2019.01.13. 11:30
Fogékonyabbak a betegségre azok, akik később kerülnek közösségbe
Az idősebbek azt vallják, egy kis piszoktól csak erősödik a gyerek immunrendszere. A reklámok azt sugallják, hogy mindent fertőtlenítsünk és használjunk antibakteriális szappant. Mikor teszünk jót szülőként?
Egy gyereknek jelentős adag koszra van szüksége ahhoz, hogy az immunitása működésbe lépjen – de azért ne vegyük szó szerint a fenti állítást! Egyéves kor alatt a picik még nem rendelkeznek a felnőttekéhez hasonló védekezőképességgel, ezért fontos, hogy óvjuk őket a megbetegedésektől. Bár az anyatejben található immunglobulinok, illetve természetes probiotikumok segítik az immunrendszer érését, és bizonyított, hogy a szoptatott kisbabák ritkábban kapnak el fertőzéseket, újszülöttkorban mindenképpen forraljuk a cumit, a cumisüveget és mossuk magas hőfokon a ruhaneműt, csecsemőkorban rendszeresen fertőtlenítsük a szájba vehető játékokat. Egyéves kor környékétől „lazíthatunk”: elfelejthetjük a forralást, az állandó fertőtlenítést. Egy csúszó-mászó gyerkőcnek már elég az ecetes forró vizes felmosás, a rendszeres porszívózás.
Hozzá kell szoknia a szervezetnek
Teljesen természetes, hogy a bölcsibe, oviba kerülő gyerek sokkal gyakrabban lesz beteg, mint korábban. Nem kell félni, hogy a csöppség immunrendszere gyengébb, mint az átlagé! Csupán arról van szó, hogy jóval több kórokozóval találkozik, mint korábban. Minden ilyen betegség átvészelése erősíteni fogja az immunitását, vagyis idővel egyre ritkábban fertőződik majd meg.
A gyerekek védekezőképessége 3-4 éves korukra fejlődik ki, de csak akkor, ha elég stimuláns éri. Általában azok a csemeték, akik nem járnak közösségbe, csak nagycsoportban kezdik el az ovit, és az édesanyjuk „csíramentesre” pucolja otthon a lakást, komoly hátrányba kerülnek a társaikkal szemben. Fogékonyabbak lesznek a betegségekre, mint azok, akiknél a bacikhoz szoktatás már viszonylag korán, kétéves koruk környékén elkezdődik.
Etessük egészségesre!
A túlsúly és az immunrendszer nem megfelelő működése közötti összefüggés is régóta ismert: egy elhízott gyerek hajlamosabb a betegségekre, ezért döntő jelentőségű, milyen étellel kínáljuk a csemetét. A finomított szénhidrátok (például cukrok, fehér liszt) és a „műételekben” található adalékanyagok sokasága például rontja az immunrendszer hatékonyságát. Ezzel szemben vitamindús, nyers zöldségben, gyümölcsben gazdag, halat, húst, tojást, magvakat, tejfehérjét tartalmazó étrend esetén ritkulnak az infekciók. Sok szülő úgy gondolja, hogy a multivitaminok mindent megoldanak, holott a kiegyensúlyozott táplálkozást semmi nem helyettesítheti.
Mozgás és pihenés egyensúlya
Egyre több családban nem tartják szükségesnek a délutáni szunyókálást, holott a pihenésre szükség van. A kialvatlan gyereknek romlik a problémamegoldó képessége, örömtelenebb, frusztráltabb lesz kipihent társainál. Az alváshiány ráadásul megzavarja a normál anyagcserét, a hosszabbra nyúlt készenléti állapot sokszorosára növeli a vírusfertőzések kockázatát. Ha egy mód van rá, az iskoláskorú gyerkőcöt is parancsoljuk ágyba 20 óra körül. A kicsiknek fontos a mozgás is. A sport, a szabad levegőn tett séták, kirándulások és a kerékpározás, továbbá az úszás pozitív hatással van az immunrendszer érésére.
Végezetül gondolni kell a kisgyerek lelki békéjére is. Soksok türelem, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör, példamutatás: ezek mind-mind hozzájárulnak a csemete egészséges testi és lelki fejlődéséhez.
