a kreml falai

2020.05.06. 23:32

Magyar szemmel nézték Moszkvát (videó)

Az M5 kulturális csatorna Hazajáró című honismereti műsorának rendhagyó adása ezúttal az orosz fővárosba kalauzolta nézőit.

Ha egy átlag magyar meghallotta az átkos sötét évtizedeiben, hogy Moszkva, azonnal görcsbe rándult a gyomra. A vörös birodalom, a kommunista terror, az ateista diktatúra falansztere, az elnyomás irányító központja – így élt bennük Szovjetunió fővárosa. Bele se gondolt talán senki, hogy a rendszert ugyanúgy megszenvedte az orosz nép, mint a magyarok.

Ideje visszaemlékezni a bolsevizmus előtti századokra, a cári hagyatékra és megismerni a mai Oroszországot és fővárosát, ami igyekszik levetkőzni a szürke sztálini örökséget és újra színes arcát mutatni, mint a világpolitika és az egyetemes kultúra meghatározó tényezője.

Az M5 kulturális csatorna Hazajáró című honismereti műsorának rendhagyó adása ezúttal Moszkvába kalauzolta nézőit.

A magyar emlékek felkutatásán túl annak jártak utána, hogy

milyen szerepe lehet a magyarságnak a megújuló Oroszország fővárosában.

Bizony, ha valami örök Moszkvában, az a Kreml, ami ma is úgy áll előttünk, mint Oroszország „nemzeti szentélye”, az egymástól elválaszthatatlan világi és egyházi hatalom központja.

Talán Kenyeres Oszkár műsorvezető is beleborzongott, amikor rálépett a híres-hírhedt Vörös-tér köveire.

Mennyi csizma menetelt már végig rajta, mennyi koronázási és egyházi szertartást, népünnepélyt és katonai díszszemlét, vagy éppen nyilvános kivégzést látott ez a tér.

Sok mindent túlélt a tér fő ékessége a Boldog Vazul-székesegyház is.

Szádeczky Lajos (1895) leírása szerint ez Moszkva legbizarrabb temploma, melyet Kegyetlen Iván 1554-ben Kazán, a tatár főváros elfoglalásának emlékére építtetett olasz építőmesterrel, akinek aztán a szemét kiszúratta, hogy hasonló műremeket többet ne építhessen.

Az alig néhány száz fős magyarság fontos bástyája a Magyar Kulturális Központ. A Balassi Intézetnek is otthont adó intézmény vezetője, Baranyi András fogadta a hazajárót.

Az intézmény nemcsak az itt élő magyaroknak segít megőrizni, de az oroszországiaknak is képes átadni a magyar nyelvet és a kultúrát – mondta el a stábnak.

Amióta megnyíltak a titkokat rejtő moszkvai levéltárak, a szovjet medve árnyékában zajlott történelmünk is új megvilágításba kerülhet -tette hozzá.

A stáb találkozott a helyi magyar Levéltári Intézet vezetőjével, Seres Attilával is. Övé a nemes feladat, hogy felkutassa az elmúlt századok magyar vonatkozású forrásait. Elmondta, hogy a legkurrensebb forráskör, az a II. Világháború alatt és után keletkezett szovjet levéltári iratanyag, mert a Szovjetunió, a szovjet politika, a II. Világháború után a magyar közélet, társadalom, külpolitika, belpolitika, minden egyes mozzanatát meghatározta.

Ha az ember Moszkvában magyar emlékeket keres, sajnos előbb-utóbb a temetőket is útba kell ejtenie.

A szovjet politikai terrornak csak Moszkvában mintegy 40.000 áldozata volt. A Donszkoj temetőben 10.000 ember hamvait szórták szét, köztük a két világháború közötti Magyarország egyik legkiemelkedőbb államférfijáét, egykori miniszterelnökét.

A Hazajáró stábja lerótta tiszteletét Gróf Bethlen István előtt, aki 1919-ben részt vállalt a Tanácsköztársaság megdöntésében, majd egy évtizedes miniszterelnöksége alatt, mint Horthy kormányzó legbizalmasabb híve, Magyarországot a világháborús vereség és a trianoni sokk után sikerült megerősítenie.

Kevesen tudják, de 1956-ban a Lomonoszov egyetem diákjai is tiltakoztak a szovjet beavatkozás ellen. A műsorban erről mesélt az Orosz Tudományos Akadémia történésze, Alekszandr Sztikalin.

Az orosz fiatalok nagy érdeklődéssel követték az 56-os eseményeket.

A Lomonoszov egyetemen röplapokat terjesztettek, amelyekben tiltakoztak a szovjet beavatkozás ellen.

Egy nyilvános gyűlésen azt kiabálták, hogy Magyarországon forradalom tört ki, és a Szovjetunióban is ilyen forradalomra lenne szükség – mondta a történész.

Mindezek a hangok természetesen eljutottak a párt központi bizottságához is, akik intézkedtek, több száz diákot kirúgtak a moszkvai egyetemről. Néhány egyetemista és értelmiségi kör fiataljait letartoztatták, és általában 3-7 évig terjedő börtönt szabtak ki rájuk, de volt, aki 10 évet kapott – tette hozzá.

A világhírű Nobel-díjas fizikus, Landau, tanítványainak azt mondta, „ a magyar események például kell szolgáljanak, követni kell őket”. A magyarok megmutatták az egész világnak, hogy lehetséges fegyverrel harcolni a sztálinista rendszer ellen.

A műsor végén a stáb eljutott a Moszkva környéki parkokba is, ahol a kommunizmus előtti cári világ emlékeivel ismerkedtek meg, befejezésül pedig magyarul tanuló orosz egyetemistákkal beszélgettek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!