Ebben is elöl jártunk Európában

2019.05.11. 11:30

Életünk múlhat rajtuk: a mentők napja mindegyik!

Százharminckét évvel ezelőtt, 1887. május 10-én gördült ki első segélynyújtó akciójára a legelső, még lóvontatású mentőkocsi budapesti bázisáról.

Pekarek János

Ez a bázis a Lipót bazár volt, ahol a BÖME, a Budapesti Önkéntes Mentő Egylet székelt.

Az évforduló alkalmából rendezik meg minden évben május 10-én a mentők napját, amikor az ország mentőállomásain megnyitják a kapukat, hogy megmutassák munkájuk egy részét az érdeklődőknek.

ma is. Itt „csak” az ambu babát élesztik a dunaújvárosi mentosök, de ezt – bár nem kívánjuk – bármikor bárkin élesben is képesek végrehajtani! Fotók: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap

Így történt ez a dunaújvárosi mentőállomáson is, ahol újraélesztési gyakorlatokkal várták a közönséget, hogy a talán legfontosabb életmentő módszerrel minél több embert megismertessenek. Hiszen nem boszorkányságról van szó – ami viszont mégis óriási élménnyel járhat: alighanem felülmúlhatatlan érzés, ha egy ember újra élni kezd a kezünk között...

A mentősöknek, ha nem is minden nap, de elég gyakran részük van hasonló tapasztalatokban. Különösen ilyen, időjárási frontokat váltogató időszakban, mint a mostani, amikor gyakorlatilag reggeltől estig hallhatjuk a siető mentőkocsi szirénáit az utcákon. Tegnap sem volt túl sok idejük foglalkozni velünk, érdeklődőkkel, de a mentőktől megszokott udvariassággal mégis sokat megtudhattunk a munkájukról.

A magyar mentoautók felszerelése a kor színvonalán mozog

Igaz, arról (talán érthető szakmai szerénységgel) nem beszéltek, amit viszont különböző felmérésekből és statisztikákból tudhatunk, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő konfliktusok a mentők kivonulásainál. Talán a hozzátartozók miatti aggodalom, talán valami egyre általánosabbá váló társadalmi türelmetlenség az oka annak, hogy a mentőknek munkájuk végzése közben az életmentés, az elsősegélynyújtás mellett egyre többször kell profi konfliktuskezelőként is tökéleteset nyújtaniuk.

S ha már történeti adatokkal kezdtük a mentők napjáról szóló cikkünket, fejezzük is be azzal. Az 1887-es kezdetek után 1926 a második nagy dátum, amikor megalakult a vidéki városok mentőegyesületeit összefogó VVOME, a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete. Ez alkalmazta először a sokáig legismertebbnek számító magyar telefonszámot, a 104-es segélyhívót. Első igazgatója Paulikovics Elemér, székhelye, a Mentőpalota a pesti Markó utcában állt – s ott áll ma is.

Kivonuláskor is állandó az összeköttetés a központtal

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában