A madarakat, melyek bennünket választanak, meg kell ismerni

Előadásában a minket választó madarakról beszélt, vagyis az ember közelében élőhelyet választó madarakról. Miért fontos ez? Miután városban élünk, túl sok lehetőségünk nincs állatokkal foglalkozni, megfigyelni azokat. A tél közeledtével pedig nekünk lehetőségünk, nekik szükségük van a róluk való gondoskodásra. Hogy ezt jól csináljuk, ahhoz alaposabban meg kell ismernünk létezésük motivációrendszerét. Ebben segített a madártani szakember közvetlen stílusú, elképesztő szakmai alapossággal előkészített előadása.

Madárbarát könyvtár lehetne a sok díszítő bagollyal

Mivel is kezdhette volna stílusosabban vetítéssel egybekötött ismeretterjesztését egy könyvtárban, mint a különféle baglyokkal? Merthogy ott „bagolykultusz” uralkodik, különösen a gyermekkönyvtárban, ahol még az ülőpárnák is baglyot formáznak. Az egy órát bőven meghaladó, köz­érthető előadásban szó esett – a teljesség igénye nélkül – olyanokról, mint hogy miért nevezték halálmadárnak a baglyokat, hogy a kabasólyom csak a levegőben táplálkozik, a kisapostagi reptéren a sugárhajtású gép orrában rendre vörösvércsék fészkelnek, a gólyák csak Európában költenek, a bíbic előcsiklandozza a gilisztát a földből, a füstifecske miután Kisboldog­asszony napján Afrikába költözik, mindig ugyanarra a fészekre érkezik vissza, a pacsirta a földön él, de dalolni mindig felszáll a magas égbe, Dunaújváros határában is élnek gyurgyalagok, az odulakó csóka védett madár, de a szarka veszélyes, ne örüljünk ha feltűnik.