hosszabb gyerekkor

2017.09.22. 14:12

Meglepő dolog derült ki az ősemberről

Úgy tűnik, a neandervölgyiek nem volt primitívebbek, mint a mai ember.

Spanyol kutatók szerint a neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél.

Mit jelent ez pontosan?

A kutatók egy neandervölgyi gyermek 49 ezer éves csontvázának elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek agya még fejlődésben volt abban az életkorban, amikorra egy mai gyermek agya már teljesen kialakult – ismertette a madridi Természettudományi Múzeum Science folyóiratban megjelent tanulmányát a BBC News.

Más majomfajoktól vagy primitívebb emberféléktől eltérően a Homo sapiens (ide tartozunk mi is) agya a gyermekkor alatt hosszabb ideig, több évig fejlődik, ugyanis több időbe és energiába telik a nagy méretű szerv teljes kialakulása.

Mégsem voltak butábbak a neandervölgyiek

A korábbi tanulmányok azt állították, hogy a neandervölgyiek agya sokkal gyorsabban fejlődik ki, mint a modern emberé, tehát valószínűleg a neandervölgyiek agya kevésbé volt kifinomult. Ez azonban tévedés.

Az eredmény a kutatókat is meglepetésként érte, hiszen először a föntihez hasonló eredményre számítottak.

Lassabb fejlődés – fejlettebb agy

A kihalt emberfaj tehát semmivel sem volt állatiasabb vagy primitívebb, mint a Homo sapiens. Mostanáig a tudósok úgy gondolták, hogy a modern ember az egyetlen, amelynek agya viszonylag lassan fejlődik ki a felnövés folyamatában.

A fiú viszonylag jó állapotú koponyájának vizsgálatakor tejfogakat és csontfogakat is találtak az állkapcsában, így sikerült megállapítani az életkorát.

Az agyának mérete halálakor 87,5 százaléka volt egy kifejlődött neandervölgyi felnőttének. Egy modern ember gyermekének ebben a korban az agya egy felnőttének a 95 százaléka.

A kutatók azt is megállapították, hogy a fiú gerincét alkotó csontocskák közül némelyik még nem nőtt össze, míg a modern embernél ezek a csontok hatéves korra összenőnek.

Közös ősünk lehetett?

„A neandervölgyieknek az agya és a teste is nagyobb volt a mai emberénél, tehát logikus az gondolni, hogy a neandervölgyiek agya egy kicsit lassabban fejlődött ki, hogy időt hagyjon arra, amíg a test is teljesen kifejlődik” – magyarázta az eredményét a kutatást vezető Rosas professzor.

Régebben a tudósok úgy vélték, hogy a modern ember volt a leglassabban felnövő faj. Miután most kiderült, hogy a neandervölgyieknél ez kicsivel még több időt vett igénybe, ebből az a következtetés vonható le, hogy mindkét faj egy közös őstől örökölte a lassú növekedést.

Borítókép: Procy /Shutterstock

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!