megszépített statisztikák

2020.06.04. 19:41

Elcsalhatták a PISA-teszt eredményeit a svédek

Hiába volt nagy az öröm a PISA-teszt eredményének megjelenésekor, a nem rég megjelent információk alapján valószínűsíthető, hogy Svédország nem tisztességes módon érte el azt. A felmérésből ugyanis vélhetően kihagyták a rosszul teljesítő, általában migráns hátterű diákokat, hogy a végére el tudják érni a kedvező eredményt.

Forrás: Shutterstock

A 2015-ös migránsválság idején rengeteg bevándorló özönlött Svédországba, ami meglátszott utána az ország oktatásának színvonalán is. Számos migráns hátterű gyermek érkezett ugyanis a svéd iskolákba, ami miatt visszaesett az intézményekben az oktatás színvonala, a fiatalok ugyanis sok esetben nem is tudtak svédül.

Éppen ezért is örült annyira Anna Ekström szociáldemokrata oktatási miniszter decemberben, amikor megjött a 2018-as PISA-teszt eredménye.

Az ugyanis meglehetősen jó eredményeket mutatott, amiből arra lehetett következtetni, hogy a svéd iskoláknak sikerült megerősödniük és visszatérniük a 2006-os szintjükhöz.

Az öröm azonban a mostani információk fényében korai lehetett, ugyanis nem kizárt, hogy Svédország elcsalta a felmérés eredményét – számol be róla az Expressen alapján a V4NA hírügynökség. Erről többek között Magnus Henrekson közgazdász professzor beszélt a portálnak, aki megvizsgálta az Expressen által összegyűjtött statisztikákat. Henrekson elmondta, hogy a PISA-felmérés eredményei azt a célt szolgálják, hogy össze tudják hasonlítani, milyen helyzetben van a svéd oktatás a többi országgal szemben. Éppen ezért súlyos a dolog, hiszen módszertani hibák miatt a valóságosnál pozitívabb képet festett az eredmény az országról.

A PISA-felmérés szabályai közé tartozik, hogy csak azoknak az újonnan az országba érkezett diákoknak nem kell megírniuk a felmérőt, akik kevesebb, mint egy éve tanulják az adott nyelvet, a többi kiválasztott 15 éves diáknak viszont mindenképpen meg kell.

Felmentést három okból kaphatnak a gyerekek a teszt alól. Egyrészt, ha a nyelvtudásuk nem megfelelő, mert még nem régóta vannak az országban, másrészt, ha testi fogyatékossággal, harmadrészt pedig ha kognitív zavarral rendelkeznek.

Az Expressen az ügyben beszélt három illetékes iskolaigazgatóval, tőlük pedig egészen érdekes válaszok születtek az ügy kapcsán. Kiderült, hogy nem mindenhol tartják be azt a szabályt, ami szerint a már több mint egy éve svédül tanuló diákoknak kötelezően meg kell írniuk a tesztet.

Az uppsalai Palmblad iskola igazgatója, Ulrika Mattsson például bevallotta, hogy néhány diáknál, akik már megfeleltek volna a követelményeknek, eltekintett a felmérő megírásától. Bár ezzel megszegte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a felmérésnél támasztott szabályokat, a vezető azt mondta, ezeknél a gyereknél nem akarták, hogy rosszul érezzék magukat a felmérő megírása, majd az esetleges rossz eredményeik miatt.

Más iskolavezető arról számolt be, hogy náluk belefér az újonnan érkezettek csoportjába az is, aki már két éve van az országban, bár itt már meghúzzák a határt. Megint másik igazgató a telefonban azt mondta, hogy náluk is meghiúsult az egyéves szabály, amikor azonban írásba kellett volna adnia az állítását, már azt írta, minden szabályt betartottak.

Végül a 15 éves behívott diákok mintegy 11 százaléka maradt ki a felmérésből Svédországban. A valódi adatok pedig teljesen máshogy néztek volna ki, ha őket is alávetik a teszteknek.

Vélhetően jóval negatívabbak lettek volna az eredmények a portál szerint, ami úgy számol, hogy a szövegértés esetében 5-13 ponttal is kevesebb jött volna ki, ha minden szabályt betartva történt volna meg a PISA-felmérés a svéd iskolákban. Nagyon sok ugyanis a külföldi származású diák, akik nem teljesítenek jól a tanulás terén, éppen a nyelvismeret hiányossága miatt.

