összekeveredik az idő

2018.09.13. 17:45

A klímaváltozás miatt volt „furcsán forró” az idei nyár

Az MTA szerint egyértelműen az éghajlatváltozás az oka az egész Európában tapasztalt rendhagyó időnek.

Budapest, 2017. augusztus 3. A Nemzeti Sport napilapot olvassa egy félmeztelen, fején vizes törölközőt viselő férfi a kánikulában a margitszigeti zenélő szökőkút mellett 2017. augusztus 3-án. Augusztus 1-jétől augusztus 4-én éjfélig az egész országra hőségriadót rendelt el Szentes Tamás országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, egyes alföldi tájakon azonban a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most.

Nem volt ez másként Európa más részein sem: Svédországban például sosem volt ilyen magas a májusi és a júliusi átlaghőmérséklet, a száraz, meleg időjárás miatt több mint 50 erdőtűz pusztított az országban, a sarkkörön túli vidékeken is. Dániában is megdőlt a májusi átlaghőmérséklet rekordja, Finnországban a sarkkörön túli Utsjoki városában 33,3 Celsius-fokot mértek, Norvégiában július első felében 40-nél több erdőtűz volt.

A háttérben ugyanaz a légkörfizikai jelenség áll.

A napsugárzás különböző szélességi övezetekben nagyon eltérő, így állandó kiegyenlítő mozgás zajlik a sarkvidékek és a trópusok között, ez az úgynevezett futóáramlás (poláris jet stream), amely az idei nyári hőhullámban nagy szerepet játszott. „A futóáramlás a sarki hideg és a szubtrópusi meleg levegőt választja el egymástól.

A globális felmelegedés miatt a sarkvidéki területek gyorsabban melegszenek, mint a trópusok-szubtrópusok területek, a futóáramlás gyengül”

- idézte a közleményt Bozó László meteorológust, az MTA rendes tagját, a Földtudományok Osztályának elnökét.

Idén tavasszal a futóáramlás európai gyengesége miatt stabil állapotba került, alakja egy hatalmas ómega betűre hasonlított. A kitüremkedő rész Nagy-Britannia és Skandinávia fölött helyezkedett el, ahol magas légnyomású képződmény alakult ki és maradt fenn rekordmagas hőmérsékletekkel – magyarázta Bozó László.

Jobb, ha megszokjuk a rendhagyó időt

World Weather Attribution nevű szervezet 2018-as európai hőhullámról szóló jelentése szerint ahogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, az ilyen hőhullámok egyre megszokottabbak lesznek.

„A futóáramlás gyengülése, északra tolódása miatt a mérsékelt övi ciklonok is északabbra helyeződnek, térségünket az időjárási frontoknak gyakran csak a déli ága éri el. Ez legtöbbször csak a szél északira fordulását, majd viharos szelet és rendszerint kevés csapadékot hoz magával.

Az sem kizárt azonban, hogy egy évben a futóáramlás hideg oldalára kerülve szokatlanul hűvös és csapadékos nyarunk”

- hívja fel a figyelmet a meteorológus.

Hozzátette: megfigyelhető, hogy ritkábban alakulnak ki a Földközi-tenger medencéjében mediterrán ciklonok, elmaradásuk aszályos időszakokhoz vezethet Magyarországon. A futóáramlás gyengülésének következményei alól mi sem tudjuk kivonni magunkat.

OMSZ: „Furcsa szezon”

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) gyorsjelentése is furcsa szezonnak minősíti 2018 nyarát Magyarországon.

Az elmúlt évekkel ellentétben nem alakult ki szélsőségesen erős hőhullám Magyarországon.

Augusztus 29-ig Budakalászon mérték nyár legmagasabb napi hőmérsékletét, 36,6 Celsius-fokot. Időjárási frontok híján viszont július végétől augusztus végéig nagyon hosszan volt meleg: Mezőkovácsházán, Püspökladányban és Szeghalmon július 24. és augusztus 25. között 33 egymást követő napon a napi maximumhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot, amire a 20. század eleje óta nem volt példa Magyarországon. Szegeden eddig a leghosszabb ilyen periódus 1994. július 23. és augusztus 11. között volt 20 napon keresztül.

A 70-es években a hőségnapok – amikor a napi hőmérsékleti csúcs átlépi a 30 fokot – száma nem haladta meg a tízet, a 2000-es években 35-40-nél is több volt egy nyári szezonban.

„A korábbi nyarakon rendszerint több, de rövidebb hőhullámból adódott a magas szám, idén szokatlanul hosszú hőségperiódust tapasztalhattunk” – derül ki az OMSZ gyorsjelentéséből.

Borítókép: MTI Fotó / Bruzák Noémi

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!