demenciában is fontos a mozgás

2019.09.20. 19:30

Az aerob mozgásformák javítják az agy vérellátását, a legjobbak a séta, a gyaloglás és a tánc

Nagyszabású rendezvényre készül Székesfehérváron a Katolikus Szeretetszolgálat, amely szeptember 21-én, az Alzheimer-kór nemzetközi világnapján számos programmal várja nemcsak a szakembereket, de az érdeklődőket, illetve azokat az érintetteket, akiknek a családjában van demens beteg.

Borsányi Bea/FEOL

A demencia kapcsán a szakemberek kiemelik a megelőzés jelentőségét és fontosságát, hiszen a betegséget gyógyítani, az orvostudomány jelenlegi állása szerint, nem lehet. A megelőzés alapja, mint sok más betegség esetében is, az egészséges életmód, amelynek egyik összetevője a rendszeres mozgás.

Cél a mozgás képességének megőrzése

– A mozgásformák közül ebből a szempontból azok a jók, amelyek aerob terhelésnek teszik ki a szervezetet, vagyis növelik a vér oxigénszintjét, ezáltal természetesen az agy is több oxigénhez jut. Aerob folyamat játszódik le minden olyan mozgás közben, amely viszonylag csekély vagy közepes erőkifejtést igényel, vagyis nem lihegünk, nem fulladunk ki mozgás közben. Ilyenkor a maximális teljesítőképességünkhöz képest nagyjából 60-75 százalékos intenzitással mozgunk – magyarázta mindjárt az elején Mayer Panni, a Boldog Gizella Alapítvány Gizella Otthonának gyógytornásza, aki idősekkel és demenciával élőkkel foglalkozik nap mint nap. Nem kell persze komoly, nagy dolgokra gondolni, hiszen az egyik legjobb ilyen a séta, a gyaloglás és a tánc. Ezeknek tanulmányok által is bizonyítottan megelőző hatásuk van. Ami pedig a mennyiséget illeti, hetente háromszor 30 perc mozgás már preventív lehet. Ha már kialakult a betegség, a mozgás ugyanúgy elengedhetetlen – ilyenkor a fenntartó szerepét, a mozgás képességének megőrzéséért végzett testmozgás fontosságát hangsúlyozzák.

Heti háromszor 30 perc mozgás már segít a megelőzésben, illetve az állapotromlás elkerülésében
Fotó: Shutterstock

– Ez lehet egyfelől egy általános szenior torna a kondíció, az izomerő megőrzésére, illetve léteznek olyan speciális gyakorlatok és feladatsorok, amelyek a mozgás összerendezettségének megőrzésére szolgálnak. Ilyen például a kéz és a láb mozgásának összehangolása járás közben, ami tudattalan, és ilyenek a tudatosan összerendezett mozgássorok is, mint például evés közben a kanál levesbe merítése, szájba tétele, majd újra visszavitele a tányérhoz. Ezeken felül fontos a finommotorikus mozgások megőrzése is, aminek többek között az öltözködésben van nagy szerepe, mondjuk a gombolásnál vagy a cipőkötésnél – sorolta a gyógytornász, aki azt is hozzátette, hogy a testtudat megőrzéséről sem feledkezhetünk meg annak érdekében, hogy a beteg fájdalom esetén meg tudja nevezni, mije fáj pontosan. Ehhez akár a kondicionáló tornába is be lehet építeni olyan feladatokat, amikor azt mondják a betegnek, hogy jobb kézzel nyúljon, vagy a bal lábát emelje, tehát a feladatot a testtájak megnevezésével fogalmazza meg a gyógytornász.

A testmozgásnak természetesen a demenciával élők esetében is akkor van értelme, ha rendszeresen végzik.

Viszont, hogy pontosan milyen tornára van szüksége az érintettnek, abban szakember tud segíteni, mert ez több mindentől függ. Figyelembe kell venni többek között a beteg aktuális állapotát, azt, hogy mekkora az elesés kockázata, illetve hogy milyen egyéb, a korából adódó betegségei vannak – például szív- és érrendszeri problémák vagy 2-es típusú cukorbetegség. Ráadásul a demenciában szenvedő beteg állapota folyamatosan változik, amit a tornának mindig követnie kell.

– Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a mozgás és a változatos napi tevékenység sokat segítenek abban, hogy a beteg állapota ne romoljon rohamosan, ráadásul a torna az egyéb betegségeit is kordában, a beteget pedig a világra nyitottan tartja. Így a mindennapokban tovább maradhat önálló.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában