Közlekedésbiztonság

2019.11.14. 07:00

Tragikus, mi megy a hazai utakon

Döbbenetes, de októberben tíz nap alatt 17 ember halt meg közúti balesetekben Magyarországon. A legsúlyosabb karambol az M5 autópályán történt, október 28-án hajnalban heten haltak meg, amikor egy kamion átszakította a szalagkorlátot.

Fábos Erika

Fotós: Mihádák Zoltán

Kiadta a rendőrség a vörös kódot, annyian hunytak el az elmúlt időszakban a hazai utakon. Hatvanan haltak meg közúti balesetben az elmúlt egy hónapban, ilyen magas halálozási számot évtizedek óta nem tapasztaltak – írja cikkében a Vasárnap Reggel legutóbbi száma.

Súlyos szabályszegés a háttérben

Noha 2019-ben idáig 477-en haltak meg közúti balesetekben, kevesebben, mint az előző években, az elmúlt hónapokban jelentősen megugrott a halálos balesetek száma. Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetője az M1 csatornának úgy nyilatkozott: a halálesetek több mint kilencven százaléka figyelmetlenség, szabályszegés és felesleges kockázatvállalás miatt történik. Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága foglalkozott az elmúlt időszak többtucatnyi súlyos szerencsétlenségével, a jegyzőkönyvek szerint

az esetek döntő többségében súlyos szabályszegés áll a háttérben, legtöbbször a sebességet nem tartották be az autósok, de vannak olyan érthetetlen balesetek is, amikor apró figyelemkihagyás okozta a tragédiát.

Ütöttek el októberben gyalogost zebrán, járdán, útszélen, hol az autós, hol a gyalogos hibájából, de történt halálos baleset vasúti átjáróban és előzés miatt is. Óberling József véleménye szerint

mindenkinek el kellene mennie egy vezetéstechnikai tréningre, ahol megtanulható, hogyan kell reagálni speciális közlekedési szituációkban és útviszonyok között.

Vannak egyébként olyan országok, ahol ez kötelező, és a jogosítvány megszerzésének feltétele.

Az első fél év kedvezően alakult a hazai közutakon. 2019 második negyedévében 4366 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, ami négy százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Kimenetelüket nézve a változás még kedvezőbbnek tűnt, mivel az összes baleset alakulásához képest nagyobb mértékben csökkent mind a halálos (25 százalékkal), mind a súlyos balesetek (4,5 százalékkal) száma. Erre cáfolt rá az idei október és döntött negatív rekordot.

Az október mindig fekete hónap

Igaz, idén az időjárás nem okolható a tragédiákért, évről évre október az a hónap, amikor a legtöbb halálos és súlyos közúti baleset történik hazánkban. Kőrös András, a Groupama Tanpálya centrumának vezető instruktora azt mondta: ebben nincs semmi különös. Októberben az úttesten egyik napról a másikra a nyárból a télben találhatja magát a sofőr. Ilyenkor változnak leggyorsabban és legnagyobbat a látási viszonyok, a hőmérséklet, és ennek következtében a tapadási viszonyok. Ködben, szürkületben és csúszós úton bárkit érhet meglepetés, ráadásul ilyenkor legtöbben még nyári gumikkal közlekednek. Az sem utolsó szempont, hogy a halottak napja miatt ilyenkor az egész országban hatalmas a forgalom, és olyanok is hosszabb útra indulnak, akik idősebbek vagy rutintalanok, kisebb forgalomhoz, jól ismert útszakaszokhoz vannak szokva.

„A személyi sérüléssel végződő balesetek legnagyobb részét a rosszul megválasztott sebesség okozza – mondta Kőrösi András. – Ez közúton relatív, hiszen a látási és útviszonyoktól is függ, de az autópályákon is elmondható, hogy hiába lehet, van amikor nem szabad a megengedett sebességgel közlekedni. Ha a látási, a forgalmi vagy az útviszonyok rosszabbak, lassabban kell menni. Csak egy módon vigyázhat magára, aki nem elég rutinos, ha lassan megy az autójával. Olyan lassan, hogy adott körülmények között biztonságban érezhesse magát.”

2050-ben már nem lesz halálos baleset?

Az Európai Unió (EU) útjai a legbiztonságosabbak a világon, egymillió lakosra 49 halálos közúti baleset jut, míg ez a szám világszerte 174. Az EU-n belül Svédországban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában voltak a legbiztonságosabbak az utak, míg Romániában, Bulgáriában és Horvátországban a legkevésbé biztonságosak. Az útbiztonság Magyarországon az uniós átlag alatt van, a középmezőnyben foglalunk helyet.

Hazánkban egymillió lakosra 61 halálos áldozat jut, míg az EU-s átlag 49.

Az unióban a közúti balesetek áldozatainak 76 százaléka férfi, 24 százaléka nő. A 15 év alattiak aránya 2 százalék. A szociális és technológiai fejlesztéseknek köszönhetően 2001 és 2017 között a halálos közúti balesetek száma 57,5 százalékkal csökkent az EU-ban, az adatok azonban azt mutatják, hogy ez a csökkenés lassult az elmúlt években, és jelenleg stagnál, így további intézkedésekre van szükség az utak és az utasok biztonsága érdekében. Idén áprilisban ezért döntött az Európai Parlament azokról az új szabályokról, amelyek fejlett biztonsági berendezések használatát teszik kötelezővé az új gépjárművekben.

Ilyen például

  • az intelligens sebességszabályozó rendszer, amely tudatja a vezetővel, ha túllépte a sebességkorlátot,
  • a fáradékonyságra, figyelmetlenségére, kerékpárosra vagy gyalogosra figyelmeztető rendszer,
  • a fejlett vészfékező rendszer, amely a gépjármű mögött haladóknak jelez fénnyel, hogy az előttük haladó hirtelen fékezni fog, vagy
  • az indításgátló alkoholszonda.
  • 2024-től már nem kerülhet forgalomba másként új autó.

    Az Európai Unió 2050-ig nullára akarja csökkenteni az uniós tagállamokban a halálos kimenetellel járó közúti balesetek számát.

    A sebesség mindent eldönthet

    Minél gazdagabb egy ország, minél jobbak – biztonságosabbak – az autók, az utak, az egyéb feltételek, annál kisebb a halálozási kockázat – mondta Holló Péter, az MTA doktora, a Közlekedéstudományi Intézet kutatója. A fejlettebb európai országok évtizedekkel ezelőtt szembesültek a biztonság problémájával, ezért már a sokadik balesetmegelőző programjukat hajtják végre. Van pénz baleset-megelőzésre, az úthálózat fejlesztésére, a gépjárműállomány fiatalítására, a biztonságközpontú gépjárművezető-képzésre, a mentésre és a rendőri ellenőrzésre.

    A legnagyobb fejlődést a svédek érték el, ahol politikai ügy és a kormányprogram része lett a biztonságos közlekedés. A módszer egyszerű volt: az emberi test tűrőképességét, „ütközésállóságát” vették alapul a sebességhatárok megállapításánál. Lakott területen 30-50 km/órás, úgynevezett országúton 70 km/órás sebességhatárt alkalmaznak, 100 km/óránál gyorsabban pedig csak autópályán lehet közlekedni náluk. A „zéró vízió” célja, hogy hosszabb távon gyakorlatilag meg is szűnjenek a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek.

    Amikor hazánkban 1993-ban lakott területen belül 60 km/óráról 50 km/órára csökkentették a sebességhatárt, egy év alatt 30 százalékkal csökkent a lakott területen baleset következtében meghaltak száma. Amikor aztán 2001-ben 10 kilométer/órával megemelték a limitet lakott területen kívül, kétszázzal többen haltak meg az országutakon, mint egy évvel korábban.

    Borítókép: Összeroncsolódott személyautó Nagymaros külterületén 2019. október 15-én, miután a jármű vonattal ütközött egy vasúti átjáróban, az autó vezetője a helyszínen meghalt

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!