2019.06.09. 07:00
Daruszentmiklósi lovasnap
Második alkalommal is sikerrel rendezték meg Daruszentmiklóson a lovasnapot, a térség egyik páratlanul kellemes fesztiválhelyszínén, a Falu parkban. Az eseményt a helyi Magyar Hagyományőrző és Lovas Egyesület rendezte az önkormányzat segítségével.
Fotó: Balogh Tamás
A terveknek megfelelően könnyed, mosolygós lett ez a rendezvény, ahol minden résztvevő és a látogatóként érkező is megtalálhatta a neki való időtöltést.
Ezen a reggelen jó volt óvatosan közlekedni a környékbeli autósoknak, mert hirtelen megnőtt a lovaskocsi-forgalom a környéken. Az, hogy Előszállásról elegánsan átkocogtak velük, szinte természetesnek tűnik a néhány kilométeres táv miatt. A lovas kocsizásban járatlanok számára azonban némi meglepetésre Dunaföldvárról, Bölcskéről, de Cecéről is vígan tették meg a távot a rendezvényre fogatokkal érkezők.
A fogathajtó programban a vadászhajtás, a meglepetés hajsza, a népi fogathajtás és mellette a csikós bemutató is helyet kapott. A megnyitó is büszke perceket adott. Ennek az az oka, hogy ezt a Daruszentmiklósi Általános Iskola néptánccsoportja tette színesebbé. Olyan apróságok is színre léptek, akiknek ez volt az első alkalom egy ilyen bemutatkozásra. Mindenki, a nézők és a táncosok és büszkék voltak. A kicsik a tudományukra, a nézők pedig a saját gyermekeikre és falubéliekre.
Hű, de sok mindenre figyeltek a futamok alatt a zsűriben ülő szigorú hölgyek!
Például, az ostorok használatára. Ugye tudják, hogy mire való ez a fa nyélből és ráerősített szíjból álló eszköz? Úgy van! A legfontosabb szerepe az állatok irányításakor jelentkezik. Elsősorban hangját használták, azzal ugyanis csak figyelmeztetni szabad és van, amikor kell is, de ütni tilos vele.
Az esemény főrendezője, Medve Attila, a helyi Magyar Hagyományőrző és Lovas Egyesület elnöke. Segítője Stadler Melinda, a szervezet tagja foglalta össze a napról szóló tapasztalatait:
– Minden részfeladatot nagyon alaposan készítettünk elő, mert igyekeztünk komolyan venni a dolgunkat. Az volt a célunk, hogy egy olyan találkozót hozzunk létre, ahol összegyűlhetnek a lovasemberek és egy tartalmas napot tölthetnek együtt. Mellette megmutathatják a gyönyörű lovaikat és velük a tudásukat is az ideérkező közönségnek. A versenyt inkább megmérettetésnek nevezném. Nagyon fontos volt az önkormányzat hozzáállása. Számtalan módon, a szükséges eszközökkel és a fesztiválok lebonyolítására is alkalmas, infrastruktúrával ellátott helyszín átadásával is biztosította a zökkenőmentes lebonyolítást. Minden felmerülő probléma megoldásában kiváló partnerünk volt. A szakmai segítőink közül Maszlag Gábort említeném első helyen. A tudására és tapasztalatára a pályaépítésnél és a program lebonyolításánál is támaszkodhattunk. Az ő véleménye szerint lovas szempontból is ez egy jól sikerült rendezvény volt. És, ha hagyományőrzőként rendeztük meg ezt az eseményt, természetesen az íjászat sem hiányozhatott belőle. Szerencsés dolog volt, hogy a dunavecsei és a dunaföldvári egyesületből is érkeztek segítők, ezért gond nélkül sikerült annak a lebonyolítása is. Gyermekek és a felnőttek egyaránt szívesen választották ezt a szórakozási lehetőséget is. Talán furcsa dolog egy lovasnapon egy kutyás bemutatóval is találkozni, de az egyik betétszámként látható produkciót nagyon sokan örömmel követték végig. Meg vagyok elégedve a felvonulók számával és a felkészültségükkel egyaránt. Jó érzés volt, hogy a nézők is szép számban jelentek meg, és most már hozzáértő szurkolóként is követték a bemutatókat.
A II. Daruszentmiklósi Lovasnap megnyitó ceremóniája és a bevezető műsorszámok előtt némi zavarban kerestem a színpadot, mire Czuppon Péter, a gyerekek mestere nevetve rám kérdezett: „Milyen színpadot keresel? Ez egy hagyományőrző nap! Szerinted ezeknek a gyerekeknek az ősei hol táncolták ezeket a táncokat?” És igaza lett. A kicsik és a nagyok is szemrebbenés nélkül, boldog mosollyal, vidám énekszóval, hibátlanul járták a füves területen úgy, mint a szépapáik, -anyáik. Öröm volt nézni!
Daruszentmiklóst többségében olyan emberek lakják, akiket talán már csak a romantikus irodalomban tudunk elképzelni. Pedig ott vannak ők, megállíthatatlanul, nem lankadó szorgalommal, a tökéletességre törekedve teszik az önként vállalt dolgukat. Egy ilyen kis településen jelentős szükség van a részvételükkel lebonyolított munkára. Közülük sokan vettek részt ennek az eseménynek az előkészítésében, és a nap közbeni tennivalókban is.