képviselő méltató szavai sem, valamint virággal, verssel búcsúzott Tórizs Alina, a legutóbb elballagott csoport tagja. Ezután már a munkatársak, kollégák következtek, köztük külön a már nyugdíjas éveiket töltő óvónők társasága. Közös és személyes emléktárgyakkal megköszönve idézték fel az elmúlt negyven évet.

Kondor Lászlóné, Sajti Erzsébet 1961. április 5-én született Sztálinvárosban. Tősgyökeres mezőfalviként a településen járt óvodába és általános iskolába. Hámori tanár néni egykori alsós és Ökrösné felsős osztályfőnöke emlékét még ma is nagy szeretettel őrzi. A továbbtanulási irányt Kovács Györgyné rajztanár mutatta meg, akinek a kisfiára vigyázott rendszeresen. Így 1975-ben Székesfehérváron a Vasvári Pál Óvónőképző Szakközépiskolába jelentkezett. A tanulmányok befejezése után 1979. augusztus 31-én az akkori óvodavezető, Czifra Istvánné vette fel a mezőfalvi intézménybe. Előtte a szakmai gyakorlatot is itt végezte Vagyóczki Marika mentorálásával. 1983-ban a családalapítás idején jelentkezett a kecskeméti óvónőképző főiskolára, amelynek elvégzése után a dolgos évek következtek. 1996-ban fejlesztőpedagógusi tanfolyamot is elvégzett. 1998-ban jelentkezett a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolára, ahol Sindelar-Zsoldos képességfejlesztő programot tanult. 2003-ban megalakította az óvodában a hagyományőrző közösséget. Tizenhét évig dolgozott Bálintné Erzsikével párban, s ez is mérföldkő volt az életében. 2008-ban elvégezte a közoktatásvezetői tanfolyamot, majd a hantosi és a daruszentmiklósi intézményi társulás idején elvállalta az óvodavezetői megbízatást. A sok feladat között azonban mindig visszavágyott a gyerekek közé. Az öt év letelte után újra visszakerült a csoportba Scheidl Erzsike mellé.

A negyven év elteltével a családi feladatok is erősen szólították, így nyugdíjba vonulásával gyerekei, unokái körében szeretné eltölteni pihenőidejét. Az elköszönéssel mégsem int végleg búcsút az óvodának, hiszen mindig is odatartozónak érzi magát. Ha más szerepkörben, de továbbra is számíthatnak rá a kollégák.