Magnus Henrekson szerint ráadásul még az is elképzelhető, hogy több mint 13 ponttal lett volna alacsonyabb a felmérés eredménye. A 13 ponttal való csökkenés ugyanis még mindig azt feltételezi, hogy a hátrányban lévő diákok is szépen, átlagosan teljesítettek volna. A valóságban pedig valószínűleg rosszabb eredmény jött volna ki a matematikai és természettudományi műveltség terén is.

Az ügy érdekessége, hogy maga a svéd nemzeti oktatási ügynökség is elismerte, hogy valami gyanús volt nekik a 2018-as adatokat illetően.

A hibát azonban az Expressen szerint túlságosan kicsire becsülték, és emiatt súlyos módszertani hibákat ejtettek. Henrekson szerint is túlontúl pozitív eredményeket használt az ügynökség, így túl jó fényben tüntette fel a svéd oktatást. Ráadásul bár tudták, hogy túlságosan sok külföldi származású diák maradt ki a tesztből, ezt csak egy lábjegyzetben jelölték egy beszámolóban, a tény nem jelent meg semmilyen más híradásban.

Az oktatási ügynökség véleménye szerint a 2018-as felmérésből való diákkimaradás hátterében főleg a rendkívül sok migráns befogadása állhat.

Azt azonban, hogy végül is hány diák nem írta meg a felmérést a gyenge nyelvtudása vagy egyéb okok miatt, nem tudni, a svédek ugyanis ezt az adatot nem hozták nyilvánosságra – ahogyan például az olaszok sem.

A 2018-as PISA-felmérés esetében az országoknak be kellett tartaniuk azt, hogy a kiválasztott diákok maximum öt százaléka maradhat ki a teszt megírásából. Ez, ahogyan az már kiderült, Svédországban végül 11 százalékra rúgott. Azonban hozzá kell tenni, hogy a nagymértékű bevándorlás miatt a skandináv ország kivételt kapott e szabály alól.

Az Expressen egyébként saját számításaiban más eredményre jutott, mint az oktatási ügynökség annak kapcsán, hogy mikortól számít valaki újonnan érkezőnek, és mikor mentesülhet még a teszt alól. Ez a portál szerint azért lehet, mert a hivatalos szerv azt nézte, mikor kapták meg az letelepedési engedélyt a diákok, pedig azt kellett volna, hogy mikor érkeztek meg az országba. Ez azért fontos, mert az érkezés és az engedély kiadása között jelentős idő telik el, ami alatt már általában járnak iskolába a fiatalok, így rögtön más megvilágításba kerül a már említett egy éves szabály.

Egyébként a svéd portál már januárban elkezdte sejteni, hogy valami probléma van a PISA-eredménnyel. Akkor írtak az illetékes személynek az oktatási ügynökségnél, Anders Auernek, hogy megkérdezzék, mire alapozták a statisztikáikat. Végül kiderült, hogy az oktatási ügynökség kalkulációjának alapját az a statisztika adta, hogy a gyerekeket mikor regisztrálták az országban, ez pedig Magnus Henrekson szerint súlyos hiba.

Az adatoknál ráadásul az is problémát jelent, hogy sokszor a második generációs, azaz bevándorló szülőtől, már Svédországban született gyerekek sem tudnak svédül.

Elképzelhető, hogy a nyelvtudási hiányosságuk miatt őket is kihagyták a PISA-tesztből, ami szintén tilt az OECD. Mindemellett az is gond volt Svédországban, hogy a behívott diákok 13,5 százaléka végül nem jelent meg a felmérés napján. Ide tartozik például egy afgán fiú esete is, aki már két éve volt az iskolában, de nem hogy svédül, még saját anyanyelvén sem tudott olvasni, a tesztet pedig végül nem ment be megírni.

A PISA-mérés eredménye tehát Svédországban a jelek szerint hamis örömre adott okot, hiszen éppen olyan fontos tényezőket hagytak ki a számításból, amelyek meghatározzák az ország helyzetét. Hogy az incidensnek milyen utóhangja lesz, arról csak találgatni lehet, de kétségkívül komoly felháborodásra lehet számítani, amelynek a jelei már most is látszanak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!